Kisebbségi jogok érvényesülése a Kárpát-medencében 2016-ban címmel zajlott panelbeszélgetés július 21-én a 27. Tusványosi Szabadegyetemen Erdélyben.
Menyhárt József, az MKP elnöke mellett Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke volt a panel résztvevője, amelyet Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója vezetett.
Menyhárt József beszámolt a felvidéki magyarság aktuális helyzetéről. Az MKP elnöke elmondta, hogy közösségben gondolkodó emberként a szlovákiai magyar társadalom anyagi elszegényedése mellett, a még talán ennél is súlyosabb lelki (vég)elgyengülését is észre kell vennünk, a kettő ugyanis összefügg, de az utóbbi sokkal nehezebben visszafordítható és helyrehozható.
„A közös emlékek mintha sok felvidéki magyarban elhalványulnának, mintha nem sikerült volna az újabb magyar nemzedékeknek a szükséges mértékben továbbadni őket, a közös terv megfogalmazása iránt pedig mintha már sokakban közülünk igény sem lenne“ – fogalmazott Menyhárt.
Az MKP elnöke szerint a hatékony érdekérvényesítéshez politikai erőre is szükség van. Egy kisebbségi közösség esetében pedig különösen fontos lenne, hogy a szavazatokban megnyilvánuló erejét ne forgácsolja szét.
„A néhány szavazaton elbukott állampolgársági törvénymódosítás – amely ismét lehetővé tette volna a kettős állampolgárságot Szlovákiában -, vagy a hiányzó néhány szavazat miatt felemásra sikerült nyelvtörvény-módosítások megmutatták, hogy a számarányunk szerint minket megillető plusz hét-nyolc magyar képviselő szavazata minőségi változást jelenthetett volna“ – mutatott rá.
A szlovák jogi szabályozás szintjén Menyhárt nem számít nagy változásra 2016-ban. Mint elmondta, bár tavasszal kormányzati pozícióba került a felerészben magyar szavazatokkal parlamentbe jutó vegyespárt, de a kisebbségi jogok vonatkozásában már a kormányprogramba is meglehetősen szerény tervek kerültek be. Hogy ezekből végül mi valósul meg, egyelőre nem tudni.
Az MKP elnöke szólt a kisiskolák körüli aktuális helyzetről, a Kisebbségi Kulturális Alap körül várható változásokról, valamint a nyelvhasználat terén történt kormányzati vállalásokról is. Egyúttal csalódását fejezte ki a kormányprogram magyar szempontból hiányos vállalásaival kapcsolatban. Mint elmondta, a párt a jövőben árnyékjelentést készít a kisebbségi nyelvhasználati törvény gyakorlati betartásáról a mindennapokban.
Az MKP elnöke a párt helyi struktúráit kívánja mozgósítani azzal a céllal, hogy a gyakorlatban tapasztalható hiányosságokra felhívják az illetékes szervek figyelmét és azok orvoslását követeljék.
„Az önálló Szlovákia fennállásának két évtizede alatt a kisebbségi jogok vonatkozásában valódi Patyomkin-falut épített fel. Csatlakozott a fontosabb kisebbségvédelmi nemzetközi szerződésekhez, a szlovák-magyar alapszerződésben jogi kötelezettségként vállalt politikai deklarációkat, az Alkotmányában széles körű kisebbségi nyelvhasználatra lehetőséget adó megfogalmazás került, számos jogszabály tartalmaz nyelvhasználatot biztosító rendelkezéseket. Látszólag mintha minden meglenne, viszont a gyakorlatba történő átültetést, vagy a jogszabályokba bekerült hiányosságok kiküszöbölését az állam ott szabotálja el, ahol csak lehet“ – zárta gondolatait Menyhárt József.
(Felvidék.ma/mkp.sk)
