Földváry Veronika kiváló példa arra, hogy igenis lehet érvényesülni magyar alap- és középiskolával a nagyvilágban is.
A fiatal hölgy iskoláit szülőfalujában, Sárosfán, majd a somorjai Madách Imre Gimnázium 8-éves tagozatán folytatta, ahonnan Pozsonyba került a Műszaki Egyetem építészmérnöki karára. Itteni tanulmányait sikeresen befejezve úgy érezte, még tovább szeretné mélyíteni tudását, így doktori képzésre jelentkezett ugyanott, majd lehetősége nyílt külföldi továbbképzésre, így 2014-től már a Dán Műszaki Egyetemen tevékenykedik vendégdoktoranduszként. Ennek köszönhetően bejárta már Európát, de a világ számos különleges pontján is megfordult.
Méry János, a somorja.sk és a Felvidék.ma munkatársa kérdezte a lányt, hogy jutott idáig.
„Az általános iskola első négy évét a sárosfai alapiskolában fejeztem be. Az után a tanulmányaimat a somorjai Madách Imre Gimnáziumban folytattam. A mi osztályunk volt az első 8-éves osztálya a gimnáziumnak. Kis gimisként kezdtem, 11 évesen. A nyolc év sajnos nagyon gyorsan eltelt és már az osztálytársaimmal ott kaptuk magunkat, hogy az egyetemi felvételikre készülünk. Mondhatom, hogy itt , a somorjai gimnáziumban fejeztem be az alapiskolás és egyben a középiskolai tanulmányaimat is, 2007-ben.
Miután elkezdtem a gimnáziumi tanulmányaimat, már biztos voltam benne, hogy a következő lépés az egyetem lesz. Nagyon jó alapokat kaptam a Somorjai Madách Imre Gimnáziumtól a továbbtanuláshoz. Mindezek mellett sok jó barátom, ismerősöm és unokatestvéreim egyetemi tanulmányai is ösztönöztek az egyetemen való továbbtanulásra. Másrészt a család is nagyon fontos szerepet játszott a továbbtanulási döntésben. Szüleim mindig úgy neveltek, tanítottak minket az öcsémmel, hogy tudjuk: az egyetemi végzettség a mai világban nagyon fontos és nem elhanyagolható dolog. Kedves támogatásukkal, szeretetükkel akarták bebiztosítani nekünk a jobb jövő kilátását, ami sikerült is nekik. Ezért nagy köszönettel tartozom nekik. A pozsonyi Műszaki Egyetem építészmérnöki karát inkább a barátaim miatt választottam, mint érdeklődésből. De igazából idővel megtetszett az egyetemi élet, kialakultak nagyon jó baráti és diák-tanári kapcsolataim is, amelyek a későbbiekben valahogy arra ösztönöztek, hogy folytassam a tanulmányaimat mint doktorandusz. Tanulmányaimat, mint doktorandusz 2012 szeptemberében kezdetem el, szintén a pozsonyi Műszaki Egyetem építészmérnöki karán, de mivel lehetőséget kaptam a külföldön való továbbtanulásra, így 2014. február 1-től a Dán Műszaki Egyetemen tevékenykedem mint vendégdoktorandusz.
Abból, hogy magyar lány vagyok semmi rossz nem származott az egyetemi éveim alatt, sőt csak pozitív kihatással volt a tanulmányaimra. Én személy szerint úgy érzékeltem, hogy a tanárok nagyon szeretik a magyar diákokat. Mi, magyarok mindig sokkal szorgalmasabbak voltunk és jobb eredményeket mutattunk fel a tanulmányi éveink alatt, összehasonlítva a többi diáktársainkkal. Nagyon jó kapcsolatokat építettem ki mind tanáraimmal, mind diáktársaimmal és semmi negatívum nem ért engem a „magyar vagy” dologgal kapcsolatban. Igazából most a doktori tanulmányaim alatt is sikerült kitűnnöm (jó értelemben) a kollégáim közül az elért szakmai eredményeimmel. Nagyon sok ösztöndíjat és projektet tudtam sikeresen megpályázni mind otthon, mind külföldön. Szóval e téren sem éreztem elutasítást nemzetiségem miatt.
