A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Budapesten, a Várkert Bazárban tartja XIV. plenáris ülését december 3-án. Az eseményen Felvidékről szavazati joggal Berényi József, az MKP elnöke és Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke van jelen. Szakértőként Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, az MKP Országos Elnökségének a tagja, Forró Krisztián, az MKP kampányfőnöke, Őry Péter, az MKP önkormányzati alelnöke, Duray Miklós, a SZAKC elnöke és Pogány Erzsébet, a SzAKC igazgatója vettek részt.
Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) XIV. ülésének zárónyilatkozata
„A Magyar Állandó Értekezlet által 2011-ben elfogadott a Magyar Nemzetpolitika – A nemzetpolitikai stratégia kerete
c. stratégiai dokumentum átfogó célként jelöli meg a magyarság számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodását. Meggyőződésünk, hogy a jövőben a gazdasági megerősítésre a nemzetpolitikának külön hangsúlyt kell fektetnie. A
külhoni magyarság szülőföldjén való megtartásához és megerősödéséhez olyan gazdaságpolitikai eszközök bevonására van szükség, amelyek a magyar gazdasági vagyon növelése mellett a magyar vállalkozások és a magyar munkavállalók számára is kedvező helyzetet eredményeznek.
A Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei a következő elvekben és célokban állapodnak meg:
– Egyetértenek abban, hogy az egyszerűsített honosítás folyamatának népszerűsítése és támogatása továbbra is prioritás. Sikerként értékelik, hogy az egyszerűsített honosítás iránti érdeklődés továbbra is folyamatos.
– Üdvözlik a Magyar Országgyűlés 2015. november 3-án elfogadott határozatát, amely november 15-ét a Magyar Szórvány Napjává nyilvánítja. Örömmel veszik tudomásul, hogy a határozat értelmében immáron az anyaországban is egy kiemelt napot szentelnek a szórvány magyarság támogatásának.
– Üdvözlik a magyar kormány nemzetegyesítő törekvéseit, aminek egyik fontos eleme a határátkelők számának jelentős növelése és a határok átjárhatóságának javítása.
– Bizakodásukat fejezik ki a tekintetben, hogy Ukrajnában helyreáll a béke, az ország olyan demokratikus jogállammá válik, melyben teljes körűen biztosítják majd a nemzetiségek jogait is.
– A külhoni magyar közösségek megmaradása érdekében támogatják a Kárpát-medencei magyar szervezetek által
kidolgozott autonómia- és önkormányzatisági törekvéseket.
– Üdvözlik a szórványmagyarság megőrzése érdekében indított Petőfi Sándor Programot. A program keretében 50 magyarországi és külhoni magyar ösztöndíjas utazott a szórványközösségekhez annak érdekében, hogy elősegítsék a
szórványterületeken fogyásban lévő magyarság közösségi hálózatainak kiépítését, a határon túli magyarság és az anyaországi magyarok közti kapcsolatok mélyítését. A tagok bíznak a program sikerében.
– A Magyar Állandó Értekezlet tagjai sikeresnek tekintik a „2015 A külhoni magyar szakképzés éve” programot, amely
előtérbe helyezte a gazdaságpolitikai szemléletmódot a magyar nemzetpolitikában és hozzájárult a stratégiai gondolkodás
megerősödéséhez a Kárpát-medencei szakképzés területén. Megállapodnak abban, hogy 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve lesz.
– Üdvözlik a Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságok létrehozását, a Külhoni Nemzetrész Értéktárak létrehozása érdekében kifejtendő munkát a külhoni régiókban tevékenykedő minden civil szervezet és közösségszervező intézmény figyelmébe ajánlják.
– Egyetértenek abban, hogy a Kárpát-medencei fenntarthatóságért felelősséget kell vállalniuk. A fenntarthatóság pedig nemcsak a Kárpát-medence természeti kincseinek megőrzéséről szól, hanem mindazokról az értékekről, amelyeket önazonosságunk megőrzése és erősítése érdekében kötelességünk óvni és gondozni.
