Ismét vastapstól volt hangos a lévai Reviczky Ház. November 19-én tartotta megnyitóját a három napos, lévai születésű Kadosa Pálról elnevezett zongoraverseny rendezvénysorozata, ahol fiatal tehetséges, magyar és szlovák zongoraművész-jelöltek mérik össze tudásukat.
A megnyitó ünnepségen először Szalay Szilvia, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke köszöntötte a közönséget, külön üdvözölve Görföl Jenőt – a CSEMADOK országos titkárát, Török Alfrédot, a Csemadok Területi Választmányának elnökét, valamint a pénteki zongoraverseny zsűri tagjait.
Ezt követően Kiss Beáta, a Czeglédi Református Gimnázium igazgatónője rövid prezentáció keretében ismertette Kadosa Pál
életét, munkásságát és a róla elnevezett zongoraverseny történetét.
Kadosa Pál zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus 1903. szeptember 6-án született Léván Veisz Pál néven. Már elemi iskolás korában zongorázni tanult, majd érettségi után felvételt nyert Budapestre, a Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol többek közt Kodály Zoltán is a tanára volt.
Zeneszerzői stílusát főleg Bartók és Kodály határozták meg, de nagy hatással volt rá a korai avantgárd és a német neoklasszicizmus is. Művei között a klasszikus zenei repertoár minden formája megtalálható, komponált szimfóniát, zongora-, hegedűversenyt, operát, de írt kórusműveket és dalokat is. Munkásságáért Kossuth-díjjal, Erkel Ferenc- díjjal, Kiváló művész és Érdemes Művész díjjal tüntették ki. 1983. március 30-án halt meg Budapesten.
A Kadosa Pál nevével fémjelzett zongoraversenyt először 1993-ban rendezték meg. Az idei verseny szám szerint a XII. Szervezői a Csemadok Területi Választmánya, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága, a Lévai Művészeti Alapiskola és társrendezőként a Reviczky Társulás. Az ő munkájukat idén segítette, szintén társrendezőként, a Lévai Magyar Asszonyok Ligája is.
Az elmúlt évek során mindig nagy érdeklődés övezte a versenyt, a Felvidék szinte valamennyi városa képviselte magát – többek közt Léva, Ipolyság, Vágsellye, Komárom, Gúta, Érsekújvár. Idén 80-an vesznek részt a versenyen.
Az előadás után az est fénypontjaként meghallgathattuk egy csodálatos emberke lenyűgöző zongorajátékát. A most 12éves, pécsi születésű Boros Misit, aki a felnőtteket megszégyenítő fegyelemmel és szeretettel játszik kedvenc hangszerén, a zongorán. Legalább annyira okos és intelligens, mint amennyire tehetséges a zongorajátékban. Misinél a tehetség és a szerénység egyenes arányban állnak egymással. Pécsett a Jókai Mór Általános Iskola diákja. Az ifjú zongoravirtuózt az osztálytársai „ifjú Mozartnak” hívják, bár ő tiltakozik az összehasonlítás ellen. 4 éves kora óta zongorázik. A zongora mellett kiválóan játszik hegedűn, mellette úszik, teniszezik, jégkorongozik. 2014-ben megnyerte a „Virtuózok” tehetségkutató versenyt. Mellette neves hazai és nemzetközi zongoraversenyeken kiváló eredményeket ért el. Fellépett többek közt Rómában, a Müncheni zeneakadémián, Milánóban.
Wirth Jenő, a Reviczky Társulás elnökének kérdésére – miszerint melyik az a legtávolabbi hely, ahol zongorázott, Misi elmondta a New York-i Avery Fischer Hallban, ahol közel 3000 ember előtt aratott óriási sikert zongorajátékával. Az ifjú művész azt is elmesélte, hogy hétköznap naponta 2-3 órát gyakorol, hétvégén pedig 5-6 órát, valamint a zongora és hegedű mellett szeretne megtanulni játszani hárfán és klarinéton is. A rokonszenves bemutatkozás után Misi csodálatos zongorajátékát élvezhettük, amelynek során: Chopin, Mozart, Bartók, Scarlatti darabokat hallottunk.
Az előadás végén a jelen lévő telt házas közönség állva adott vastapssal köszönte meg ezt a csodálatos élményt, amelyet e kis tehetség a játékával szerzett.
Már 2013-ban, tízéves korában így vallott magáról:
„A zene a legnagyobb ajándék, amit kaphatok, és amit adhatok. A zongora segítségével tudom elmondani mindazt, amit gondolok és érzek, éppen ezért mindig arra törekszem, hogy szépen muzsikáljak, a legselymesebb, a legszebb hangokat hozzam ki a zongorából.”
Paulo Coelho szerint: „A tehetség univerzális adottság. De rengeteg bátorság kell ahhoz, hogy éljünk vele. Merj a legjobb lenni! „
Ezen az estén úgy éreztük, hogy a tehetség, a bátorság, a szerénység mind jelen volt e tehetséges művész előadásában. Köszönjük ezt az élményt, és kívánunk a továbbiakban sok sikert, és azt, hogy Misi mindig maradjon meg ilyen közvetlen, mosolygós, alázatos és szerény embernek, a jók között is a legjobbnak.
Kertész Csilla, Felvidék.ma 
