Az MVK közvélemény-kutató ügynökség november 30-án nyilvánosságra hozott felméréséből több érdekes következtetést és tanulságot vonhatunk le.
E fordulattal pontosan egy hete találkozhatott a kedves olvasó e hasábokon – csak akkor a Polis ügynökség által közölt felmérésből vonta le a maga következtetéseit az MKP OT elnöke, Szigeti László.
A nagy – majdnem egy százalékos – különbség csak az, hogy a Polis a parlamenten belülre, az MVK meg ezúttal azon kívülre mérte a magyar pártot.
A legújabb, november 14. és 21. között 1270 ember megkérdezésével készített felmérés szerint a pártok erősorrendje most a következő: Smer-SD (36%), #Sieť (14,9%), KDH (10,1%), SNS (6,8%), Most-Híd (6,7%). Parlamenten kívül mérték az OĽaNO-NOVA koalíciót (6,6%), az MKP-t (4,4%), az SaS-t (3,7%), az SDKÚ-DS-t (2,8%) és persze a többi kispártot.
Az MKP szempontjából annyi a különbség, ahogy ami a múlt héten még három tizeddel a bejutás fölött volt, az most hat tizeddel alatta van. Azaz a világon semmit sem érdemes e számok mögé képzelni.
A helyzet ugyanis az – és ez legyen az első „tanulság” – hogy ha itt jövő márciusig minden héten az épp aktuális felmérést fogjuk lovagolni a következtetések és tanulságlevonások magasztos szándékával, akkor ebből a súlyos köldöknézegetésből sok-sok ősz hajszál lesz, meg száraz traktorkeréknyom az arcokon. És búskomor választási éjszaka. Akármennyit mérnek is az MKP-nak, ötöt, tízet vagy mínusz kettőt – akit érdekel, hogy lesz-e magyar képviselet a szlovák parlamentben, az nem fog magának keresni mentséget, magyarázatot és pláne más elfoglaltságot jövő márciusban. Akit ez nem érdekel, annak meg már csak ezért sem érdekes semmiféle közvélemény-kutatás. Ne is olvassa tovább.
Második megjegyzés: Szigeti László a múlt heti okfejtésében mindazonáltal igazat mondott. Igaza van abban, hogy a menekültválság kiváló szolgálatot tesz a Smernek és abban is, hogy csak ha a kisebb ellenzéki pártok megemberelik magukat, akkor váltható le a Smer-kormány (illetve akadályozható meg a Smer-SNS koala). Arról ugyan nem ír – bár e pillanatban nem is ez a dolga – hogy egy ilyen ezer színű ellenzéki turmixnak vajon mennyi értelme és főleg jövője lenne az ország élén, de ez legyen a jövő problémája.
A legérdekesebb felvetése mégis az volt, hogy milyen veszélyeket rejtene számunkra egy (nagyonis esélyes) Smer-SNS koalíció. A kutyából nem lesz szalonna alapján SNS-reformok ide vagy oda, ismerjük jól, milyen az, ha a nemzetiek állnak a kormányrúdnál, adott esetben az oktatási tárca élén. No nem mintha például Čaplovič maga nem lett volna méltó utódja bármelyik „szlotás” hivatalbéli elődjének.
A kérdés azonban az, hogy tényleg a Szlovák Nemzeti Párt-e a valódi ellenfelünk, a magyarok legnagyobb mumusa? Az a párt, amely valójában velünk szemben nyílt lapokkal játszik, tudjuk hogy valójában kik ők és mit akarnak, értjük a szándékaikat és azt is, hogy miért azok, amik.
Nem veszedelmesebb-e az ismeretlen és kiismerhetetlen alakváltó, amely képes mindig az adott helyzettől függően változtatni hitét, meggyőződését, álláspontját, barátait, szövetségeseit, céljait – és ezek bármelyikét bármikor minden további nélkül egy tetszőleges másikra cserélni?
Ha van „tanulsága” bármelyik felmérésnek, akkor ez: az alakváltók kezdettől fogva mindig stabilan őrzik a bűvös öt százalék feletti helyüket, mégpedig minden statisztikai hibahatáron túl. Ezen is érdemes lenne elgondolkodni, a SNS ráér később…
Szűcs Dániel, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”57680,54595,55486,55961″}