Mérnöki diplomát épületgépészetből kaptam, amely a víz-, gáz-, fűtés- és szellőztetés-rendszerek tervezését, épületek energetika felújítását és a belső környezet minőségét foglalja magába. A doktori munkám a panelházak felújítására és ezen épületek belső levegőminőségére és szellőztetésére fókuszál. A panelházak, amelyekkel foglalkozom, Somorján találhatók. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert sok-sok segítséget kaptam úgy e házak lakóitól, mint a lakásszövetkezetek alkalmazottaitól. Ezen kívül Dániából, az ottani témavezetőm segítségével sikeresen megpályáznunk egy projektet, amely végül szintén majd a doktori munkám része lesz. Ez a projekt a Dán Műszaki Egyetem és egy svéd nemzetközi kutatóintézet közös munkája. E projekt célja a kémiai anyagok levegőben való felmérése, amelyek az épületek energetikai felújítása során kerülhetnek be környezetünkbe. A méréseket szintén egy somorjai panelházban végezzük, a panelház felújítása előtt és után.
Ezeken a projekteken kívül sok egyéb mással is foglalkozom. Nemzetközi konferenciákat, doktorandusz találkozókat szervezünk. Májusban Eindhovenben, Hollandiában volt egy konferencia, amelyet összekötöttünk egy kétnapos doktorandusz workshoppal. E konferencia után pedig majd egy másik következik jövő év nyarán, Belgiumban. Mivel a szervezés és program elkészítése nagyon időigényes, ezért már most elkezdtünk rá készülni. Egy világkonferenciáról van szó, amelyet háromnapos doktorandusz nyári egyetemmel szeretnénk össze kötni. Ezen konferenciák nagyon jó lehetőséget nyújtanak új kapcsolatok és barátságok kialakítására, nemzetközi közreműködésre, további munkalehetőség és projektek átgondolására. Ezt tapasztalatból mondhatom, mivel tavaly nyáron, mikor Hong Kongban voltam egy hasonló konferencián, ott sikerült megismerkednem egy professzor hölggyel, aki a Kaliforniai Egyetemen tanít, és ott végzi a kutatásait. E hölgytől nemrégiben megkaptam életem eddigi legnagyobb munkalehetőségét, amelyet természetesen rögtön el is fogadtam.
A sok tennivaló mellett próbalom kivenni részemet a tanításban is. Van pár diák, akinek témavezetője vagyok, és próbálom őket felkészíteni különböző diákversenyekre és munkamegvédésekre. Ha időm engedi, akkor konferenciacikkek bírálásával és értékelésével is foglalkozom.
Szeretek utazni, legfőképp ha a kellemeset összeköthetem a hasznossal. Igazából azóta kezdem felfedezni a világot, mióta kikerültem a Dán Műszaki Egyetemre. Itt megnyílt előttem az ajtó különféle lehetőségek felé. Hála a sok nemzetközi konferenciának, megismertem a világ csodáit is. Mindig igyekszünk egy pár napot a konferenciák után még az adott helyszínen tölteni. A munkámnak köszönhetően sikerült bejárnom Hong Kongot, Brazíliát, Amerikát és nem utolsó sorban Európát is. Nemrég voltam Hollandiában és Torinóban. A munkát leszámítva is nagyon sok lehetőségünk van utazásra. Az egyetemnek jelentős nemzetközi kapcsolatai vannak, ezért nemzetközi barátságok alakulnak itt k,i és ez szintén jó lehetőséget nyújt utazásra, baráti látogatásokra.
Augusztus elejével utaztam Amerikába, Kaliforniába a Berkeley Egyetemre. Egy projektben közreműködési lehetőséget kaptam, amely hasonló a disszertációs munkám témájához. Különböző országok iroda- és lakóházak épületeinek belső környezetének elemzését fogjuk csinálni, amely magába foglalja a belső levegő minőséget és a hőkomfortot is. E mellett a munka mellett ott az egyetemen tervezem befejezni a disszertációs munkámat is, mivel az idő már lassan kezd sürgetni. Jövő év augusztusa a határidő. Igazából, ez nagyon jó kérdés, hogy mit is szeretnék csinálni a jövőben. Vannak terveim, de még ezzel kicsit várnék, mivel úgy gondolom, hogy magában ez, hogy kiköltözöm Kaliforniába, elég nagy változást fog hozni az életemben, és a következő pár hónapban szerintem még sok minden fog változni körülöttem. Bízzuk az életre, a sorsa, hogy mit hoz. Hiszek abban, hogy a dolgok mindig valamiért történnek, a jók, a rosszak is. Hagyom magam meglepni és majd jövő ilyenkor újra beszélhetünk, hátha addig újabb és újabb lehetőségek nyílnak majd meg előttem.
