A Házasság hete alkalmából a Rimaszombati járásban a Szövetség a Közös Célokért társulás és a Nemesradnóti Református Egyházközség február 11-én tartotta meg azt a közösségi estet, mely egyszerre szólt a házasság isteni rendjéről, a személyes boldogság közösségi dimenziójáról és a múlt értékeinek megőrzéséről.
Nemesradnótban az alkalmon nt. Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese a házasság lelki alapjait hangsúlyozta és áldást adott a pároknak; Pósa Erzsébet szerkesztő Pósa Lajos monori esküvőjének történetén keresztül mutatta meg, miként fonódik össze a szerelem, a hagyomány és a nemzeti önazonosság; Pósa Dénes egyházgondnok pedig az Együtt éltünk, Együtt élünk IV. című kiadvány bemutatásával a közösségi emlékezet és az összefogás erejére irányította a figyelmet.
Házasság hete Nemesradnótban (Fotó: HE/Felvidék.ma)
Emlékezet és összefogás – az Együtt éltünk, Együtt élünk IV. bemutatója
Pósa Dénes egyházgondnok az est folyamán bemutatott Együtt éltünk, Együtt élünk IV. című kiadvány kapcsán elmondta, a négy évvel ezelőtt indult kezdeményezés a zsidó temető rendbehozatalával kezdődött, majd a parasztság, a cigányság és a zsidóság együttélésének vizsgálatává bővült.
Az összegyűjtött történetek, visszaemlékezések és dokumentumok 2025-ben újabb kötetben öltöttek testet.
Az elmúlt esztendő számos évfordulót hozott a nemesradnóti gyülekezet életébe. Megemlékeztek többek között nt. Szentkirályi András gályarab lelkész halálának 350., Pósa Lajos költő születésének 175., valamint a templomépítés 150. évfordulójáról. A brosúra újságcikkek, lelkészi visszaemlékezések és korabeli beszámolók alapján idézi fel ezeket az eseményeket.
„A kiadvány nem csupán adatokat közöl, hanem tiszteletadás azok előtt, akik a hitet megtartották, templomot építettek, renováltak, közösséget formáltak. A templom- és toronyépítés egykori összefogása ma is példát ad nekünk. A közös cél képes mozgósítani és megtartani egy falut” – nyilatkozta a Felvidék.má-nak Pósa Dénes.
Külön kiemelték az 1994-es nagy renoválás emlékeit, s a kiadványt ünnepélyesen átvette az egykori polgármester, Tóth Lajos unokája, Tóth Miklós, aki feleségével Bátkából érkezett és megkapták a házassági áldást is.
Házasság hete Nemesradnótban (Fotó: HE/Felvidék.ma)
Hagyomány és boldogság – Pósa Lajos monori esküvője
Pósa Erzsébet szerkesztő méltatásában egy 125 évvel ezelőtti esemény elevenedett meg.
1900. december 23-án Pósa Lajos, a magyar gyermekirodalom „Pósa bácsija” Monoron házasságot kötött Andrássy Lídiával. Az esküvő nem csupán magánéleti esemény volt, hanem irodalmi és közösségi ünnep is.
Pósa kívánságára a menyegző a radnóti népszokások szerint zajlott.
Ez a döntés arról tanúskodik, hogy boldogságát szülőföldje hagyományain keresztül kívánta megélni. Nem egyszerűsített polgári formát választott, hanem látványos, magyaros, népi szertartást – jelezve, hogy számára a házasság a nemzeti és kulturális önazonosság kifejezése is volt.
Régi újságcikkek alapján felidézték: a menyasszony kikérése tréfás rigmusokkal történt; Rákosi Viktor, a „Sipulusz” volt a kérő násznagy. A lakodalmi menet kocsisorral vonult a református templomba, lobogó pántlikákkal és zeneszóval. A násznép soraiban ott volt Az Én Ujságom írói köre és Dankó Pista is. Amikor felcsendült a lakodalmi nóta, a közösség öröme eggyé vált a költő boldogságával.
Házasság hete Nemesradnótban (Fotó: HE/Felvidék.ma)
Mint egykor írták, a legmeghatóbb pillanat az volt, amikor maga Pósa szólt a vendégekhez. Boldogságát nem hivalkodva, hanem bensőségesen fogalmazta meg.
A házasságot nem romantikus fellángolásként, hanem otthonteremtésként, felelős életszakasz kezdeteként értelmezte. Életművéhez méltón személyes öröme is közösségi élménnyé vált.
„Nem jó az embernek egyedül lennie” – a házasság lelki tartalma
Nt. Nagy Ákos Róbert esperes igei alapvetéssel szólította meg a gyülekezetet. A Teremtés könyvéből választott mondat – „Nem jó az embernek egyedül lennie” – arra emlékeztet, hogy a társtalanság nem az ember eredeti állapota.
Ha Isten megadja a társat, az ajándék, amely felelősséggel és hálával fogadandó.
Az esperes hangsúlyozta: a házasság két tökéletlen ember közös útja. Nem hibátlan emberek szövetsége, hanem olyan kapcsolat, amelyben a felek elhordozzák egymást, tanulnak egymástól, és együtt növekednek. A kapcsolat hitelessége abban áll, hogy Isten és ember előtt egyaránt vállalható legyen – őszinteség, hűség és megbocsátás által.
Házasság hete Nemesradnótban (Fotó: HE/Felvidék.ma)
Az alkalom meghitt pillanata volt, amikor az esperes házassági áldásban részesítette a jelenlévő párokat, megerősítve őket abban, hogy a „mi” kimondása naponta megújuló elköteleződés.
A rendezvény rámutatott, a személyes szövetség, a történelmi hagyomány és a jelenkori összefogás egymást erősítve rajzolta ki az üzenetet: az ember nem egyedüllétre teremtetett. Legyen szó házasságról vagy közösségről, az összetartozás ajándék – és felelősség.
A rendezvényt a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége támogatta. A résztvevők a házassági áldás mellett átvehették a Family magazin különszámát és a nemesradnóti Lidike Kft. gondozásában megjelent Együtt éltünk, Együtt élünk IV. című kiadványt, ami a Muskátli magazin melléklete.
HE/Felvidék.ma
