Kisebbségi jogvédelem a gyakorlatban. Mit tehetnek a civil szervezetek és az ügyvédek? – címmel tartottak panelbeszélgetést július 22-én a 27. Tusványosi Szabadegyetemen. Őry Péter a felvidéki tapasztalatokat ismertette. A Pro Civis Társulás elnöke a kárpát-medencei nyelvhasználati kérdésekkel kapcsolatban, a többi régióval ellentétben, pozitív eredményekről is be tudott számolni.
„A jogérvényesítés a többi régióban másképpen jelenik meg. Inkább bírósági perekkel próbálkoznak, nyomásgyakorlással és olyan civil kezdeményezésekkel, amelyek nem biztos, hogy a hivatali ügyintézést tudják segíteni” – mondta Őry.
Beszélt arról is, hogy a szlovák kormányzat által készített kisebbségi helyzetjelentés a nyelvhasználat és egyéb kisebbségi jogokról azt mutatja, hogy minden szép és jó. „Ugyanakkor ez a jelentés olyan, mint a vegetáriánus farkas esete. Ilyen ugyanis nincs. A leírtak merőben mások, mint a valós állapot” – mutatott rá. A Pro Civis Társulás elnöke a valós állapotot abszurd helyzetek bemutatásával szemléltette. Mint elmondta, sokan ugyanis nem értik, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény kizárólag lehetőség, így csak a polgár szintjén jelenik meg. Az állami nyelvhasználati törvény ugyanakkor kötelező és intézményi szintű.
Példaként említette, hogy ha egy magyar polgármester a magyar tannyelvű iskolában tanévnyitót tart, akkor azt a ma hatályos törvények értelmében szlovákul kellene megtennie. Hiszen polgármesterként egy intézményt jelenít meg, és nem magánszemélyként van jelen. „Ez óriási különbség” – jegyezte meg Őry Péter.
Előadásában olyan abszurd helyzetekre is rámutatott, mint az egyik gútai üzemanyagtöltő-állomás esete, ahol a törvény szerint vannak kötelező megfogalmazások a vész és veszélyhelyzeti feliratokra vonatkozóan, 19 nyelven feltüntetve. Egyetlen egy nyelven nincs: magyarul. Pedig törvény írja elő.
A beszélgetés során felmerült a Pro Civis és az MKP felé, hogy a fiatal jogászok számára, akik nyelvhasználati, jogérvényesítési kérdésekkel szeretnének foglalkozni, egy szövetséget kellene létrehozni, hogy tudjanak egymásról, és tudják oldani a határon túli régiókban a közös ügyeket.
A panelbeszélgetésen elhangzottakról a Kisebbségi Jogvédő Intézet oldalán is olvashatnak, IDE kattintva.
