Felvidéknek valamivel kevesebb, mint 4.400.000 választásra jogosult polgára van. A legutóbbi parlamenti választásokkor alig 2.600.000, az EP-választásokkor 800.000 polgár ment el szavazni. Az eredmény a nép legitim akaratát tükrözi-e?
„A demokrácia a kormányzás legrosszabb formája, leszámítva azokat, amiket már próbáltunk.” (Winston Churchill)
Az ember társasági lény. Magányosan nem képes boldogulni, elvész. Ám a társadalmi életnek ahhoz, hogy működjön, bizonyos szabályokra kell támaszkodnia. Ezek a szabályok eredhetnek többféle forrásból – beszélhetünk Isten – vagy más földöntúli lény adta törvényekről, fizikai dominancián alapuló irányításról, ideológiai irányításról, diktatórikus rendszerekről, vagy épp a többségi döntés elvén alapuló demokráciáról. A szabályok hiánya viszont önkényuralomhoz – anarchiához vezet, amely egy társadalmilag nem kívánt jelenség.
Jegyzetemnek, viszont nem az a célja, hogy bemutassa a demokrácia fogalmát, és annak mindenki által ismert alapelveit, hanem, hogy rámutasson annak fő hiányosságaira. Más szóval élve, hogy elgondolkodtassa az olvasót a mindennapi demokráciáról.
A demokrácia mozgatórugója a többség döntésének elve, de beszélhetünk –e valóban többségről? Vegyük csak példának országunkat; Felvidéknek valamivel kevesebb, mint 4.400.000 választásra jogosult polgára van. A legutóbbi parlamenti választásokkor ennek 59%-a ment el szavazni (majdnem 2.600.000 szavazat); ezek közül 1.134.000 szavaztak az egyedül kormányzó Smer-re. Tehát alig több mint egy millió ember döntött 5.400.000 ember sorsáról.
A legutóbbi Európai Uniós választások során felmerülő adat még ijesztőbb, mivel ott 800.000 (!!!) polgár döntött az említett öt és fél millió nevében. Sokan vallják, hogy a választói jogunk gyakorlása az is, ha nem veszünk részt a választásokon. Ennek értelmében viszont a többség dönthet akár úgy is, hogy nem megy el szavazni. Ilyen esetben a választási eredmények kapcsán felmerül a kérdés, hogy az eredmény a nép legitim akaratát tükrözi-e?
Modern európai viszonylatokban tehát nem beszélhetünk a többségi döntés elvéről. Vannak viszont országok (mint pl. Ausztrália), ahol kötelező részt venni a választásokon. Viszont az e fajta orvoslás következménye és veszélye, hogy a társadalom számára előnytelen eredmény születhet. A polgárok nagy része ugyanis közömbös a közügyekkel, ill. politikával szemben. Így korántsem biztos, hogy a javukat szolgáló személyre vagy pártra adják majd le voksukat.
Ezért a mindenkori polgárnak arra kell törekednie, hogy szemmel tartsa a közügyeket valamint, hogy képben legyen az aktuálpolitikával kapcsolatosan. Tudatosítania kell, hogy minden egyes leadott szavazat nagyon is befolyásolhatja a mindennapjainkat (mindez alacsony részvételi aránynál fokozottan érvényes). Ezért felelősségteljesen kell az urnákhoz járulni és olyan pártokra és jelöltekre szavazni, akik a mi és régiónk javát szolgálják. Az effajta viseltetés lesz egy szebb jövő záloga.
Mgr. Nagy Dávid LL.M., Felvidék.ma
A szerző az MKP 6. sz. európai parlamenti képviselőjelöltje
{iarelatednews articleid=”44384,44322,44518,44405,44317″}
