Szlovákia 2015. évi agrárkülkereskedelmi mérlege

Szlovákia mezőgazdasági és élelmiszer-ipari külkereskedelmének mérlege a tavalyi évben, bármely hihetetlen, de összességében negatív volt.

Szlovákia a tavalyi évben 67,86 milliárd euró értékben exportált, ami az előző évhez képest 4,9%-os növekedést jelent. Ebből az agrárágazat 2,74 milliárd euróval (azaz 4%-kal) vette ki a részét. Az import nagysága 64,56 milliárd euró volt, ami 7,6%-os növekedést jelent 2014-hez képest. Ebből a mezőgazdaság és élelmiszeripar 3,83 milliárd eurót teljesített, ami az összimport 5,9%-a. Talán az adhat okot némi bizakodásra, hogy a mezőgazdasági export minimális, 0,01%-os növekedést mutat, az export pedig szintén minimális, 1,1%-os csökkenést az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ami, igaz nem szignifikáns elmozdulás, de legalább elmondhatjuk, hogy az olló nem nyílt tovább.

Sokkal többet árulnak el azonban az adatok, ha egyes árucsoportok szerint vizsgáljuk meg a külkereskedelem számait.
A gabonafélék kivitele a legjelentősebb a maga 348 millió eurós nagyságával (12,74%-a a teljes agrárexportnak), és összehasonlítva a behozatallal – ami 90 millió euró –, jelentős aktívumot mutat. Az olajos növényeknél szintén pozitív a mérleg. A 176 milliós kivitel mellett (18 milliós csökkenés 2014-hez képest) 78 millió euróért vásároltunk olajosokat. Pozitív szaldót mutatnak még a malomipari termékek (a maláta erőteljes teljesítményével – 117 versus 42 millió euró) és a cukor (215 a 86 millióhoz). Utolsó pozitív mérlegű termékcsoportként megemlíthetjük az élőállat-kereskedelmet: a 190 milliós kivitellel áll szemben a 64,5 milliós behozatal. Ezzel tulajdonképp a fontosabb, aktívummal rendelkező árufajtákat fel is soroltuk.

Gyakorlatilag minden más jelentős élelmiszer-ipari termékből behozatalra szorultunk, lásd az alábbi táblázatot:

A fenti táblázat nem részletez olyan adatokat, hogy negatív szaldójú pl. a sertés tőkehús (-161 m€), a baromfihús (-23 m€), a vaj (-29 m€), a sajtok (-39 m€), a méz (-8 m€), a burgonya (-16 m€), a paradicsom (-28 m€), a hagyma (-11 m€), a káposztafélék (-24 m€), a szőlő (-21 m€), az alma és a körte (-16m€), a virsli és a felvágott (-30 m€), a konzervált zöldség (-45 m€), a gyümölcslevek (-17 m€), az ásványvíz (-5 m€), az üdítőitalok (-57m€), a sör (-47 m€), a bor (-47m€), az égetett szesz (-44m€).

A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk jelenleg csak az alacsony feldolgozottságú, nyersanyagjellegű árukból képes pozitív mérleget produkálni.

Az összes olyan termék, amely komolyabb hozzáadott-értéket vagy feldolgozottságot igényel, negatív tartományban van. Ez rámutat az egész mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk strukturális hiányosságaira. Arra a folyamatra, amit az élelmiszeriparunk a rendszerváltás után elszenvedett, és arra a térvesztésre, amit mezőgazdaságunk az EU csatlakozás óta élt át. Sajnos, ez a fajta struktúra általános az egész volt szocialista blokk országaiban.

Így aztán nem is csodálkozhatunk azon, hogy az agrárágazat uniós összevetésben is kiemelkedő volatilitásnak – teljesítményingadozásnak – van kitéve, melynek hátterében az időjárási körülményektől való erős függés és hiányos alkalmazkodóképesség, illetve termelékenységi és versenyképességi lemaradások állnak. A versenyképességi tényezők között meg kell említeni azt is, hogy pl. a rendszerváltáskor a gabonafélék termésátlagának növekedése megállt, miközben a teljesítményingadozás növekedett.

Területi eloszlásban legfontosabb külkereskedelmi partnerünk az EU. Egyéb országokba tavaly agrárkivitelünknek csak 4,8% irányult, és a behozatal is csak az összimport 9%-a volt. A következő táblázat mutatja a legfontosabb partnereinket, 2014 és 2015 éves forgalmát (millió €), ill. 2015-ös szaldónkat az adott országhoz képest.

A táblázatban feltüntetett adatok mutatják, hogy még mindig mennyire tovább élnek azok a gyarmati jellegű kötődések, amit a csehekkel való 70 éves közös együttlét hozott. A lengyel agrártermékek erőteljes expanziója is látható. Sajnálatos, hogy Magyarország ebben a sorban csak a harmadik helyre szorul, pedig a közös Kárpát-medence ezt a kapcsolatot többre predesztinálná. A 2014-es év forgalmának 122 millió eurós visszaesése – és az ennek következményeként megjelenő 54 milliós szaldó esése – arra enged következtetni, hogy ezt a gabonakereskedelem csökkenése okozta. Hogy ez mennyire függ össze a 2015-ben bevezetett gabonakereskedelmet érintő ÁFA szabály módosításával, ezt rábízhatjuk az adószakértőinkre.

De már javában dübörög az új év, és ismét reménykedhetünk a jobb eredményben…