Augusztus 14-én 17 órakor nyílik meg a városháza aulájában a jubileumi, 30. gútai vásár és búcsú alkalmából az a fotókiállítás, amelyet a Gútáért Polgári Társulás rendez, Gúta 20. századi történetéről.
A kiállítás és a gyűtemény kurátora, rendezője, Angyal Béla, aki szívesen számol be a kiállításra kerülő anyagról.
„100 év, azaz 4 emberöltő, nem tűnik soknak, azonban a 20. század történéseit tekintve sok megrázó esemény történt. Két világháború pusztított, három hatalomváltást ( 1919, 1938, 1945 ) és két rendszerváltást ( 1948, 1989) éltek meg az emberek. Gúta életében mély nyomot hagytak az ún. „hontalanság évei” (1945-48), 1948-ban a város nevét önkényesen megváltoztatták, 1965-ben bekövetkezett a tragikus kimenetelű árvíz, 1993-ban Csehszlovákia szétesett” – sorolja. A drámai események következtében gútaiak ezrei váltak hontalanná, veszítették el családjukat, egzisztenciájukat, egyik napról a másikra. A kiállított fotók emberi sorsokat mutatnak be, képaláírásokkal bővítve.
„Több évtizedes helytörténeti kutatás és több könyv megírása előzte meg ezt a kiállítást. E munka során gyűlt össze ez a fotóanyag, és most a bőség zavarában vagyok, nem szeretnék semmit sem kihagyni. Azonban 100 kép a keret, amibe most bele kell férni.”-árulja el a kiállítás koncepcióját Angyal Béla.
„A 100 képben próbáltuk ezeket a fordulópontokat és történéseket ábrázolni, legfőképpen a gútai emberek életén, mindennapjain keresztül. Ehhez segítséget nyújt 2 ismert néprajztudós fotósorozata: Bátky Zsigmond 1903-ban járt itt és készített fotókat, Fél Edit pedig 1942 telén. Láthatóak lesznek továbbá, vélhetően a legismertebb és leghíresebb képek Gútáról, amelyet Lional Davidson, angol újságíró készített, aki 1947-ben azért látogatott el a községbe, hogy testközelből figyelhesse az eseményeket. A lakosságcseréről 13 képből álló sorozatot készített, amelyről azonban sokan nem tudják, hogy a képeket Gútán készítette, vagy az Érsekújvári vasútállomáson, ahonnan a gútaiak transzportjai indultak.”-hangsúlyozta.
„Igyekeztünk felkutatni a kevésbé ismert fotódokumentációkat is. A pár hónapja felkutatott fotók a Magyar Országos Levéltárból kerültek elő. A magyar Külügyminisztérium 1946-47 fordulóján igyekezett tudósítókat kiküldeni Csehszlovákiába, hogy dokumentálhassák a csehországi deportálásokkal összefüggő történéseket. A Külügyminisztérium anyagában őriznek egy 4 fotóból álló sorozatot és egy hozzátartozó beszámolót, amelyet Ravasz Károly, a csehszlovákiai magyarok csehországi deportálásáról készített. A fotósorozatról sikerült másolatot készíttetnem, ennek két darabja látható lesz a kiállításon is. A prágai Meghatalmazotti Hivatal munkatársa, Ravasz Károly 1947. február 2-án a Mladá Boleslavi-i vasútállomáson készítette a fotókat a gútaiak transzportjáról. Gútáról a deportáltakat szállító első vonat január 30-án indult el, ennek érkezését fotózza és írja le.” – meséli legújabb kutatásainak eredményét.
„Ezen felül minden időszakból lesznek fekete-fehér, színezett és színes képeslapok is, némelyik A3-as méretben kinagyítva. Családi hagyatékokból, archívumokból összegyűjtött fotók, a 80-as évekből néprajzi jellegű fényképek, olyan jelenetekkel, életképekkel, amelyek a városra oly jellemzőek voltak: cséplés, ácsok munka közben, hétköznapok bemutatása, valamint az 1989-es nagygyűléseket dokumentáló sorozat is”- számol be.
Szintén kuriózum az 1965-ös árvíz idején készült képanyag: „ A gútai városházán találtam egy albumot, amelyben addig nem látott, vagy a nagyközönség számára nem ismert képanyagot leltem. A nagyon jó minőségű fotók arra utalnak, hogy a sajtó munkatársai készíthették. Az eddig ismert az árvízzel kapcsolatos dokumentációk legtöbbször rossz minőségűek, nem képzett fotósoktól valók és többnyire csak az összedőlt házakat, a károkat örökítették meg. Ezeken azonban végig követhetőek az árvízi események: a védekezés, a mentésre kirendelt katonaság munkája, a lakosság folyamatos evakuálása.”
„De szintén látható lesz képanyag a vágbesztercei „ Babetta” gyár alapkőletételéről, valamint fotódokumentáció a végtermékükről, a motorkerékpárokról is. További helyi üzemek fotóit is kiállítjuk, mint a gőzmalom, vagy az 1997-ben épült Kromberg- Schubert gyár, amely a mai napig meghatározó szerepet tölt be a város életében. Természetesen nem hagyhattuk ki a fontosabb egyházi építményeket, iskolákat sem. Igazán színes válogatás lesz ez, amely igyekszik felölelni a Gútán is viharos 20. századot.” – ígéri Angyal Béla.
A Gútáért Polgári Társulás a 2012-ben kedvezőtlenül végződött népszavazást követően alakult meg, (Gúta város ősi nevének visszaállítására kiírt népszavazás érvénytelen volt, mivel a részvétel nem érte el az 50 százalékos arányt) és fő célkitűzései közé tartozik, hogy megismertesse az itt lakókat és az ide látogatókat a város történelmi múltjával, ezáltal mélyítse bennük a magyarságtudatot, lokálpatriotizmust.
SzE, Felvidék.ma