A búcsi székhelyű Kultúráért és Turizmusért Társulás megtartotta évzáró közgyűlését a helyi Polgármesteri Hivatal dísztermében.
A méltó környezet és a kitűnően működő társulás igazán pompás egymásra találása együttesen is hangsúlyozta azt az egészséges és energiáktól pezsgő, igényes helyi szellemiséget, amely jelen esetben is megadta a rangját és hangulatát az egész rendezvénynek.
Az idei évben a megszokott kulturális programot rendhagyó megemlékezés váltotta ki. A faluban élő, mára harmadik legidősebb falubéli Szigeti Béla mesélte el a 70 évvel korábban átélt II. világháborús élményeit, viszontagságait. Beszélgető társa a szintén helybéli Kerekes András volt, aki kitűnő történelmi ismeretei révén élvezetesen és igen célratörően tudta előcsalogatni Béla bácsi mondandóját.
Megható volt látni, ahogy az immár 87 éves „levente” a szemünk láttára szinte újra átélte a történteket, és ennek kapcsán a jelenlévők közül is többen be tudtak kapcsolódni az elbeszélésbe, a saját családjuk tagjaival történteket fölfűzték. A kialakult történelmi képet még árnyaltabbá tették ezzel. Megemlékeztek egyúttal a Zámolyban hősi halált halt búcsi leventékre is.
Ezt követően filmvetítés formájában utólag a részt vevők jelen lehettek annak a 23 éves repülős hadnagynak, Horváth Györgynek a kopjafa állítási ünnepségén, aki repülőgépével a búcsi határban zuhant le, majd évtizedek múltán beazonosítását követően kegyeleti szertartás keretében kapta meg az utókortól főhajtását.
A Társulás éves tevékenységének felsorolására Szobiné Kerekes Eszter elnökasszony céltudatosan rövidre fogott beszámolójában került sor. A napirendi pontok a szabályoknak pontosan megfelelő, aprólékos betartásával, az egyes tevékenységi területek ismertetőjével, a tagság szavaztatásával és a jövő évi tervek felvázolásával zajlott tovább.
Ennek kapcsán kirajzolódott a Társulás sokrétű és egyenként is önállóságra képes sikersorozata.
A Babamúzeum, mely bátran tarthat igényt az összmagyarság figyelmére és elismerésére, a számos rendezvény a múzeumon belül és kapcsán, karöltve az egyéb rendezvényekben történő képviseletig és egyéb helyszíneken lebonyolított fiók-rendezvényekig önmagában is komoly apparátust és anyagi hátteret feltételező sorozat. 
E mögött egy igen áldozatos munkát végző lelkes és sok egyéni felajánlást tartalmazó kis csoport munkája áll mindössze, szoros együttműködésben és a tevékenység fontosságába vetett teljes szívű hittel.
Ezen felül minden olyan kezdeményezésben is pártfogókra talál, aki a Kultúráért és Turizmusért Társuláshoz fordul, amellyel a tagok azonosulni tudnak.
Ezt hangsúlyozta Győző Andrea is, aki a Katona Mihály Alapiskola igazgatójaként szintén szerepet vállalt a Társuláson belül is. Kiemelte a hathatós támogatást, melyet az iskola élvez egész éves munkájukban.
A község polgármestere, Karkó János személyesen is meggyőződött a Társulás közgyűlésén való megjelenésével, hogy milyen tevékenység folyik hosszú évek óta Búcson.
Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a tagság a saját munkáján és adományain kívül még tagdíjfizetést is vállal, tényleg példaként kitehető a világ szeme elé ez a kisközösség, akiknek oldott, ragyogó mosolya és egymást megbecsülő, felemelő tisztessége ünneppé nemesít minden egyes mozzanatot a Társulás és Búcs életében, ahol, mint a példa mutatja meghalni – de főleg élni igencsak érdemes.
Lukács Ágnes, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”35555,33728,28217″}
