I. Rákóczi Ferenc 1676. július 8-án hunyt el Zboró várában, idén emlékezünk ennek 340. évfordulójára.
Erdélyi fejedelmi családba született, hiszen köztudott, apja és nagyapja is viselte ezt a tisztséget. I. Rákóczi György és felesége, Lórántffy Zsuzsanna sokat tett a református egyház felvirágoztatásáért és nekik köszönhető ennek az egyháznak a megalapítása Kassán 1644. húsvétján, vagyis március 27-én. A későbbi II. Rákóczi György a katolikus Báthory Zsófiát választja feleségül. 1643. február 3-án kelnek egybe Gyulafehérvárott. Az ifjú feleség ekkor 14 éves. Apósa kívánságára az esküvő után áttér a református vallásra. A leendő fejedelem 22 éves és váradi kapitány. Az esküvő egyik rendellenességéről csak Jerzy Ballaban, a lengyel király követe tesz említést. A magyar uraknak nem áll érdekükben ezt észrevenni. A fejedelmi esküvő egyben diplomáciai aktus is, így minden zavaró körülményt el kell hallgatni. A szertartást Geley Katona István, református püspök vezeti. „Az esküvő előtt a kálvinista püspök egy nem egészen egyórás szónoklatot tartott magyarul. A beszéd végén a tanácsosok a menyasszonyt a szőnyegre kísérték, és a vőlegény mellé állt. A püspök kérdéseket tett fel, melyekre a vőlegény válaszolt, de a menyasszony nem. Akkor odalépett a menyasszonyhoz az édesanyja [Anna Zakreszka] egy másik hölggyel együtt és súgtak neki valamit, végül a püspök is odahajolt hozzájuk. De ezek után már több ceremónia nem volt, csak még a püspök összekötötte a kezüket és valamit mondott magyarul.” Zsófia nem sokkal az esketés előtt tudja meg, át kell térnie. Ez magyarázhatja az ifjú ara zavart viselkedését. Hónapokkal később is, ha vallási kérdésekre terelődik a szó, könnyekkel küszködik. Az áttérést körültekintően, tapintatosan kell intézni, hogy a lengyel rokonságot, meg a katolikusokat ne sértsék meg.
Állítólag a fiatalok között nagy volt a szerelem. Legalábbis I. Rákóczi György szerint. De a kutatók hajlanak arra, hogy a fejedelem fia lángoló, sőt emészthetetlen tüzű szerelmével akarta igazolni a protestáns Erdély előtt a katolikus menyasszonyt. Ami még igaz is lehet.
A Báthory birtokok – mivel Zsófia a család utolsó sarja – átkerülnek a Rákócziak kezére. II. Rákóczi Györgyöt 1642-ben választják fejedelemmé, trónra 1648-ban lép.
A fejedelem Báthory István nyomdokában kíván haladni, aki nemzetközi összefogással óhajtotta a törököt kiűzni hazájából. A halál azonban meggátolta ebben. II. Rákóczi György a lengyel koronát szeretné e célból megszerezni. Erre 1656 végén látszik beérni a helyzet. Az egyesült erdélyi, magyar, lengyel, svéd és a két román fejedelemség csapatai tán még a Balkánról is kiszoríthatnák a törököt.
A végső bajt az hozta a fejedelemre, hogy a Porta engedélye nélkül indult háborúba, mely eleinte sikeres. Rákóczit Szejdi Ahmed budai pasa a szászfenesi csatában 1660. május 22-én legyőzi. Ezt a Szejdi-dúlást Erdély már sohasem heveri ki. Hiába harcol hősiesen, ő maga végzetes fejsebet kap, melybe június 7-én belehal.
Ebbe a családba születik Gyulafehérvárott 1645. február 24-én I. Rákóczi Ferenc. Erdély-szerte országos hálaadó ünnepséget tartanak, a várakban örömet lőnek. A fiút június első vasárnapján fényes ünnepség keretében kereszteli meg Csulai György erdélyi református püspök. A keresztapa Lupul havasalföldi vajda. A Ferenc nevet kapja, apja fiatal korában elhunyt testvérének emlékére.
Apja három év múlva beül a fejedelmi székbe, amelynek 1642 óta várományosa. Még nincs hétéves, amikor a gyulafehérvári országgyűlés 1652. február 18-án fejedelemmé választja, de ténylegesen gyakorolni ezt a tisztséget soha sem fogja. Alig tizenhat éves, amikor apja meghal.
