A konferencia 107 résztvevője 15 országból érkezett Nyitrára, a három nap alatt négy szekcióban 76 előadás hangzott el. Az előadásokkal párhuzamosan sor került „A bevonódás, együttműködés a társadalmi felelősség avagy a sztenderd kritikai újraértelmezésének empirikus lehetőségei” elnevezésű kétnapos módszertani műhelyre. A konferencia résztvevői Susan Gal (University of Chicago), Lanstyák István (Comenius Egyetem, BTK) és Tolcsvai Nagy Gábor (Eötvös Loránd Tudományegyetem – Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, KETK) plenáris előadásait hallgathatták meg.
A 18. Élőnyelvi Konferenciát 2014. szeptember 18–20. között rendezte Nyitrán a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete, az Intézet mellett működő Arany A. László Polgári Társulás és a dunaszerdahelyi székhelyű Gramma Nyelvi Iroda.
Az Élőnyelvi Konferenciák a magyar szociolingvisztika s egyben a Kárpát-medencei magyar nyelvészek együttműködésének legfontosabb fórumai.
A 2014-es konferencia központi témája a sztenderd nyelvváltozat volt. A konferencia a következő fő kérdések köré szerveződött:
Mennyiben változott meg maga a sztenderd? Hogyan módosult a státusa, belső rendszere? Milyen kép rajzolódik ki a sztenderd és a többi nyelvváltozat közötti viszonyról?
A konferencián három plenáris előadót hallgattunk meg. Susan Gal (University of Chicago), aki a Magyar nyelv Európában: szempontok és ideológiák, közelkép távolról c. előadásban a magyar nyelv helyzetét – mint hivatalos nyelv és mint kisebbségi nyelv – többnyelvűségi keretben vizsgálta Európa és más európai nyelvek szempontjából.
Az előadás már megtekinthető a KETK honlapján is.
Lanstyák István (Pozsonyi Comenius Egyetem, BTK) A nyelvi standardizáció és a gonosz problémák c. előadásában néhány olyan nyelvi problémát vizsgált meg, amelyre a megoldást a standardizációban szokták látni, s megpróbálta bizonyítani, hogy ezek a „gonosz” problémák kategóriájába tartoznak, ebből következően pedig a standardizációtól nem várható, hogy megoldást hoz rájuk, sőt inkább az várható, hogy újabb problémák keletkeznek.
Ilyenek pl. a kisebbségi nyelveknek az „emelkedett funkciókban” való használatával kapcsolatos problémák, továbbá ilyen a nyelvcsere visszafordítása, sőt ilyen talán még a nyelvi hiánnyal kapcsolatos problémák egy része is. Tolcsvai Nagy Gábor (Eötvös Loránd Tudományegyetem, BTK; Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, KETK) Folyamatos sztenderdizáció: jelen idejű magyar alakulástörténet c. előadásában a magyar sztenderd nyelvváltozat ezredforduló utáni helyzetét mutatta be több szempont szerint.
Megállapításai szerint a magyar sztenderd történetileg változott az elmúlt kétszáz évben, funkciói először szaporodtak, majd korlátozódnak, presztízse növekedett, a 20. század végén csökkent. A jelen folyamatokban a közösségi önalkotás, az egyéni és csoportidentitás, a kreativitás (a dinamikus fogalomalkotás, közös jelentésképzés és a szerkezeti kreativitás), valamint az interkulturális hatások a különbözés egységének nyelvi és kulturális tényezőit erősítik.
A konferencia keretében bemutatták Borbély Anna Kétnyelvűség című kötetét, valamint a Vančo Ildikó és Kozmács István szerkesztésében megjelent A kisebbségi magyar nyelvtantanítás kihívásai a 21. század elején c. kötetet.
A konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia, a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány, s az OTP Bank támogatta – tájékoztatta a Felvidék.ma-t Laczkó Sándor, sajtóreferens.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”45453,42650,38164″}