– Kérik olyan lépések megtételét, amelyek egyszerűbbé teszik a választójog gyakorlását a magyarországi lakcímmel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön élő szavazópolgárok számára is.
Erdély tekintetében:
– Tiltakoznak a kommunista diktatúra idején elkobzott egyházi- és közösségi javak restitúciójának leállása, továbbá a korábban jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok – mint a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, vagy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium – tulajdonjogának megkérdőjelezése és visszaállamosítása ellen. Kifejezik abbéli reményüket, hogy a romániai restitúciós folyamat az integrációs intézmények előtt vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően mielőbb lezárul, birtokba helyezve és kárpótolva a korábbi tulajdonosokat.
– Támogatásukról biztosítják az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, és felhívva a figyelmet az Európában létező autonómiaformák pozitív példáira, szorgalmazzák az ezzel kapcsolatos, konstruktív párbeszéd megvalósulását, a román fél cselekvő részvételével.
– Megdöbbentőnek és a 21. századi európai jogállamisággal összeegyezhetetlennek tartják a magyar nyelv és nemzeti szimbólumaink használatát korlátozó prefektusi, rendőrségi és fogyasztóvédelmi fellépéseket, amelyek ellen határozottan tiltakoznak. Sürgetik a jogszabályok gyakorlatba ültetését és a valós kétnyelvűség megvalósítását azokon a településeken, ahol a magyarság száma jelentős vagy meghaladja a 20%-ot.
– Aggodalommal veszik tudomásul, hogy továbbra sem alakult meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozata. Felhívják az egyetem szenátusát és vezetését, továbbá Románia Kormányát, hogy tartsák tiszteletben a 2011-es oktatási törvényben foglaltakat, és tegyék lehetővé az önálló magyar tagozat megalakulását.
– Felhívják a nemzetközi és európai uniós intézmények, különösen az Európa Tanács, az Európai Parlament és
Európai Bizottság figyelmét a romániai restitúciós folyamat visszásságaira, valamint a romániai magyar kisebbséget diszkrimináló hatósági fellépésekre, és kérik, hogy rendelkezésükre álló eszközökkel tegyenek meg mindent a jogbiztonság, az anyanyelvhasználat, a tulajdonhoz és szabad vallásgyakorláshoz való jog szavatolásáért.
– Kifejezik abbéli reményüket, ahogy a 2016-ban esedékes romániai helyhatósági és parlamenti választások után mind a helyi közigazgatásban, mind a bukaresti törvényhozásban megerősödik a magyar érdekképviselet. Arra biztatják az erdélyi
magyarokat, hogy a közösségük jövőjét cselekvően alakító, felelős polgárként, minél nagyobb arányban vegyen részt a választásokon.
– Üdvözlik Románia Parlamentjének döntését, amellyel november 13-át a Magyar Nyelv Napjává nyilvánította.
– Aggodalmukat fejezik ki azon régiósítási tervekkel kapcsolatban, amelyek a Székelyföld és a magyar közösség számára hátrányosak.
– Aggodalommal tapasztalják, hogy az európai terrorveszély ürügyén mind a médiában, mind pedig egyes
tisztségviselők részéről magyarellenes, magyarofób hangulatkeltés indult el.
– A veszélyeztetett közösségek, mint például a szórvány és csángó-magyarok további kiemelt figyelmet érdemelnek.
Felvidék tekintetében:
– Határozottan kiállnak amellett, hogy a szlovák parlament úgy módosítsa az ország állampolgársági törvényét, hogy ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése azt, aki más ország állampolgárságáért folyamodik.
– Elutasítják a szlovák közoktatási reform azon elemeit, amelyek a magyar iskolák tömeges bezárásával fenyegetnek. Szorgalmazzák, hogy az intézmények finanszírozási rendjének reformja olyan formában valósuljon meg, amely nem érinti a magyar tannyelvű iskolákat.
