A szlovák társadalom irányulásának bírálata a polgárok által sokkal kritikusabb, mint 2006 és 2010 közt volt, amikor még a pesszimisták aránya nem volt túlsúlyban. Derül ki abból a felmérésből, amely a nyilvánosság időszerű társadalmi és politikai kérdésekre vonatkozó véleményét vizsgálta, s amelyet október 7-e és 14-e közt, illetve november 4-e és 12-e közt valósított meg a Társadalmi Kérdések Intézete (IVO). Az adatgyűjtést a Focus ügynökség végezte az intézet számára személyes megkérdezések útján, 1031 (októberben), majd 1064 (novemberben) 18 évnél idősebb megkérdezett részvételével. Az elemzés során felhasználták a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének (ISSP) 2014. októberi és az IVO korábbi felméréseinek adatait is. A felmérés szerint arra a kérdésre, hogy jó irányba halad-e a társadalom, 2014 októberében a megkérdezettek 39 százaléka adott pozitív, 54 százalékuk pedig negatív választ.
A társadalom irányulásának kritikus értékelése a nők és a férfiak körében, illetve valamennyi kor- és műveltségi csoportban is túlsúlyban volt. Kivételt az egyetemi végzettséggel rendelkezők jelentettek, illetve azok, akik esetében a bíráló és dicsérő értékelés egyensúlyban volt.
Regionális szempontból a legoptimistábbak a Kassai kerület lakói voltak (itt az 52 százalékos pozitív értékelés állt a 43 százalékos negatív értékeléssel szemben), a legpesszimistábbak pedig a Nyitrai kerület lakói (32 százalékos pozitív értékelés, 62 százalékos negatív értékelés). De jelentős eltérések mutatkoznak az IVO felmérése alapján az egyes pártok követői közt is. A kormánypárti Smer-SD követőinek jelentős többsége például a pozitív értékelés felé hajlik (64 százalékuk). Ellenkezőleg, az ellenzéki pártok követői közt túlsúlyban vannak a bíráló vélemények az ország irányulását illetően, ám nem egyforma arányban. A legkritikusabbak az SDKÚ-DS követői voltak.
A felmérés azt is vizsgálta, milyen mértékben büszkék Szlovákia polgárai arra, amit az ország az önállóságának elmúlt 22 évében elért. Az ország eredményeire büszkék aránya hasonlóképpen, mint az előző évben, most is 64 százalék volt, miközben a 2003-tól kezdődően gyűjtött adatok értelmében ez az arány a legmagasabb 2008-ban volt, mégpedig 77 százalék.
A felmérés szerint a megkérdezett szlovák nemzetiségűek körében nagyobb az ország eredményeire büszkék aránya, mint az itt élő magyarok körében ( a szlovákok esetében 67, a magyarokéban 41 százalék), s nagyobb ez az arány a nagyobb műveltséggel rendelkezők körében is (a főiskolai végzettséggel rendelkezők körében 70 százalék, az általános műveltséggel rendelkezők körében csupán 55 százalék), az alkotó szakemberek körében is magasabb a büszkeség aránya (71 százalék), mint a végrehajtó szakemberek közt (69 százalék) vagy a munkanélküliek közt (ahol csupán 42 százalék).
A Szlovákia eredményeire való büszkeség aránya valamennyi kerületben túlsúlyban van, mint ahogyan a parlamenti pártok követői közt is. A legmagasabb arány ebben az esetben is a Smer-SD követői közt figyelhető meg.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”50772,50755,49267″}
