A nagy reményekkel indult, ám csúfos politikai kudarcot vallott Radoslav Procházkának, úgy tűnik, nem kell aggódnia a jövője miatt. Miután csúfos vereséget szenvedett az államfőválasztáson, majd a hajdan jobb sorsra érdemes pártját rohamléptekkel egyenesen a politikai süllyesztőbe vezényelte, szögre akasztotta a politikusi batyuját, és úgy döntött, a luxemburgi Európai Unió Bírósága felé veszi az irányt.
Bár azt állítja, nem a politikai kudarca indította erre a döntésre, s hogy az európai jogrenddel már hosszabb ideje foglalkozik, ez még a politikában kevésbé jártas polgár számára is nehezen hihető.
Procházka most azt állítja, jártas ezen a téren, és a bírói tisztségében Szlovákia jó hírnevét fogja öregbíteni. Nos, ígért ő már egyebet is, például korrupciómentes tisztességes államot, aztán látjuk, mi lett belőle. Egy biztos, a luxemburgi bírói poszt rendkívül jövedelmező, a vele járó több mint 26 ezer eurós havi bérrel.
Procházka ellenjelöltje a tisztségre az elismert szaktekintély, Ivan Rumana volt, aki jó hírnévnek örvend a bírók közt. A Bírói Tanács azonban szeptember 19-én úgy döntött, Procházkát jelöli a tisztségre. A titkos szavazás során a jelenlévő 17 bíró közül tízen szavaztak rá, ketten ellene, öten pedig tartózkodtak.
Procházka jelölését még a kormánynak is jóvá kell hagynia, amivel nagy valószínűség szerint nem lesz gond (tekinthető ez akár egyfajta ellenszolgáltatásnak is a kormány részéről Procházka eddigi szolgálataiért, bár Procházka tagadja a trafikmutyi lehetőségét).
Szlovákia volt az utolsó ország, amely még nem töltötte be az új bírói tisztet. Az új bírói tisztségek az európai bíróság reformja és kibővítése következtében keletkeztek, és előzetesen azzal számoltak, hogy az új bírák legkésőbb szeptembertől elfoglalják a posztjaikat, és megkezdik a munkát az egyes szenátusokban.
Szlovákiától eredetileg női jelöltet vártak a posztra, az első jelöltet, Mária Patakyovát azonban Luxemburg elutasította, mivel nem bírta a bíróság munkanyelvét, a franciát. Júniusban pedig Ján Mazáknak nem sikerült idehaza elegendő szavazatot kapnia a Bírói Tanácstól, így az nem is kerülhetett a kormány elé.
A bemutatkozása során Procházka azt mondta, egy kisebb kitérő után szeretne visszatérni ahhoz, amivel a karrierje elején foglalkozott. Amennyiben a további köröket is sikerrel veszi, lemond a képviselői mandátumáról.
A Bírói Tanács némely tagja úgy véli, Procházka jogi karrierjének sokat ártott a sikertelen politikai pályafutása, ami miatt a jelölése Luxemburgban akár balul is elsülhet. Hátrányára szólhat az is, hogy nem rendelkezik bírói gyakorlattal, bár Procházka szerint a luxemburgi bíróságon ez nem mérvadó. Az ajánlás során véleménye szerint fontosabb az uniós jogrend ismerete meg a nyelvismeret.
A Bírói Tanács elnöke, Jana Bajánková a média képviselőinek kijelentette, tiszteletben tartja a tanács döntését. Arra a kérdésre, hogy Szlovákia számára nem jelent-e szégyent az aktív politikus Procházka megválasztása, azt felelte, hogy a Bírói Tanács teljesítette a törvényes kötelességét, hogy jelöltet állítson. „Most a kormányon és az európai bírósági szerveken a sor. Én nem látok bele a döntéshozó luxemburgi fejekbe, de más országokból vannak tapasztalatok, ahol ez nem volt gond” – fűzte hozzá.
Procházka jelenleg a szlovák parlament képviselője és a Nagyszombati Egyetem Jogi Karának tanszékvezetője. Korábban a pozsonyi Páneurópai Főiskola Nemzetközi és Európai Jogi Intézetének vezetője volt, 2004-2006 közt Szlovákia képviselője volt az európai uniós bíróságok előtt, 2002-2004 közt pedig az Európai Bizottság Küldöttségének jogtanácsosaként dolgozott. 2001 és 2002 közt az Alkotmánybíróság jogi tanácsadójaként tevékenykedett, de dolgozott az ENSZ menekültügyi főbiztosi hivatalának, valamint a Nemzetközi Helsinki Szövetségnek is.
Az Európai Unió Bírósága az Európai Unió legfelső igazságszolgáltatási szerve. Huszonhét bíróból és nyolc főtanácsnokból áll. A bírákat és a főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel, a jelölt személyeknek a szóban forgó feladatokra való alkalmasságáról szóló vélemény nyújtásával megbízott bizottsággal történő konzultációt követően nevezik ki.
Megbízatásuk hat évre szól és megújítható. Olyan személyek közül választják ki őket, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok.
(Felvidék.ma/TASR)