– Szükségesnek tartják a szlovák kormány mellett működő Kisebbségi Bizottság működési rendjének átalakítását, a magyarság részére számarányának megfelelő szavazati jog és állami támogatás biztosításával, hogy az – a jelenlegi gyakorlattól eltérően – ne érintse hátrányosan a magyar kisebbséget.
– Reményüket fejezik ki, hogy a szlovák kormány úgy módosítja a médiaszabályozást, hogy az – a jelenlegi gyakorlattól eltérően – ne érintse hátrányosan a kisebbségi nyelveken is sugárzó kereskedelmi műsorszolgáltatókat, televíziókat.
– Fontosnak tartják, hogy a felvidéki magyar érdekképviseletet megjelenítő Magyar Közösség Pártja a 2016. március 5-én esedékes szlovákiai parlamenti választáson bekerüljön a törvényhozásba.
– Határozottan kérik, hogy a szlovák kormány tartsa be Szlovákia kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó nemzetközi vállalásait.
– Mivel a Felvidéken élő magyarság egyik legfőbb gondja a munkanélküliség, ezért kérik, hogy a Magyar Kormány hangsúlyosabban foglalkozzon a legnagyobb munkanélküliséggel sújtott magyarlakta járások helyzetének javításával a bilaterális és az egyéb európai uniós együttműködési lehetőségek kereteit kihasználva.
Vajdaság tekintetében:
– Reményüket fejezik ki, hogy Szerbia EU-csatlakozási folyamata a közeljövőben felgyorsulhat és még az idei évben sor kerülhet az első tárgyalási fejezetek megnyitására. Üdvözlik, hogy Szerbia EU-csatlakozása során a vajdasági magyarság jövője szempontjából kulcsfontosságú területek és kérdések kiemelt figyelmet kapnak. Fontosnak tartják, hogy a 23-as tárgyalási fejezet vonatkozásában készülő kisebbségi akcióterv mielőbb elkészüljön, és hogy tartalmazza a vajdasági magyar nemzeti közösség részéről megfogalmazott elvárásokat. Fontosnak tartják továbbá, hogy az akcióterv kidolgozásával egy olyan kisebbségvédelmi mechanizmus jöjjön létre, amely szavatolja a szükséges jogszabályi változtatásokat és a jogszabályok hatékonyabb végrehajtását, átláthatóságát és számon kérhetőségét.
– Rendkívüli eseményként értékelik, és történelmi jelentőségűnek tartják a Magyar Kormány 2015. november 18-i döntését, melynek értelmében 50 milliárd forintos támogatásban részesíti a Vajdasági Magyar Szövetség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiájában vázolt elemek megvalósítását. Bíznak abban, hogy e Program átlátható módon
biztosítani fogja a vajdasági magyar nemzeti közösség szülőföldön való megmaradását és boldogulását, valamint gazdasági felzárkózását és megerősödését. Üdvözlik, hogy a falu és tanyagondnoki, valamint a peremkerületi gondnoki szolgálat megkezdte működését.
– Örömüknek adnak hangot annak kapcsán, hogy 2015 őszén az újvidéki Európa Kollégium megkezdte működését. Az intézmény működési költségeit a magyar állam biztosítja.
– Bíznak abban, hogy a szerb fél által szorgalmazott kétnyelvű oktatás bevezetésére a jövőben nem kerülhet sor, mivel az a magyar közösség identitásvesztését, hosszú távon pedig asszimilációját eredményezné. Remélik, hogy a szerb nyelv oktatásának reformja a Magyar Nemzeti Tanács által a szerb fél részére benyújtott koncepcióval összhangban fog megtörténni.
Kárpátalja tekintetében:
– Üdvözlik a Magyar Kormánynak a kárpátaljai magyar közösség szülőföldjén való megőrzése, létfeltételeinek és anyagi biztonságának támogatása érdekében indított programjait. Reményüket fejezik ki a tekintetben, hogy az elindult programok és a kárpátaljai magyarokkal vállalt példaértékű szolidaritás valós segítséget tudott és tud nyújtani az ukrajnai válság okozta nehéz helyzetben.
