A budapesti Polgárok Háza Kiállítótermében március 20-án megnyitott tárlat a Pozsonyi Műtermek tagjainak alkotásaival április 10-ig még megtekinthető.
A Polgárok Házának munkatársai és a program felvidéki társszervezője, a Szövetség a Közös Célokért közreműködésével nagy sikert aratott műsor után most részletesebben szeretnénk bemutatni a kiállításon szereplő Pozsonyi Műtermek történetét, munkásságát és alkotásait. A Pozsonyi Műtermek szabad művészeti társulás kurátora Kalita Gábor elmondta: nagy örömmel fogadta a Polgárok Házában való bemutatkozással kapcsolatos felkérést.
A Pozsonyi Műtermek története a rendszerváltás után kezdődött, amikor 1989 decemberében megalakították Pozsonyban először a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságát, országos részvétellel, magyar nemzetiségű képzőművészekkel. 1995-ig Nagy János nemzeti gondolkodású, szobrászművész volt az elnöke. A társaság működését sok minden gátolta, az is, hogy a felvidéki képzőművészek alkotótere ötszáz kilométernyi, ma már szimbolikus határ mentén húzódik. Így a pozsonyiak 1998 tavaszán megalakították a Pozsonyi Műtermek nevű szabad művészeti társulást.
Az első kiállításhoz a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet nyújtott teret. Később Pozsony különböző pontjain, a Parlamentben, a Pozsonyi vár kiállítótermeiben, a Pozsonyi Casinoban, a Szlovák Képzőművészeti Unió kiállítótermeiben rendezték rendszeres tárlatainkat. A művészeti társulás állandó tagjai mellett a nagyobb kiállításokat vendégművészek szerepeltetésével bővítették.
Kiállítások sora után fogalmazódott meg, hogy értő befogadók előtt mutassák be a magyar jellegű tárlatainkat és elkezdték keresni a megfelelő helyszínt. Ekkor lépett velük kapcsolatba Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért társulás igazgatója, aki ismerte tevékenységüket és Hrubík Béla akkori Csemadok elnök támogatásával felajánlotta a nemzetiségi kulturális intézmény nagytermét alkotásaik számára. Így alakult meg 2006-ban a Pozsonyi Magyar Galéria, melynek szakmai irányítását a Pozsonyi Műtermek csoportja végzi. Ezen a helyszínen számos magyar jellegű kiállítást rendeztek meg, amelyek hommage kiállítások keretén belül magyar nagyjainkra emlékeztek. Többek között József Attila, Kassák Lajos és a nagy feltaláló Pozsony szülötte Kempelen Farkas emlékét idéző kiállítást is.
A Pozsonyi Magyar Galéria nagy büszkesége az Esterházy János festmény-és grafikai gyűjtemény, ami olyan sikert aratott, hogy állandó jellegű gyűjteménnyé alakították és több mint 30 alkalommal mutatták be. A mártír Esterházy életét, pályáját bemutató alkotások a művészi szabadság jegyében készültek és a bemutató tárlat után először Budapesten a Magyarság Házában mutatták be. Legközelebb Prágában és Léván állítják ki a gyűjteményt.
A Pozsonyi Magyar Galéria második gyűjteménye a Szent István Pozsonyban címet viseli és először 2010 májusában mutatták be. Felvidéki körútja után Magyarország Európai Uniós elnöki posztjának fél éves időszaka alatt 14 helyen került bemutatásra a Kárpát-medencében.
A Pozsonyi Műtermek alkotócsoport 1998-tól összesen 94 tárlatot rendezett meg, így nemzetét szolgáló tevékenységéért, az egész Kárpát-medencében vándoroltatott, úgynevezett magyar szívű kiállításaiért elnyerte az Esterházy díjat 2013-ban.
A Polgárok Házában a kortárs kiállítás anyaga egy válogatás, különböző korú képzőművészek alkotásaiból. Munkáik szabadon választott stílusban és témában készültek így a tárlatlátogató nem az egyes alkotások közötti összefüggéseket kell, hogy figyelje, hanem az adott alkotás művészi mondanivalóját. A Polgárok Házában bemutatkozó Pozsonyi Műtermek állandó tagjai és a meghívott vendégművészek munkái a következők:
Nagy József grafikus illusztrátor, festőművész. Ő a felvidéki képzőművészeti élet egyik legmeghatározóbb alakjai közé tartozott, mindig szabadelvű szellemiséget jelenítve meg maga körül. A kiállításon láthatjuk a következő alkotásait: Marína kertje – szőtt kép – Az alfa és az omegák – a mártír emlékére – A jobb kéz legendája – Szimbólum – Árnyékok a parkban – Malina Hedvig.
Jaksics Ferenc illusztrátor grafikus több évtizedig a Pozsonyi Pedagógiai Kiadó művészeti vezetője volt. Kiállított művei: – Portré szívvel – Kempelen törökje – Vasárnapi pihenő – Összhang – Ölelés.
Lőrincz Zsuzsa pozsonyi születésű képzőművész, Prágában él, művésztanár, tartja a kapcsolatot a Pozsonyi Műtermekkel. Három színes grafikáját hozta a kiállításra Kapuk, ablakok I. II. III. címmel és egy drótszobrot – Színezett drót címmel.
Nagy Zoltán a középkorú grafikus generáció legtehetségesebb tagja. Számos könyvillusztrációs munkája van, a festészetben is nagy sikereket ért el. Kiállított műve: Képzelt virág képzelt világban – A kör, az örök – A mi jelünk… – Cunami – Az underground festő látomásai.
Kovács Alexandra multimediális képzőművész, Angliában végezte művészeti tanulmányait, induló képzőművész, számítógépes grafika területén már komoly sikereket ért el. A kiállításunkra hét kisméretű kolorált tusrajzot hozott el: Szél – Dédi – Kabát – Nagyapa – Vidék – Népzene – Libákat őrizve.
Kutak Adrienn Magyarországon is jól ismert kerámia művész, művészetszervező. Kültéri szoborkompozíciói sokasága található meg a Kárpát – medencében. Az Ég és Föld között című alkotását hozták el erre a kiállításra, amely a Szent István gyűjteményünk egyik darabja.
Soós Csilla vendégkiállító, két zománcát állították ki ezen a kiállításon: A mártírra emlékezve- E.J. I. II. címmel. A zománcművészet egyik fiatal képviselője, aki már számos kiállítással reprezentálta ennek a művészeti ágnak a kimeríthetetlen lehetőségeit.
Kalita Gábor a legutolsó munkáiból hozott néhány nagyméretű művet, avantgárd stílusban. – A betű – piramis kapcsolata az égiekkel – a keresztény lelkiséget dolgozza fel; a Jelkapcsolat című munkája és az Enigma, a lelki élet bonyolultságát elemzi – Virtuális tánc – Kassákra emlékezve – Az underground festő biciklije avangárd tájban.
További képek a kiállításról megtekinthetők a Képgalériánkban ITT>>>.
HA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”52609,52492″}