A Magyar Művészeti Akadémia által szervezett Kárpát-medencei magyar filmművészek találkozója keretében Felvidékről négy alkotást tekinthet meg a közönség az Uránia Filmszínházban május 20-21-e között.
A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata által szervezett tanácskozás összegzi a határon túli régiókban korábban lezajlott találkozók eredményeit. Legfontosabb célja, hogy a Kárpát-medencében élő magyar filmalkotók közösen fogalmazzák meg a határon túli magyar filmalkotók munkáját biztosító támogatási rendszerre vonatkozó javaslataikat – közölte az MTI-vel a Magyar Művészeti Akadémia.
A határon túli filmes és televíziós műhelyekben készült alkotásokból Felvidékről T. Nagy Imrének két filmjét, Vörös Attilának és Gál Sándornak egy-egy filmjét tekinthetik meg.
T. Nagy Imre rendező Kulcsár Ferencről mutatott be félórás portréfilmet, Ahonnan elindultam címmel. Kulcsár Ferenc, az egyetemes magyar irodalom jeles képviselője, a Bodrogközben született. A róla készült portréfilmben vallomást tesz keresztyén hitről és mindazokról az értékekről, amelyek követésre méltóak, mert a határon túli magyarság csakis általuk őrizheti meg anyanyelvét, kultúráját.
A szepsi rendező másik filmjét május 21-én vetítik, mely a Madách kastély újjáéledését szemlélteti. A dokumentumfilmben a felvidéki Bódva-völgyi Stúdió nyomon követi mindazok fáradozását, akik megvalósították Magyarország és Szlovákia határon átnyúló programját. Az Európai Unió támogatásával felújított kastély ünnepélyes átadását követően 2013-ban elkezdődött a belső berendezések helyreállítása. A film a munkálatokat végző szakemberek hétköznapjaiba, nem utolsósorban a „Tragédia” szellemiségét megjelenítő látványtervezés kulisszatitkaiba is betekintést nyújt.
Vörös Attila majd egy órás filmje szintén május 21-én kerül vetítésre a Pásztorok ösvényein címmel. Egykoron Gömörben is meghatározó szereppel bírt az állattartáshoz kötődő életforma s az ehhez szervesen kapcsolódó pásztorkodás. A falusi közösségtől elszigetelten élő, zárt társadalmi réteget alkotó pásztorság állattartással kapcsolatos ismereteit s a megannyi ősiességet is megőrző pásztorkultúrát generációk, pásztordinasztiák vitték tovább. Dél-Gömör dimbes-dombos lankái közt még ma is látni juhnyájat s a nyájat terelő pásztort.
Gál Sándor rimaszombati rendező-operatőr az inámi hagyományőrző asszonykórus tagjaival készített filmet. Immár harminc éve működik a nagykürtösi járásban lévő Inám községben az Inámi hagyományőrző asszonykórus. Azonkívül, hogy a régió valamennyi kulturális rendezvényén fellépnek, állandó résztvevői magyarországi fesztiváloknak is. Ruháikat és Inámra jellemző kötött harisnyáikat saját maguk készítik. Hogy miként teltek és telnek téli estéik, éneklés közben mesélik el a filmben.
Gál Sándor a vetítést követően elmondta, nagyon jó érzés volt látni a saját filmjét az Uránia Filmszínház vásznán. Egymás filmjét látva megjegyezte, jó megismerni más vidékek, más történeteit, akik talán másképpen gondolkodnak némelyik dologról, viszont ami közös bennünk, s a mi összeköt bennünket, az az édes magyar anyanyelvünk. „Volt szerencsém megtekinteni T. Nagy Imre Kulcsár Ferencről készített portréfilmjét is, aminek külön örülök, mert eddig csak Kulcsár Ferenc írásait olvashattam az újságokban. A film által olyan közel került a nézőhöz, hozzám is, mintha már több évtizede ismerném” – jegyezte meg.
Mint megtudtuk a saját filmje a polgármester felkérésére Inám Község részére készült, már a Szlovák TV magyar szerkesztősége is közvetítette.
„A film igazi értékét maguk a szereplők adják, azok a hagyományőrző asszonyok, akik még ápolják őseink által ránk hagyott örökségünket. Úgy mint a népviselet, a ruhák elkészítése, viselése, népdalaink éneklése, és olyan történetek elmesélése a település életéből, amelyek talán semelyik tankönyvben nem lesznek fellelhetők, viszont Inám község történelmének szerves részét képezik” – mondta el a film jelentőségét hangsúlyozva.
A rimaszombati rendező-szerkesztő a Nagykürtösi járásba gyakran jár tudósítani. Az inámi mézfesztivál alkalmával ismerkedett meg a hagyományőrzőkkel. Elmondta, munkája során az értékmentés az elsődleges szempont. Úgy keresi a témákat, hogy felkutatja s bemutatja az erkölcsi, tárgyi értékeket.
A szervezők a határon túli filmes és televíziós műhelyekben készült alkotások vetítésével alkalmat kínálnak a tanácskozás résztvevői mellett a magyarországi filmbarátok és szakmabeliek számára, hogy e filmmustra segítségével megismerhessék a Délvidéken, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Szlovéniában, zömében az elmúlt két esztendőben készült filmalkotásokat.
A filmmustra keretében a közönség a legváltozatosabb műfajokban (természetfilm, dokumentumfilm, animáció, animációs dokumentumfilm, portré, kisjátékfilm, etűd, pszichológiai thriller) 25 művet, összesen 821 percnyi filmalkotást láthat. Az alkotások többsége 2012 óta készült, közülük több itt látható először.
Mint a szervezők emlékeztetnek, a határon túli alkotók és műhelyek speciális közegben, a magyarországi műhelyekétől sok szempontból eltérő helyzetben működnek, de a magyarországi filmszakma történései kihatnak a határon túli filmesekre és televíziósokra is.
Gál Sándor elmondta, hogy ez a fesztivál jó alkalom volt arra, hogy az alkotók találkozzanak s eszmét cseréljenek. „Fiatalabbként számomra az is sokat jelent, ha egy-két idősebb kolléga jó tanáccsal lát el, s ezáltal is segítjük egymás munkáját. Igaz, hogy az utóbbi időben rendszeresen találkozunk a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségének égészi alatt a Kós Károly Kollégium támogatásával, viszont ilyen filmvetítések hiányoznak a Felvidékről. Szerintem a jövőben hasonló rendezvényekre idehaza is sort keríthetnénk”.
A támogatási források szűkülése miatt a filmgyártás a környező országokban is nehéz helyzetben van, a művészi filmalkotás felé nyitó, új utakat kereső, kísérletező műfajokban alkotó filmesek lehetőségei sokkal szerényebbek, mint a televíziós műhelyekben dolgozóké, egy-egy nagyjátékfilm elkészítése pedig gyakran elérhetetlen álomnak tűnik.
Gál Sándor nem álmodik nagy játékfilm készítésekről. Szeretné a továbbiakban is a rövid dokumentumfilmekkel megörvendeztetni a nézőket. Most a barkó népszokások feldolgozásán dolgozik. „A film egy része már le van forgatva. A gesztetei barkó menyecskék közreműködésével remélhetőleg ez év végéig elkészül” – mondta.
A budapesti találkozó részletes programja a www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/karpat-medencei-magyar-filmmuveszek-talalkozoja honlapon érhető el.
he, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45853,45734″}