– Üdvözlik a két magyar érdekvédelmi szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség összefogását, amely biztosította a 2015. október 25-i ukrajnai helyhatósági választásokon elért kiemelkedő eredményt a magyar közösség szempontjából, szorgalmazzák a magyar közösség tagjainak aktívabb bekapcsolódását az országos és helyi közéletbe. Bíznak benne, hogy az összefogás tartósnak bizonyul, és más régiók számára is példaként szolgál.
– Fontosnak tartják az ukrajnai nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak biztosítását a
hatályos ukrajnai nyelvtörvény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alapján.
– Reményüket fejezik ki a tekintetben, hogy a közigazgatási reform megvalósítása a nemzetiségi arányok figyelembe vételével történik meg. Szükségesnek ítélik egy magyarlakta vidékeket magában foglaló közigazgatási egység létrehozását.
– Fontosnak tartják, hogy Kárpátalján a nemzetiségi oktatási intézményeket felügyelő önálló megyei és járási oktatási főosztályok alakuljanak.
– Aggodalommal veszik tudomásul, hogy továbbra sem történt meg a szovjet hatóságok által törvénytelenül államosított ingatlanvagyon visszaszolgáltatása a történelmi egyházak számára.
– Reményüket fejezik ki a tekintetben, hogy sor kerül a sztálini önkény magyar áldozatainak rehabilitációjára.
– Szükségesnek látják a kárpátaljai és anyaországi összefogást, egészségügyi támogatási programok kidolgozását és megvalósítását a kárpátaljai magyar lakosság egészségügyi ellátásának javítása érdekében.
Horvátország tekintetében:
– Bizakodásukat fejezik ki a tekintetben, hogy a létrejövő új horvát kormány a horvát Kisebbségi Alkotmányerejű törvényben foglaltakat maradéktalanul teljesíti.
– Üdvözlik, hogy 2015. szeptember 18-ai alapkőletétellel megkezdődött a Laskói Általános Iskola tornatermének építése és reményüket fejezik ki, hogy az építkezés az ígért határidőre befejeződik.
– Reményüket fejezik ki, hogy az esetleges közigazgatási változtatások nem fogják hátrányosan érinteni a magyar településeket.
Muravidék tekintetében:
– Üdvözlik, hogy a magyar és a szlovén kormányfő 2015. november 6-i találkozóján a Magyarországon élő őshonos szlovén nemzetiséget és a muravidéki magyarságot a kétoldalú kapcsolatok pilléreiként ismerték el. Reményüknek adnak hangot, hogy a 2016 januárjára tervezett magyar-szlovén kormányzati csúcstalálkozón olyan gazdasági és infrastrukturális beruházások kerülnek egyeztetésre, amelyek a muravidéki magyarság jövője szempontjából meghatározóak. Szükségesnek tartják, hogy az évek óta tervezett szlovéniai általános nemzetiségi törvény mielőbb elfogadásra kerüljön és a magyar községi nemzeti önkormányzati közösségek közvetlen finanszírozása is megoldódik.
– Bizakodásukat fejezik ki a tekintetben, hogy a szlovén kormány a kétnyelvű ügykezelés tényleges megvalósítása érdekében elfogadott intézkedéscsomag következetes érvényesülése érdekében megteszi a szükséges lépéseket.
A diaszpórában élő magyarság tekintetében:
– Üdvözlik a Magyar Diaszpóra Tanács által 2015. december 2-án elfogadott célokat, valamint a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Program és az emigrációs hagyatékok megmentése érdekében indított Mikes Kelemen Program folytatását.
A Magyar Állandó Értekezlet tagjai kinyilvánítják elkötelezettségüket a fentiekben foglalt elvek érvényre juttatásában, a kijelölt feladatok elvégzésében” – áll a zárónyilatkozatban.
Felvidék.ma
Fotó: Gecse Géza
Gecse Géza képriportja megtekinthető a Képgalériánkban ITT>>>
.{iarelatednews articleid=”57893″}