A fejedelmi apa feleségét halála előtt szívhez szólóan inti, maradjon meg kálvinista hitében. Zsófia katolizálási szándékáról azonnal értesíti az akkor még utód nélküli Lipót császárt és királyt. A pápai követ kihallgatáson a császár pártfogását kéri ehhez. Lipót, a legbuzgóbb katolikus uralkodó meglepő választ ad: „Örömmel tenném, de minisztereim ellene vannak. Félnek, nehogy Magyarország királyának kiáltsák ki Rákóczi fiát. Sokkal jobb lenne, ha maradna kálvinista…” Református ember fejére nem tehetik a koronát. A 32 éves özvegy 16 éves fiával együtt 1661 augusztusában katolizál.
Az apa halála viszont lezár egy korszakot a család és Erdély történetében. IV. Mehmed szultán nem engedi meg Ferencnek a fejedelmi szék elfoglalását. A fejedelmi hatalom elenyészik, a család további tervei is semmivé válnak.
Mivel a Rákócziak Sáros vármegye örökös főispánjai, 1666. január 1-jén a 21 éves férfi, ezt a tisztséget megszerzi. Rákóczi Ferenc ugyan vallást váltott, de megmaradt a Habsburg-ház ellenzékét jelentő nemesek között. 1666. március 1-jén Zborón Zrínyi Ilonával kötött házassága is az ellenzéki politikusok találkozója lesz. Az esküvőn Báthory Zsófia nem vesz részt, mert fia meghívja a menyegzőre a protestáns nemeseket is.
A Wesselényi-féle összeesküvésbe az apóson, Zrínyi Péter horvát bánon kívül bekapcsolódik Nádasdy Ferenc országbíró és Apafi Mihály erdélyi fejedelem is. Ám a török ebbe nem egyezik bele, így 1669-ben I. Rákóczi Ferenchez fordulnak, aki többek között kötelezi magát, visszaadja a protestáns egyházak javadalmait és megszünteti az üldözésüket. Amazok viszont támogatják a fejedelmi székbe való jutását.
Mégha Rákóczi nem is játszik központi szerepet az összeesküvésben, ő az, aki kirobbantja a felső-magyarországi felkelést. 1670. április 10-én Patakon elfogatja az őt fölkereső Rüdiger Starhemberg, tokaji várparancsnokot. A Rákóczi-név hatására Felső-Magyarországon egyre többen csatlakoznak a felkeléshez. Tállyán végül fegyverletételre szánják el magukat, mert sem Erdély, sem a török nem támogatja őket. A választott fejedelem ezután anyja védelmében bízva, visszahúzódik Munkács várába. Báthory Zsófia sikeres tárgyalásokat folytat. Fia életéért 400.000 forint lefizetését ajánlja föl. Ez több, mint Magyarország egész éves adója! A jezsuita rend eszközli ki az amnesztiát és ad kölcsönt.
A felkínált összeg egyik feléből épül a kassai jezsuita rendház és templom 1671-81 között. A rend felszámolása után a premontreieké lesz. Az összeg másik feléből a kassai citadellát emelik, melynek egyes részei az Aupark építésekor kerülnek elő és lényegében semmisülnek meg. Ezzel a nem éppen dicső epizóddal, I. Rákóczi Ferenc politikai pályafutása befejeződik.
A család Borsiban, a Rákócziak legkorszerűbb várkastélyában várja a nagy esemény bekövetkeztét. Majd az édesapa fellovagol Zboróra és ott éri mindössze 31 évesen a halál. Hogy ez rejtett szervi rendellenességnek köszönhető, vagy merénylet áldozata lett, nem tudjuk.
Zrínyi Ilonának el kell temetnie férjét. A kor szokása szerint, általában hosszú temetési előkészületeket tesznek. Ezeket a kurucok betörései és Felső-Magyarország császári főparancsnokának félelmei alaposan megnyújtják. Zrínyi Ilona, aki férje nevében átveszi Sáros irányítását, fia nevében fegyverbe szólítja a vármegye nemességét, mert az országban anarchia uralkodik, a császáriak üldözik és karóztatják a kurucokat, a másik fél ugyanezt teszi. Egyik fél sem jobb a másiknál.
