Levelükben többek között azt állítják, hogy az MKP vezetése a párt alapszabályával ellentétesen járt el a komáromi helyi szervezet tavaly januári felosztásakor, ezért követelik annak visszaállítását.
Mint írják, a helyi szervezet feloszlatása után kifogásaikkal több alkalommal is a párt Országos Etikai és Alapszabály Felügyelő Bizottságához fordultak, amely azonban nem tartotta megalapozottnak észrevételeiket.
Petheő szerint nincs rendben, hogy az MKP felső szervei csak Komáromot büntették
A Felvidék.Mának nyilatkozó Petheő Attila, aki egyike azoknak, akik az alapszervezet feloszlatása után egyesek szerint elveszítették párttagságukat, úgy véli, hogy az MKP Országos Tanácsának mai ülésén az ügyet a párt vezetése azzal a javaslattal kívánja lezárni, hogy azok a párttagok, akiknek korábban megszűnt a tagságuk, lépjenek be az újonnan alapított komáromi alapszervezetbe. Ez azonban Petheő szerint nem lehet megoldása az elmúlt egy év történéseinek.
„Képzeljék el, ha a Beneš-dekrétumok kárvallottjait úgy rehabilitálta volna az őket elítélő rendszer, hogy a házaikba beköltöztetettekkel egy fedél alá parancsolja őket vissza. Célunk az, hogy az MKP Országos Tanácsa törölje kollektív bűnösségünket, és állítsa vissza a korábbi, megszüntetett alapszervezetet. Csak ezzel a lépéssel képzelhető el az alapszervezet nélkül maradt MKP-tagok rehabilitása.”
„Számunkra nem cél, hanem az érdekképviselet eszköze a párt, illetve az alapszervezeti tagság”
– vélekedett Petheő, aki szerint az sincs rendben, hogy az MKP felső szervei csak Komáromot büntették feloszlatással az országban, más, az önkormányzati választáson hasonló eredményt elért szervezetet nem.
Csonka Lajos: Hol a koalíciós szerződés?
Csonka Lajos, az MKP komáromi elnöke politikai pamfletnek tartja a korábbi MKP-tagok levelét. Ennek tartalmát azonban bővebben nem kívánta minősíteni. Véleménye szerint a levél hitelessége is kérdéses, hiszen azt nem írta alá senki.
A Felvidék.Mának adott nyilatkozatában ugyanakkor tagadta, hogy alapszabály ellenesen jártak volna el. Hangsúlyozta, azért szűnt meg több, az MKP és a Most-Híd koalíciós indulásában szerepet vállaló MKP-tag tagsága, mert a két párt alapszervezete között megkötött koalíciós szerződést a mai napig sem tudták felmutatni.
„Próbáltunk ennek – minden lehetséges módon – a nyomára bukkanni. Ez azonban máig nem sikerült, vagyis alapos a gyanúnk, hogy ez a szerződés nem is létezik. Mivel ilyen szerződést nem tudtak felmutatni, arra a megállapításra jutottunk – az MKP alapszabályával összhangban –, hogy azok a komáromi MKP-tagok, akik az önkormányzati választáson a Most-Híddal közös listán szerepeltek, valójában egy másik párt színeiben indultak a választáson.”
„Az MKP alapszabálya ugyanakkor ebben a kérdésben világosan fogalmaz: akik egy másik párt színében indulnak, azoknak megszűnik a párttagságuk”
– magyarázta Csonka Lajos.
Kiemelte azt is, hogy az újonnan megalakult komáromi alapszervezet egy éves működése alatt senkit sem utasított el. „Aki hozzánk bejelentkezik, annak az alapszabályunk értelmében automatikusan érvénybe lép a tagsága. Ha valakinek a személye ellen kifogást emelnek az alapszervezet ülésén, akkor kerülhet az alapszabály bizonyos passzusai szerint az ügy a járási elnökséghez, majd az országos szervekhez” – mutatott rá.
Az MKP komáromi elnöke szerint alapszervezetük továbbra is nyitott minden olyan „MKP-s szívvel gondolkodó magyar ember számára, aki Szlovákiában szeretne élni, és meg szeretné tartani a magyarságát.”
