Az érsekújvári ferences templom porciunkulai búcsújának nagy hagyománya van a városban. A Porciunkulai vásárt még július utolsó hétvégéjén megtartották, de az egyházi ünnep augusztus 1-jén és 2-án, Angyalos Boldogasszony ünnepén van.
Ez év augusztus 1-jén déli harangzúgás jelzi a búcsú kezdetét, majd gyónással, keresztúttal folytatódik a búcsú, éjfélkor pedig ifjúsági szentmise lesz. Részletes program ITT >>>
A Porciunkula szó eredete az Assisi városának Spoleto terén található templomra vezethető vissza, melyet az ott található Porciunkula, Angyalos Boldogasszony kápolna fölé építettek. A Porciunkula szó szerint részecskét jelent, azt a földdarabot, melyen a kápolna épült. III. Honorius pápa búcsút engedélyezett az Assisiben álló kápolnában, majd ezt a búcsút kiterjesztették minden ferences templomra.
A ferencesek 1626-ban telepedtek le Érsekújvárban, és ezt az ünnepet, mint minden ferences templomban, nagy figyelemmel és ünnepléssel megtartották, így az itteni búcsú neve is ez lett. A letelepedésükkel egy időben kezdték építeni a ferences templomot és kolostort is. A Szent Ferenc Stigmatizációja-templom felszentelését Pázmány Péter végezte 1631. május 24-én. Ez még csak egy alacsony, zsindelytetős templom volt. A mainál jóval kisebb volt a kolostor is. 1663-tól a török tisztek lakták a kolostort, a templomot raktárnak használták, a templomtornyot pedig minaretté alakították. 1685 után a templomot és a kolostort megújították, Sorman Péter, a ferencesek milánói generálisa szentelte fel az épületeket.
A 18. században a Rákóczi-szabadságharc idején Bercsényi Miklós a kolostort az eredeti stílus szerint kibővítette. A 19. század végén Bálinth építész tervei szerint egy újabb felújítást hajtottak végre az épületen. A kolostor könyvtárában találtak meg számos értékes 15. és 16. századi kódexet, mint az Érsekújvári, a Cseh, a Thewrewk-kódexet és a Piry-hártyát (Piry János Cirjék ferences szerzetes könyvtáros-tanárról nevezték el).
A kolostorban 1991 óta ismét ferences szerzetesek élnek, a templomban magyar és szlovák nyelven látnak el
lelkipásztori szolgálatot.
Az egykori bástya helyén álló kálvária 1963 óta védett műemlék, húsvétkor és a Porciunkula ünnepén van nyitva. A késő barokk stílusú keresztet, szobrokat és a 12 kápolnát 1779-ben építtette Predmerszky Márton helyi plébános. A kör alaprajzú Hétfájdalmú Szűzanya-kápolna azonban csak a 19. század elejéről származik, egyben ez a kálvária legdominánsabb épülete. A magyar keresztutat augusztus 1-jén 17 órakor tartják.
Összeállította: AK, Felvidék.ma
