Ma ünnepli 80. születésnapját a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett, Esterházy- és Szervátiusz-díjas Nagy János felvidéki szobrászművész, akinek köztéri alkotásaival számos magyarországi és felvidéki településen találkozhatunk.
Nagy János 1935-ben született Rákosszentmihályon. Komáromban érettségizett, és miután 1961-ben végzett a pozsonyi képzőművészeti főiskolán, a besztercebányai, majd a nyitrai tanárképző főiskolán tanított. 1990 és 1995 között előbb a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, majd a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága elnöki tisztét töltötte be. 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
75. születésnapjára a somorjai Méry Ratio kiadó művészeti albumot adott ki, amely a szobrászművész kisplasztikáit és Magyarországon is látható köztéri szobrait mutatja be. Művészete – mint ahogyan arra Koncsol László, költő, író, Nagy János egykori iskolatársa az életművét bemutató kötetben rámutat – több forrásból táplálkozik: diákéveiben a barokk, majd Henry Moore és Medgyessy Ferenc alkotásai, a magyar szobrászat Izsó Miklós-féle romantikus vonulata, továbbá az ókori görög, valamint közel- és közép-keleti szobrászat hatott rá. Kisplasztikái, szobrai és domborművei mellett jelentőset alkotott az éremművészet területén is.
Számos köztéri alkotása közül az egyik legjelentősebb az Esterházy János mártír-politikust ábrázoló bronzszobor, melyet két évvel ezelőtt, 2013-ban lepleztek le a Budapest 12. kerületében található Gesztenyéskertben.
„A szobor alkotója Szibériában, a gulág jeges poklában, meztelen, csontra lesoványodott testére katonaköpenyt vetve mutatja meg a mártírt az utókornak. A szobor nem a súlyosan beteg, szenvedő, megtört rabot láttatja, hanem egy Krisztusban élő olyan magyart, aki elesettségében sem törik meg, és szenvedéseit az egységes magyar nemzetért, önként ajánlja fel az Úrnak. Számomra ez a mű Nagy János legnagyobb, egyetemes értéket hordozó ajándéka az összmagyarság számára. És nem csak azért, mert mesteri módon sikerült megformálnia ezt a rendkívüli férfit, hanem azért is, mert az elsők között ismerte fel, hogy Esterházy János szent volt. Talán az egyedüli a Földön a hivatásos politikusok sorában” – vallott a szoborról Batta György író, költő a Felvidék.mának.
Nagy János ezer szállal kötődik a Felvidékhez, az elmúlt években Helembán és Komáromban élt, s dolgozott, otthonra és nyugalomra mégis Magyarországon talált: ez év áprilisától a tatai önkormányzat Vaszary János festőművész egykori villájában biztosít alkotóházat és lakhelyet a számára, amiért a felvidéki szobrász a városnak adományozta alkotásait. A szobrászművész nyolcvanévesen is aktív, legújabb köztéri alkotását, a Beethoven és a halhatatlan kedves című bronzszobrot májusban, Martonvásáron avatták fel, jelenleg pedig egy újabb bronzszobron, a sárkányokkal viaskodó Szent György megformálásán dolgozik.
lm, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53461,53427,45765,43736,43735,39348″}
