Október 28-án Tőkés László európai parlamenti képviselő budapesti irodájában tájékoztatták a sajtót az erdélyi és a felvidéki jogsértések ügyében beadott petíciókról.
Nemes Csaba irodavezető üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a szót a két előterjesztőnek, Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének és Lomnici Zoltánnak, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének.
Tőkés László az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója kapcsán köszöntötte a média, a nyilvánosság képviselőit. „Folytatódó jogharcunk, jogvédelmi küzdelmünk a kommunizmusban, sőt Trianonban gyökerező jogfosztás, jogsérelmek és hatalmi önkény ellen zajlik” – mondta el a sajtótájékoztatón Tőkés László. Ennek a küzdelemnek volt élharcosa a 105. életévében nemrég elhunyt Tamás Aladárné Ilonka felvidéki tanítónő, a Magyar Becsület Rend korábbi kitüntetettje, aki bár sohasem hagyta el a ma Szlovákiához tartozó szülőföldjét, szlovák állampolgárságától azért fosztották meg, mert visszakapta a történelem viharaiban elveszített magyar állampolgárságát. A szlovák állampolgárságuktól önkényesen megfosztott felvidéki magyarok ügyében is az Európai Parlament Petíciós Bizottságának (PETI) asztalán van egy petíció, amelyet Lomnici Zoltán és az érintett kettős állampolgárok nyújtottak be – számolt be arról Tőkés.
Ezen kívül még két másik ügyben a PETI-hez benyújtott három folyamodványt vették számba a sajtótájékoztatón. Tőkés László köszönetét fejezte ki Lomnici Zoltán EMT-elnöknek, a magyarországi Legfelsőbb Bíróság volt elnökének, aki a felvidékiek mellett az erdélyi magyarokért is kiáll: a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében már másodízben fordult társszerzőként petícióval az EP-hez. A harmadik ügy a Beneš-dekrétumoké, hatályon kívül helyezésük ügyében több rendben keresték meg polgárok az európai fórumokat.
Már második alkalommal nyújtottak be petíciót a Hunnia Baráti Kör képviselői – Hahn-Seidl Alida elnök és Juhász Imre –, illetve ezzel párhuzamosan a felvidéki Nobilitas Egyesület és az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottsága Práznovszky Miklós és Thajnay Mária elnökök által. E hosszasan elhúzódó ügyek mögött alapos sérelmek állnak – szögezte le az EP-képviselő –, Erdélyben például a tulajdonjog és a vallásszabadság megsértésével állunk szemben a román hatóságok részéről, hiszen a kommunisták által elbitorolt közösségi és egyházi vagyonok jó részének elmaradt restitúciója akadályozza a magyar civil szervezetek és történelmi egyházak működését, társadalmi szerepvállalását.
A közösségi és egyéni sérelmek rendjén a diszkrimináció, az etnikai megkülönböztetés és alkotmányellenes jogfosztás mellett a rasszizmus és xenofóbia is gyakran felüti a fejét az erdélyi és felvidéki magyarokkal szemben. Az utóbbiak kollektív bűnösségét statuáló Beneš-dekrétumok azért is produkálnak jelenkori jogkövetkezményeket, mert 2007-ben a szlovák parlament nemhogy eltörölte, hanem megerősítette azokat.
Elsődleges cél a fent említett petíciók napirenden tartása; már az is eredmény, hogy befogadták őket, intézésük folyamatban van, mert kettőt intézetlenül zártak le – mondta Tőkés László, aki éppen egy nappal korábban tárgyalt Cecilia Wikströmmel, a PETI elnökével, aki biztosította őt, hogy a bizottság kész napirendre tűzni mindhárom ügyet, de a menetrend zsúfoltsága miatt erre minden bizonnyal csak a jövő év elején kerülhet sor. Annyi előrelépés történt, hogy a román és szlovák kormány álláspontját és az Európai Bizottság szakvéleményét kikérték ezekben az ügyekben.
Csáky Pál felvidéki képviselő a PETI alelnökeként és Peter Jahr német képviselő koordinátorként sokat tehetnek az Európai Néppárt támogatásával az ügymenetben – rövidesen eldől, hogy a Petíciós Bizottság továbbra is a bürokratikus ügykezelés, a problémák látszatkezelésének vonalán marad-e, s a főbenjáró magyar ügyek süllyesztőjének bizonyul-e, vagy pedig az európai polgárok érvényesíteni tudják a közvetlen demokrácia alapelvén alapuló petíciós jogukat – zárta mondandóját Tőkés László.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke elmondta: Romániával és Szlovákiával javulnak ugyan a magyar kormány kapcsolatai, de mindkét országban folytatódik a magyarellenes politika. Ráadásul az Európai Parlamentben a román és szlovák képviselők együttes erővel, összehangoltan próbálják elgáncsolni a magyar sérelmek miatt benyújtott petíciókat. Üdvözölte a tényt, hogy Tőkés Lászlónak sikerült a PETI elnökétől reményt keltő válaszokat kapnia, hiszen mind az elkobzott ingatlanok, mind a Beneš-dekrétumok ügyében beadott petíciók közül egyet-egyet méltánytalanul kezeltek korábban az EP illetékesei. Ígéretes, hogy politikai vita várható az EP-ben a határon túli magyar sérelmekről, az Európai Néppárt segítségét jó lenne megkapni, és fontos lenne, hogy a Bizottság eljárást indítson Szlovákia ellen az állampolgárságuktól önkényesen megfosztott felvidéki magyarok ügyében – fogalmazott Lomnici Zoltán, aki szerint az a cél, hogy az EU hívja fel Romániát és Szlovákiát arra, hogy az uniós jogszabályokat tartsa be – olvasható Tőkés László honlapján. Lomnici kiemelte: a szlovákiai és a romániai magyarság fogyásának megállítása érdekében határozottan fel kell lépni a jogsértésekkel, a beolvasztó törekvésekkel szemben.
(Felvidék.ma/tokeslaszlo.eu)
