Emlékszem, kiskoromban nagynénim feltett egy bakelitlemezt a lemezjátszóra mely egy kellemes hangzású cseh dalt szólaltatott meg. Az Anděl volt az. A másik pedig, amire emlékszem, a Bratřičku, zavírej vrátka. Valahogy a többi szám akkor nem maradt meg az emlékezetemben, de ez a kettő nagyonis. Emlékszem nagynénim és később apum is mesélt Karel Krylről, aki az 1968-as forradalomra reagálva folyamatosan a rendszer ellen szólt szerzeményeivel.
A fiú, akinek nagyapja és apja is könyvkiadással foglalkozott, így az ötvenes években a kommunisták – mint minden korabeli gondolkodó és a kultúráért tenni akaró embertől – elvették kenyerüket. A kis Karel ezért fazekas akart lenni a dédpapa után, de később teljesen átadja magát a zenének és az éneknek.
A Nevidomá dívka című Kryl-számot Hanka Ulrichová játszotta fel, majd a Král a klaun c. vette fel Ostravában Arnošt Bracháček.
Első lemezét fél évvel a varsói szerződés csapatainak inváziója után adta ki 1968-ban, s a Bratříčku, zavírej vrátka című számot pedig 1968. augusztus 22-én éjjel írta, mintegy reakcióként arra, hogy egy nappal korábban a korabeli szóhasználat szerint a bolgár, lengyel, magyar, NDK és szovjet hadsereg „internacionalista segítsége” bevonulásával elkezdte elhárítani az „ellenforradalmi fordulat veszélyét”.
Karel Kryl 1969. szetember 9-ém elhagyta Csehszlovákiát, hogy egy dalfesztiválra menjen Nyugat-Németországba Waldeck várába. Két hét után pedig politikai menedékjogért folyamodott, így még 20 évig kinn maradt. Később együttműködött a Szabad-Európa rádióval, sőt 1983-tól már teljes munkaidőben dolgozott ott. 1989-ben egy időre hazajött Csehszlovákiába és Klaus közgazdasági reformja valamint az ország kettészakadása ellen lépett fel, mely mélyen megérintette.
Sokan gondolhatják, hogy mi köze a felvidéki magyarságnak Karel Krylhez. Ha más nem is, annyi mindenképpen, hogy a kommunizmus elleni harcban ki mert állni, el merte mondani véleményét és szüleinknek, nagyszüleinknek, akik itt Felvidéken éltek, Kryl fellépése reménysugár volt a sötét csehszlovák valóságban. Mert ami ugye a 
budapestieknek 1956 volt, az a prágaiaknak 1968. És a budapesti forradalom véres elfojtása után sokan hitték, a prágai tavasz győzhet. Győzhet az elnyomás, az igazságtalanság és a diktatúra felet, mely magyart, szlovákot, csehet egyaránt gyötört.
A történethez az is hozzátartozik, hogy a prágai tavasz elfojtása nagy hatással volt a magyar bel- és gazdaságpolitikára. A magyar részvétel minden szempontból előnytelen volt Magyarország, illetve a magyar pártvezetés számára, romlott Magyarország nemzetközi megítélése.
Karel Kryl – 1944. április 12. Kroměřiž – 1994. március 3. München
Morituti Te Salutant
Veličenstvo kat
Nevidomá dívka
Král a kalun
Méry János, Felvidék.ma
Fotó, forrás: wikipedia, relax.cz