Úgy gondolom, hogy lehet érvényesülni magyar iskolákkal szlovák környezetben. Hisz a gyermek a magyar iskolában is megkapja a lehetőséget arra, hogy elsajátítsa a szlovák nyelvet. Sajnos nagyon sok esetben a magyar szülő úgy gondolja, hogy majd a jövőben a gyermeknek csak hátránya származhat a magyar iskolából, emiatt meg akarja kímélni őt és szlovák iskolába íratja. Ezzel persze nem tesz jót a gyermek lelkének, hiszen ha a gyermek 5-6 évesen nem beszéli folyékonyan a szlovák nyelvet, akkor az osztálytársaitól is elzárkózik, és ez okozhat a gyermek lelkében kisebb nagyobb sérülést is. Amiatt a gyermek a tantárgyakból is gyengébb, mert ott senki nem magyarázza el neki a dolgokat magyarul, hogy jobban megértse, és így rosszabb jegyeket kap, mintha magyar iskolába járna, és ott kitűnőre végezne. Kérdem én, mi a fontosabb a szülőnek, az hogy a gyermeke anyanyelvén tanuljon és elsajátítsa a tudományt jó jegyekkel, vagy hogy csak szimplán megtanuljon szlovákul és elvegye a kedvét a tanulástól és a lehetőséget az egyetemi tanulmányaitól, mivel rossz jegyekkel a gyermeket az egyetemre nem fogják felvenni. Szlovák nyelvet így is – úgy is meg lehet tanulni a szlovák alapiskolák helyiségein kívül is, csak a szülőn múlik, mennyi figyelmet és időt fordít majd gyermeke taníttatására iskolán kívül is. A mai szülők vehetnének példának minket, egy 20 évvel fiatalabb generációt és akár saját magukat is. Hányan vagyunk a Madách Imre Gimnáziumból (és egyéb más magyar iskolákból), akik anyanyelvünkön tanultunk és megálljuk a helyünket Szlovákián belül és kívül is. Sok barátommal együtt sikerült elvégeznünk egyetemi tanulmányainkat szlovák nyelven minden gond nélkül, és most közülünk nagyon sokan dolgoznak jól menő szlovák és nemzetközi cégeknél. Egy nagyon jó példának tudom mondani, egy közeli jó barátomat, aki Csehországban a BOSCH-ban helyezkedett el és a cseh nyelvet használja nap mind nap minden gond nélkül, vagy akár az öcsémet, aki Brünnben végezte egyetemi tanulmányait szintén cseh nyelven.
Azon magyar szülőknek, akik szlovák iskolába tervezik adni gyermekeiket, csak annyit üzennék, hogy gondoljanak vissza gyermekkorukra, amikor ők tanultak magyarul, és gyermekkori felejthetetlen élményeikre, baráti kapcsolataikra, amelyet a tanulmányaik alatt alakítottak ki. Egy gyermekkor akkor igazi és gondtalan, ha a gyermek jól érzi magát abban a környezetben ahol él. Hiszen ebben a környezetben alakítja ki a jövőjéhez a barátságokat, kapcsolatokat és itt kapja meg az igazi alapokat a továbbtanuláshoz, amely majd nagyban befolyásolja a gyermek jövőbeli munka- és családalapítás lehetőségét is. Nem biztos, hogy csak egy „nyelvtanulás” miatt más nyelvű iskolába kellene íratni a gyermeket, mint a gyermek anyanyelve. A másik dolog pedig, amit még meg szeretnék említeni, hogy a magyar szülő ne feledkezzen meg arról sem, hogy ha szlovák iskolába adja gyermekét, akkor a magyar iskolák ellen tesz. Így majd csökken az magyar diákok létszáma és majd lassan oda jutunk, hogy bezárják az iskoláinkat, és ezzel megfosztják a jövőt a magyarság és ennek kultúrájának megmaradásától. Arról már nem is beszélve, hogy hány magyarul tanító tanárt fosztanának meg munkájától.
Üdvözlettel Kaliforniából, ahol a magyar embert mindennél jobban ismerik és felnézlek rá.”
Méry János
somorja.sk nyomán Felvidék.ma
