Sárosfán teljesen megtelt a helyi kultúrház vasárnap, november 15-én. A Csemadok helyi alapszervezete újra megszervezte a Felső-Csallóközi nótaénekesek találkozóját, melyre 11 nótaénekes kapott meghívót. A kis faluban megrendezett nótadélutánon a zenét Mezei Ernő és zenekara szolgáltatta, nem is akár hogyan, hiszen kezdésként mindjárt a Monti csárdással indított a kitűnő művész.
Mezei Ernő szólója után sorba következtek a fellépők, akik számomra meglepő módon egytől egyig kitűnően énekeltek. Minden fellépőnek három dallal kellett készülnie, s általában két szomorúbb nóta után egy pörgősebbet választottak. A hangosítást Csiba Gábor vállalta, és az egész eseményen észrevehető volt, hogy ezzel a dologgal semmi probléma nem volt, sőt én magam rég voltam ennyire jó hangzású akción.
Egy és fél óra után 15 perc szünet következett, amikor is a jelenlévők megvitatták az elhangzott nótákat, ettek, ittak és várták, hogy folytatódjon a felső-csallóközi nótázás, mert hát ez nótázás volt a javából: a dalok többségét a közönség is énekelte.
Az est végére maradtak úgymond a „nagyágyúk”. A már lassan hetvenéves, gellei Mészárosné Soóky Mária színpadra lépésével szinte megállt az idő. Mari néni, a színpadon megfiatalodott, s úgy adta elő az ő általa kiválasztott nótákat, hogy sokaknak könny szökött a szemébe. Nekem legalábbis biztosan. Ezt a szenzációs teljesítményt a közönség is meghálálta, hiszen kétszer tapsolták vissza a gellei hölgyet. Vajas Imre, Gelle polgármester, aki egyébként parlamenti képviselőjelölt is, az előadás végén rózsával jutalmazta a művésznőt.
Az est végére „maradt” a helyiek erős hangú dalosa, Nagy Lehel, akinek tekintélyt parancsoló fellépése, erős hangja és megjelenése együtt váltotta ki a kívánt hatást: a hazai közönség elismerő tapssal jutalmazta őt is.
A nótaest végén Rigó Sándor eperjesi alpolgármester, aki a helyi Csemadok elnöke is, valamint a bősi Fodor Denisza lépett a színpadra a Csemadok Területi Választmánya képviseletében , és átadták a fellépőknek az okleveleket és az ajándék könyveket. Fodor Denisza megjegyezte, hogy az 5000 lakosú Bős községben – bár vannak jó nótaénekesek -, még nem látott ilyen méretű és minőségű rendezvényt, ami természetesen a sárosfai szervezést dicséri.
A rendezvény legvégén a színpadra hívták a rendezvény megvalósítóját, Földváry Teréziát, a Csemadok helyi, sárosfai elnökét, aki egyébként Sárosfa polgármestere is, és megköszönték neki fáradozásait, azt, hogy az utóbbi két hétben napjai futkározással teltek, ő pedig a részvételt köszönte meg a jelenlévőknek.
Ezek után alig várom, hogy leteljen a két év, és hogy újra részese lehessek a nótadélutánnak.
A szerző képriportja az eseményről ITT>> tekinthető meg.
Méry János, Felvidék.ma
