Csüggedés, panaszkodás helyett tenni akarást és aktív hozzáállást sürget a gazdasági élet terén is Vitárius Lajos, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság (SZMKT) ügyvezető elnöke.
Közösségünket egyfajta fásultság jellemzi, azt hisszük, megváltoztathatatlanok a körülöttünk zajló negatív folyamatok, például a dél-szlovákiai régiók leszakadása, véli Vitárius. A csüggedést azonban nem tartja járható útnak, ki kell aknázni, amit a temperamentumunk eleve kínál: fel kell venni a kesztyűt, s meg kell kezdeni a harcot előbbre jutásunk érdekében.
A pénzügyi szakember szerint itt van az orrunk előtt a magyarországi példa, mégsem hasznosítjuk eléggé. „A magyar mikrogazdaság nagyon fejlett, 3-4 évvel előttünk járnak, de mi itt Szlovákiában egy hatalmas üvegfal mögött élünk, a hírek nem jutnak el hozzánk, így ebből a látszólagos előnyből a Felvidéken nem tudunk eléggé profitálni” – mondta el Vitárius Lajos a Felvidék.ma-nak.
A tapasztalatszerzésben a határon átnyúló programok is segíthetnek. Sokan felszisszentek azonban a hírre, hogy a szlovák-magyar határon átnyúló együttműködés program irányító szerve átkerül Pozsonyba, de úgy hiszi, emiatt sem kell a kardunkba dőlnünk. Az már számára is sokkal kedvezőtlenebb hír, hogy az első pályázatok kiírására az új uniós költségvetési ciklusban még várni kell, előfordulhat, hogy csak 2016-ban kerül rá sor.
Miközben az is tény, hogy az előző hétéves időszakban a programban szereplő pénzügyi keretnek is mindössze az 50 százalékát merítettük ki, tehát jelenleg a 2010-es év szintjénél tartunk.
„Mi különben azt hisszük, hogy az uniós alapokból származó források világmegmentők. Kőkemény materialista alapon gondolkodóként azonban azt mondom, be kellene szólni néhány kereskedelmi bankba, van-e pénzük hitelezésre. Abból indulok ki, hogy Szlovákiában nincs hivatalosan innovációs típusú kormányprogram, a bankok lehet, hogy szívesen beszállnának ilyen jellegű projektekbe. Az összes operatív program elsőszámú prioritása ugyanis az innováció-barát vállalkozási környezet megteremtése. Mert Európa is érti, hogy egy helyben toporgunk, ezért találták ki a Horizont 2020 programot. De hogy mi lesz ebből, senki nem tudja”. Ezért is hangsúlyozza a szakember, ahol csak teheti, hogy a magyarországi tapasztalatokat, ahol a mikro vállalkozások életképesek, át lehetne hozni és alkalmazni a szlovák-magyar viszonyokra is úgy, hogy azok természetes módon működjenek. Szorgalmazza hát a tapasztalatgyűjtést és a tapasztalatok minél előbbi apró pénzre váltását. Vitárius szerint az SZMKT kutya kötelessége, hogy ebben szerepet vállaljon. Ezt egy nagyon szép, de erős kihívásnak tartja, ahogyan a Baross Gábor Tervet (Felvidék regionális gazdasági fejlesztési terve) is, amelyet idén május 22-én hoztak nyilvánosságra egy szakmai konferencia keretén belül.
„Megszületett a gyerek, s ezt a gyereket most éltetni kell. Pénzügyi forrásokból gyengén áll, de nem szabad hagyni, hogy ez a mutatós könyv alakjában is megjelent munka csak papíron maradjon. Mert minden terv annyit ér, amennyi megvalósul belőle.” Vitárius Lajos szeretné, ha a tervet minél többen elolvasnák, a www.gazdasag.sk honlapon letölthető, és ugyanitt hozzá is szólnának. Két-három hónapig várják a véleményeket, észrevételeket, amelyeket aztán közgazdász társaság összegez és kiértékel.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”46229,45915″}
