Bármilyen furcsán is hangzik, jogbővítést helyez kilátásba számunkra a Fico-kabinet az elfogadott emberi jogi stratégiával – mondja Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője, a kormány nemzeti kisebbségi bizottságának tagja.
A felvidéki magyarság politikai képviseletének és a civil szervezeteknek is hosszú évek óta szorgalmazott igénye, az átfogó kisebbségi jogi norma és a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény elkészítése megjelent a kormány által szerdán, február 18-án jóváhagyott emberi jogi stratégiában.
„Valóban érdekes dolgok vannak megfogalmazva ebben a stratégiában. A felsoroltakon túl például , az is, mintha a kormány elismerte volna, hogy az önkormányzatiság bizonyos fajtáit valóban támogatni kell, ami hihetetlen fejlemény” – jegyzi meg Tokár.
Az emberi jogi stratégiából eredő feladatokat az egyes ágazatok között osztják meg. Kérdés, ki karolja fel a nemzeti kisebbségek jogbővítésének ügyét. Három tárca, a bel-, a kulturális és az igazságügyi jöhet számításba. Tokár szerint a kormány kisebbségi kormánybiztosi hivatala nem alkalmas erre a célra, mert alulfinanszírozott, és nincs meg sem az erőforrás, sem a szándék, hogy különböző intézkedéseket foganatosítson.
„Sok vetülete van a stratégia nemzeti kisebbségi fejezetének, figyelemmel kell követni, miként osztódnak meg a hatáskörök az egyes ágazatok között, hogyan zajlik majd ez a folyamat. Elsősorban azokkal az állami intézményekkel kell együttműködni, amelyek a stratégiában megfogalmazott intézkedéseket a gyakorlatba implementálják. Remélem, ez nem egy egyoldalú folyamat lesz, hanem a legszélesebb körben zajlik majd az egyeztetés. A kerekasztal törekedni fog arra, hogy megtalálja az utat az érintett hivatalokhoz, ennek egyértelmű prioritásnak kell lennie.”
A szóvivő furcsállja, hogy az emberi jogi stratégia révén a kormány elfogadott egy mondhatni kisebbségvédelmi, kisebbségi jogkiterjesztő programot, miközben magyar vagy magyar választókat megszólító párt nem is tagja a kormánynak. „Ezzel a lehetőséggel , bármily abszurd is, élni kell” – szögezte le Tokár.
A kormány nemzeti kisebbségi bizottsága is csütörtökön, február 19-én ülésezett, ahol nem került szóba az emberi jogi stratégia, de foglalkoztak olyan részterülettel, amelyet jó lenne rákapcsolni. Ez pedig a nyelvhasználat kérdése az állami hivatalokban.
„A belügyminisztérium irányításával, uniós forrásokból, több mint 330 millió eurós keretből zajlik egy átfogó adminisztratív reform, amely az államigazgatás hatékonyságát hivatott elősegíteni. Ennek a folyamatnak megvannak a célkitűzései, több közülük kifejezetten összhangban áll a stratégiával. Megfogalmaztak diszkriminációellenes, valamiféle kisebbségvédelemként értelmezhető alapelveket, s nekünk az lenne a feladatunk, miután erre források is rendelkezésre állnak, hogy megpróbáljuk elősegíteni néhány intézmény kétnyelvűsítését.”
Tokár elmondta, hogy még nagyon a folyamat elején tartanak, jelenleg annak a felmérése folyik, kik pontosan a kérdésben az illetékesek. Reméli az intézmények részéről is meglesz a jóakarat és a befogadó készség.
BA, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”51929,51978″}