A temetés megrendezése sok munkát ad Károlyi Lászlónak, Kapy Gábornak, Péchy Ádámnak és Gábornak, valamint Hidy Györgynek, a fejedelmi jószágok kormányzójának. Az elhunytat ünnepélyes körülmények között, méltóságához, rangjához, gazdagságához méltóan kell eltemetni. A mesterembereknek hónapokig kell dolgozniuk, hogy a megrendelésnek eleget tudjanak tenni. A képekkel díszített s gazdagon aranyozott ónkoporsó, a remek epitáfium, a zászlók, címerek elkészítése a városok képíró, képfaragó művészeit, ónműveseit, aranyozóit, ötvöseit, kárpitosait, aranyhímző mestereit hosszabb ideig foglalkoztatja. A posztót a púchói gyár, az üvegféleségeket az uradalom kurimai üzeme biztosítja, a fáklyákat és sárga viaszgyertyákat Lengyelországból hozatják.
Garancia kell a városba való bejutáshoz és szavatolni kell a kíséret biztonságát. A lengyelek és kurucok már Zborót is veszélyeztetik. Javarészt protestáns nemesek felkelésével biztosított fegyveres kísérettel hozzák Zboróról Kassára. Egy nappal korábban a zborói templomban beszentelik a hamvakat. A díszes ónkoporsót pazarul díszített nyolc lóval vont gyászkocsira helyezik. Menetelnek az alkalmazottak, a jobbágyság és a nép. Augusztus 17-én este Nagysárosig jutnak, ott töltik az éjszakát. Tehát nagyjából 50 km-t tesznek meg. Félúton vannak. Másnap nyilvánvalóan délután érnek Kassára.
A város kapujánál hatalmas tömeg élén a szertartást végző egri püspök fogadja a hamvakat harangok zúgása mellett. A város előtt a gyászmenet kettéoszlik. Csak a meghívottakat engedik be a városba. Megszabott sorrendben a koporsót, illetve gyászkocsit fáklya- és koporsóvivők kísérik. Mögöttük haladnak a családtagok, az atyafiak, a jóbarátok, az egyházi és világi méltóságok, az egri káptalan, a világi és szerzetes papság, a magisztrátus és egyetemi hallgatók, valamint a Mária-kongregáció tagjai. Vonulnak a díszruhás főrendek, előkelő egyházi, világi, katonai méltóságok, a vármegyék és városok követei, a szertartást végző papok, szerzetesek, a városi céhek. A menetet a helyőrség ezrede zárja.
A gyászmenetben vitt érdemrendek, címerek, zászlók, epitáfiumok, aranysarkantyúk, fegyverek a halott érdemeit, előkelőségét és hatalmát jelképezik. Lovas és gyalogos katonák vonulnak föl fegyveresen, zászlókkal, trombitákkal, dobokkal, a páncélos lovag gazdájának feketébe burkolt kedves paripájával. Feketeruhás ifjak viszik a díszlobogót s az elhunyt kardját, hogy azokat a sírba törjék.
Amikor a fekete posztóval bevont jezsuita templomhoz érnek, a koporsót a ravatalra helyezik és a jezsuita Kereskényi István gyászbeszéde és Bársony György egri püspök beszentelő szertartása után a fejedelem összetört zászlajával és kardjával együtt a templom sírboltjába helyezik. Másnap tartják az énekes és zenés gyászmisét prédikációval. Egyházi beszédek hangzanak el, búcsúztatók, a kántorok és a diákság énekel.
A kripta jelenleg nem látogatható. A csontokat „pajkos” diákok össze-vissza dobálták még a jozefinista időkben. Ott pihen még Báthory Zsófián kívül I. Rákóczi Ferenc leányának, Julianna Borbálának a gyermeke, a kis Aspremont János gróf.
A szentély északi falán látható a fejedelem epitáfiuma, mely egy darab hársfából készült. Tetején a fejedelem koronás alakja, belső mezején a Rákócziak ezüstcímere, körülötte latin felirat. Magyarul: „Rákóczi Ferenc úr Őfelsége, Isten kegyelméből Erdély választott fejedelme, a magyarországi Részek [Partium] ura, a székelyek ispánja, Sáros vármegye örökös főispánja és örökös grófja, stb. jámbor halállal múlt ki az Úr 1676. esztendejében július 8-án, életének 31. évében.” A tábla szélén hadijelvények és felszerelések domborművei (zászlók, kürtök, kopják, sisakok, páncélingek, vértek, kardok, balták, dobok, ágyúk, puskaporos hordók, ágyúgolyók…)
