Július 17-én lett volna 95 éves Szíjjártó Jenő, akit a róla készült, 2012-ben megjelent monográfia a szlovákiai magyarság zeneszerzőjének nevez. Az évforduló alkalmából a Szövetség a Közös Célokért a jeles zeneszerzőt, karnagyot Magyar Örökség-díjra jelöli.
A kezdeményezéshez csatlakozott a Szíjjártó Jenő Művészi Öröksége Egyesület, melynek Nagy Ilona, a zeneszerző özvegye az elnöke, és több zenei szakmai szervezet, köztük a Szabó Imre orgonaművész által vezetett pozsonyi Liszt Ferenc Társulás és a Hecht Anna által irányított Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa, valamint a Szövetség a Közös Célokért társulásba tömörült tizenhét nagy szlovákiai magyar szervezet is.
„A szlovákiai magyar közéletben valószínűleg nem teszünk meg mindent, hogy bekerüljenek a köztudatba a felvidéki személyiségek is. Amilyen szerényen élt Szíjjártó Jenő, most azt tapasztaljuk halála után is, hogy szerénysége miatt még mindig nem jutott el a szélesebb nyilvánossághoz, hogy ő volt a Szlovákiai Magyarság Zeneszerzője” – fogalmaznak az indoklásban felterjesztők.
A Magyar Örökség-díjra az összmagyarság területéről bárki tehet javaslatot, függetlenül az állampolgárságtól. A díj kitüntetettjeinek kiválasztása – ahogyan azt a bírálóbizottság a díj ismertetésében megfogalmazta – az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében.
Egy-egy díjátadáshoz három összejövetel tartozik. Az elsőn történik a beérkezett állampolgári javaslatok elbírálása, majd titkos szavazás útján először 10, majd további szűkítéssel az aktuális 7 jelölt kiválasztása. Ugyanekkor fogalmazzák meg az oklevelek szövegét, majd összeállítják a díjátadáshoz kötődő kulturális programot.
A Magyar Örökség-díj bírálóbizottságának tagjai között különböző tudományterületek jeles képviselői találhatók. A bizottság felvidéki tagja, a 2013-ban díjazott B. Kovács István néprajztudós, valamit a felvidéki születésű Sunyovszky Szilvia színművész is.
Korábban olyan kiválóságok kapták meg a Magyar Örökség-díjat, mint Antall József, Hamvas Béla, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán, Balczó András, Egerszegi Krisztina, Hajós Alfréd és Böjte Csaba.
Magyar Örökség-díjjal tüntették ki ugyanakkor a labdarugó Aranycsapatot, a Száztagú Cigányzenekart, a Magyar Rádiót, a Pannonhalmi Főapátságot és a Tihanyi Főapátságot is. A Felvidékről Turczel Lajos irodalomtörténész, Duray Miklós politikus, közíró, B. Kovács Istán néprajztudós és Batta György költő, publicista, valamint a kassai Thália Színház és a Ghymes együttes részesült Magyar Örökség-díjban.
A Magyar Örökség-díjra való jelölésen túl a Szövetség a Közös Célokért társulás a jubileumi Szíjjártó-emlékév kapcsán a szeptemberi tanévnyitón 50 felvidéki zenepedagógust kíván megajándékozni Tóth Árpádnak Szíjjártó Jenőről, a szlovákiai magyarság zeneszerzőjéről írt könyvével, amely „Mert törvény az anyai szó, gravitáció” címmel 2012-ben jelent meg a Median Kiadó gondozásában. A kötet mellé a pedagógusok átvehetnek egy CD-t is, amelyen Szíjjártó Jenő válogatott kórusművei az idén 50 éves Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa előadásában hallhatók.
Szíjjártó Jenő Gölnicbányán született 1919. július 17-én. 1941-től a Pozsonyi Konzervatórium zeneszerzés szakán tanul Alexander Moyzesnél, később ugyanitt karmester szakon folytatja tanulmányait. 1943-tól két évig ösztöndíjjal Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán tanul, ahol kapcsolatba kerül Kodály Zoltánnal.
1953-ban megalakul a hivatásos alapon szerveződő NÉPES (Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes), melynek karmestere, majd művészeti vezetője lesz.
Élete során jelentős népdalgyűjtő tevékenységet folytat, mindenekelőtt Gömörben és a Zobor-vidéken. Nyitra és környékén az évek során összesen 11 magyar községből 280 dallamot gyűjtött. Ezzel párhuzamosan karvezetői tanfolyamokat, továbbképzéseket, valamint Országos Magyar Énekkari Fesztivált szervez Zselízen. Zenekari és énekkari műveiben a felvidéki magyar népdalok és népzene dallamaiból merít.
1986. július 28-án hal meg Pozsonyban. 2005-ben életművéért megkapja a Szlovák Kulturális Minisztérium posztumusz különdíját. 2007-ben a Magyar Köztársaságtól a Magyar Kultúra Lovagja posztumusz kitüntetést kapja. 2009-ben kerül bemutatásra először Budapesten a budai Vigadóban, majd Pozsonyban a Magyar Kaszinóban Czibula Csaba filmje Zene és lélek – Életképek Szíjjártó Jenő zeneszerzőről címmel.
Felvidék.ma
