Megszavazta szerdán, október 22-én Strasbourgban az Európai Parlament (EP) a Jean-Claude Juncker volt luxemburgi néppárti miniszterelnök által vezetett új Európai Bizottságot.
Kedvező benyomást tett az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaira a hétfő este, október 20-án meghallgatott Maroš Sefčovič, az Európai Bizottság szlovák alelnökjelöltje és Violeta Bulc szlovén EU-biztosjelölt – derült ki a legnagyobb frakciók nyilatkozataiból.
A szakbizottsági frakciókoordinátorok – Šefčovič esetében az ipari, a kutatási, az energiaügyi és a környezetvédelmi bizottság, Bulc esetében pedig a közlekedési és turisztikai bizottság koordinátorai – kedden, október 21-én kora délutánra hivatalosan is egyetértésre jutottak mindkét jelölt támogatásában. Ennek nyomán szinte biztosra vehető, hogy az EP szerdán szavazhat a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságról mint a testület egészéről, és így az új bizottság meg is kezdheti tevékenységét közvetlenül a José Manuel Barroso által irányított testület mandátumának október 31-i lejárta után.
Juncker a közlekedési tárcát szánja Bulcnak, azt a portfóliót, amelyet eredetileg Šefčovičnak kívánt adni.
Šefčovič nagyszerűen helytállt a biztosjelölti meghallgatáson, de az energiauniós alelnöki tisztségért induló Alenka Bratusek szlovén jelölt csúfosan leszerepelt a maga EP-bizottsága előtt. Bratusek kénytelen volt visszalépni, és a helyette jelölt Bulc, valamint Šefčovič most portfóliót cserélhet.
Mind a jobbközép néppárti, mind a balközép szociáldemokrata frakció pozitívan nyilatkozott a jelöltekről.
Krisjanis Karins, a néppártiak ipari, kutatási és energiaügyi szóvivője azt közölte: örömmel hallotta Šefčovič meghallgatásán, hogy a szociáldemokrata jelölt átvette a néppártiak prioritásait, így például elkötelezte magát az energiaforrások diverzifikálása, a túlszabályozás visszanyesése és az ipari versenyképesség javítása mellett.
Wim van de Camp, a néppárti frakció közlekedésügyi koordinátora úgy nyilatkozott a liberális pártállású Violeta Bulcról: a szlovén jelölt képes ellátni a feladatot, de „mielőbb ki kell bővítenie a közlekedéspolitikával kapcsolatos, ma még mindössze négy napra visszatekintő ismereteit”.
„Intelligens nőnek látszik, aki már most néhány ponton erőteljes álláspontot fogalmazott meg: ne legyen többé szociális dömping, de legyen több beruházás” – mondta. Az EU szaknyelvében a szociális dömping alatt azt értik, hogy bizonyos munkavállalói tömegek nagy létszámban áramlanak bizonyos uniós tagországokba, hogy az ottani szociális ellátó rendszer kedvezményeiből részesüljenek.
A szociáldemokraták részéről Matthias Groote, a frakció környezetvédelmi szóvivője nyilatkozott Šefčovičról. Az azonos pártállás okán nem meglepő módon úgy értékelte a meghallgatást, hogy a szlovák bizottsági alelnökjelölt nagyon meggyőző volt, és elnyerte a szociáldemokraták teljes támogatását.
Ismail Ertug, a szociáldemokraták közlekedésügyi szóvivője úgy értékelte Bulc meghallgatását, hogy a jelölt jól szerepelt, összevetve a rendelkezésére állt nagyon rövid felkészülési idővel.
Kedden, október 21-én este a frakcióvezetők értekezlete fogalmazta meg – a szerdára tervezett plenáris végszavazás előtt – az EP véleményét a javasolt összetételű Európai Bizottságról. Lezártnak nyilvánították az Európai Parlament (EP) frakcióvezetői a Jean-Claude Juncker által javasolt összetételű Európai Bizottság leendő tagjainak meghallgatási procedúráját, miután előző este a két utolsóként meghallgatott jelölt, a szlovák Maros Sefcovic és a szlovén Violeta Bulc egyaránt elnyerte az EP-képviselők támogatását.
Ennek nyomán az EP szerdai strasbourgi plenáris ülésén Juncker hivatalosan is előterjesztette a végleges névsort, megjelölve az egyes bizottsági tagoknak szánt felelősségi területeket. Az EP délben szavazott az Európai Bizottságról, mégpedig az unió központi javaslattevő-végrehajtó testületének egészéről. A bizottságba mind a 28 tagállam egy tagot jelölhetett.
A november elsején hivatalba lépő új Európai Bizottság elnöke a luxemburgi Jean-Claude Juncker, aki az előző bizottsági elnökhöz, José Manuel Barrosóhoz képest sok jogkört delegált az alelnökökre, valamint első alelnöki tisztséget is létrehozott.
A bizottság első alelnöke a holland Frans Timmermans, aki a minőségi jogalkotásért, az uniós intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiság és alapjogi charta tiszteletben tartásáért, valamint a fenntartható fejlődésért felelős.
A hat további alelnök
– az olasz Federica Mogherini, aki az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője;
– a bolgár Krisztalina Georgieva, a költségvetés és emberi erőforrások felelőse;
– az észt Andrus Ansip, aki a digitalizált egységes piacért felel;
– a szlovák Maroš Šefčović, aki az energiaunió ügyében illetékes;
– a lett Valdis Dombrovskis, aki az euró ügyeit és a szociális párbeszédet felügyeli majd;
– valamint a finn Jyrki Katainen, akinek a területe a munkahelyteremtés, a növekedés, a beruházások és a versenyképesség.
A húsz „egyszerű biztos” a következő területekért felel:
– az ír Phil Hogan a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért;
– a spanyol Miguel Arias Canete az éghajlat- és energiapolitikáért;
– a dán Margrethe Vestager a versenyjogért;
– a német Günther Oettinger a digitális gazdaságért és társadalomért;
– a francia Pierre Moscovici a gazdasági és pénzügyekért, az adózásért és a vámunióért;
– a magyar Navracsics Tibor az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért;
– a belga Marianne Thyssen a foglalkoztatási és szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért;
– a máltai Karmenu Vella a környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért;
– az osztrák Johannes Hahn az európai szomszédságpolitikáért és az EU-csatlakozási tárgyalásokért;
– a brit Jonathan Hill a pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért;
– a litván Vytenis Andriukaitis az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért;
– a ciprusi Hrisztosz Sztilianidesz a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért;
– a lengyel Elzbieta Bienkowska a belső piacért, ipar-, vállalkozás- és kkv-politikáért;
– a horvát Neven Mimica a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért;
– a cseh Vera Jourová a jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért;
– a görög Dimitrisz Avramopulosz a migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért;
– a román Corina Cretu a regionális politikáért;
– a portugál Carlos Moedas a kutatásért, tudományért és innovációért;
– a svéd Cecilia Malmström a kereskedelemért;
– a szlovén Violeta Bulc pedig a közlekedésért.
mti-Strasbourg, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”49331,48983,48593,48593,48501,48433,46873,46873,44197,49442″}
