A nemzetpolitika mindig a magyar kormány „gondolkodásának fősodrában” van – erről biztosította a Kárpát-medencei magyar közösségeket Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) pénteki délelőtti pódiumbeszélgetésén, melyen részt vett Berényi József, az MKP elnöke is.
Ahogy az lenni szokás a Bálványosi Szabadegyetem a közéleti témák hagyományos kibontakozó helye. A résztvevők több száz pódiumbeszélgetésből válogathatnak a napi programok közt. Ebből természetesen a nemzetpolitika sem maradhat ki.
Ennek jegyében ült egy asztalhoz a hét elcsatolt régió magyar képviselete. Felvidékről Berényi József, Délvidékről Pásztor István (Vajdasági Magyar Szövetség), Erdélyből Szilágyi Zsolt (Erdélyi Magyar Néppárt), Kárpátaljáról Brenzovics László (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Horvátországból Hordósi Dániel (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége), Szlovéniából pedig Horváth Ferenc (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség) vett részt a beszélgetésen. Magyarországot és a magyar kormányt Potápi Árpád János képviselte. Répás Zsuzsanna vezette a fórumot.
Elöljáróban a nemzetpolitikai államtitkár vezette fel a témát, Magyarország megközelítéséből. Ennek során a magyar kormány elért eredményeit, valamint a tusványosi illetve a martosi szabadegyetemekhez hasonló rendezvények fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta: ezek olyan találkozási pontok, melyek lehetőséget biztosítanak a Kárpát-medence fiatal értelmiségének megfogalmazni és megvitatni terveiket, céljaikat. Rámutatott, hogy óriási hálózati rendszere van a Kárpát-medence magyarságának, ám nem minden esetben van ez a hálózat megfelelően kihasználva, illetve egyáltalán használva, pedig nagy szükség lenne rá. Ennek koordinálása a Nemzetpolitikai Államtitkárság egyik legfőbb kihívása.
„Mindannyian egy kicsit bősiek vagyunk” – fogalmazott Berényi József utalva a menekülttáborról szóló bősi népszavazásra. Az MKP elnöke szólt arról is, hogy a szlovákiai menekülttáborok közül a legtöbb magyarlakta területen van, ami szerinte nem fair. „Arányos teherviselésre van szükség e téren” – mondta. A bősi vízierőmű biztonságpolitikai kockázatot jelent, amivel a kormány nem akar számolni. A pártelnök emellett felvázolta a felvidéki önkormányzatiság koncepciójának főbb vonalait, amiről bizakodva mondta el, hogy a szlovák közvélemény hajlandó róla vitázni, ami már jó jel, hisz pár éve ezt elképzelhetetlennek tartották volna. Beszámolt az aktuális felvidéki politikai helyzetről (magyar szempontból). Illetve beszélt a jövő évi parlamenti választások előkészületeiről is. „Nyitott a választási listánk, örömmel fogadunk mindenkit, aki a magyar közösségnek segíteni szeretne.” Emellett szólt arról is, hogy az utóbbi hetekben nagyon megélénkült a szlovák pártok érdeklődése az MKP iránt, ami azt jelzi, hogy ismét tényezővé vált a magyar párt és súlya van. „Az MKP egyértelműen kormányváltásra készül, nem pedig a jelenlegi kormánypárttal táncba menni, ahogy azt teszi pár párt” – zárta Berényi.
Brenzovics László a Kárpátalja nehéz helyzetéről, valamint ez elhúzódó ukrán polgárháborúról beszélt, kiemelve, hogy amióta kirobbantak a harcok (több mint egy éve), Kárpátalja magyarságának mintegy 15-20 %-a hagyta el az országot, ami felbecsülhetetlen nagy probléma.
Pásztor István a VMSZ elért eredményei mellett a menekültáradatról adott elő, kihangsúlyozva, hogy támogatják Magyarországot a kerítés építésben, hiszen ez Szerbiának, az EU-nak és egész Európának is az érdeke. „Az ami most folyik – az Gárdonyi példájával élve– az Buda várának elfoglalása. Keresztényi, emberi empátiánk mellett sem szabad könnyelműen vennünk a problémát, mely meghaladja a nemzetpolitika hatásköreit, de sok kárt okozhat hosszú évek, kemény munkájában” – fogalmazott.
Horváth Ferenc arról tájékoztatta a közönséget, hogy bár kívülről úgy tűnik, hogy Szlovéniában minden a legnagyobb rendben van, be kell látni, hogy Muravidéken 20%-os a munkanélküliség, ugyanúgy hatalmas a kivándorlás és szinte azonos problémákkal kell szembenézni az ottani magyaroknak, mint máshol a Kárpát-medencében.
Hordósi Dániel csatlakozva szlovéniai kollégája szavaira rámutatott, hogy a fennálló problémák azért érintik hatványozottabban az ottani magyar közösséget, mert csak mintegy 14 ezren vannak. „Ha 14 ezerből pár ezer kivándorol, akkor az nagyon látványos. És pedig ez történik, hiszen Horvátország most éli gyurcsányizmusát. A gazdaság napról napra csúszik le, a gondok pedig csak halmozódnak.
Házigazdaként végül Szilágyi Zsolt osztotta meg a gondolatait, aki Románia korrupciós gondjairól és a magyarság 
jövőképéről beszélt.
A nap folyamán felvidéki előadóként jelen volt Tusnádfürdőn Gergely Papp Adriána is, aki az MKP önkormányzati koncepcióját vázolta fel, illetve vitatta meg erdélyi szakemberekkel. Mint elmondta a stratégiai dokumentumot különböző magyarországi és nemzetközi munkaműhelyek is kiválónak titulálták, így bízik benne, hogy a szlovák közvélemény szélesebb körben is megismerkedik a javaslatokkal, akkor felismeri, hogy ugyanúgy az ő érdekeiket is szolgálná a közigazgatási forma, hisz most saját országukban, saját kormányuk diszkriminálja őket.
Csonka Ákos, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”55140,55120,55089,55043″}
