A címben Surján László méltatásából idéztem, amelyet a Kereszténydemokrata Néppárt tiszteletbeli elnöke, egykori európai parlamenti képviselő november 16-án, a Szent Imre Gimnázium dísztermében mondott a felvidéki politikus életének legfontosabb állomásaira kitérve.
Ebben az évben ugyanis a Magyar Páneurópa Unió Eötvös József Sajtódíjának két kitüntetettje közül Budapesten elsőként Duray Miklóst méltatták.
Az 1999-ben alapított egyesület első (és halálát követően is tiszteletbeliként említett) elnöke, dr. Habsburg Ottó az értékkonzervatív szemlélet erősítésének a céljával indította útjára társaival a Magyar Páneurópa Uniót. Ezeknek az értékeknek az erősítését – mint az a Szent Imre Gimnázium díj-átadó ünnepségén kiderült – az elnöki posztot 2012 óta betöltő dr. Andrássy Gábor változatlanul időszerűnek és aktuálisnak gondolja.
Duray Miklóst Surján László méltatta (fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
A civilben a Budapesti Szent Ferenc Kórház orvos igazgatójaként dolgozó elnök bevezetőjében kitért arra is, hogy változatlanul sanyarú helyzetben vannak az e szemléletet vallók Magyarországon. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a helyzet valamivel jobb, mint bő másfél évtizede volt. Tizenhat évvel ezelőtt egyébként pont az ő bátorításukra hozták létre a báró Eötvös József Sajtódíjat, amelyet a néhány éve kialakult gyakorlatnak megfelelően mindig másutt nyújtottak át. Az idén erre az ünnepségre Budapest XI. kerületében, a Szent Imre Gimnáziumban került sor.
Ez alkalommal Duray Miklós egykori ellenzéki gondolkodót, politikust és egyetemi tanárt, valamint Elmer István írót tüntették ki az idei évben immár tizenhatodszor átadott kitüntetéssel. A díjjal a magyar nemzeti szabadelvű gondolat egyik legszínvonalasabb képviselőjének, az 1848-as Batthyány-, majd a kiegyezés utáni Andrássy-kormány kultuszminiszteri feladatait ellátó nagy formátumú politikusának, báró Eötvös Józsefnek is emléket kívántak állítani. A magyar szabadelvű gondolkodásban ugyanis vannak olyan értékek, amelyeket változatlanul érdemes megőriznünk – hangzott el az ünnepségen.
A két díjazott (fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Ezután kaptak szót a méltatók. Surján László a felvidéki magyar politikus életpályájának állomásait részletesen ismertetve megemlítette, hogy ezt a leltárt Duray Miklós honlapján mindenki megtekintheti, de aki ott nézeget, egy tévedéssel is találkozik. Azzal az állítással, hogy Duray Miklós Pozsonyban él, ami azért hihető nehezen, hiszen sokszor lehet vele Budapesten, Sopronban, Győrött vagy épp Szigligeten, vagyis Kárpát-medence-szerte igen sok helyütt találkozni. A tévedés viszont nem a földrajzi helymegjelölésben van – jelentette ki Surján László. Duray Miklós ugyanis nem ezeken a helyeken, hanem a szívünkben él! A Charta XXI mozgalom vezetője arra is felhívta a figyelmet, ha valaki Duray Miklósnak az interneten található arcképeit végignézi, soha ennyi mosolygó arcot közéleti emberek fényképén nem látott, mint itt! Talán épp azért, mert mindannak ellenére, ami vele történt, Duray Miklós a derű embere maradt!
Surján László a felvidéki magyar politikus életének néhány ma kevéssé idézett, ám ma is üzenetértékű, aktuális fordulópontjára is felhívta a figyelmet. Például arra, hogy 1989. november 28-án, amikor Duray Miklós Budapestre érkezett, hogy hazatérjen Csehszlovákiába, másnapra Prágában összeomlott a kommunista hatalom. Sajnos, a formálódó új állam is változatlanul a nemzetállam igézetében fogant – fogalmazott Surján László – és a csehszlovákiai nemzeti kommunisták voltak azok, akik megakadályozták, hogy az eredeti tervek szerinti koncepció alapján Duray Miklós az új prágai kormányban miniszteri posztot kapjon.
Duray elgondolása, amely nemcsak az akkori, azóta már felbomlott Csehszlovákiában, hanem a mai Európában továbbra is aktuális, hogy a kontinens ne az államok, hanem a nemzetek Európája legyen, az 1990 februárjában megalakított Együttélésben öltött testet. Társaival Duray Miklós itt nem párhuzamos társadalmakat akart, hanem egymással párbeszédben élő, a másikat megértő közösségekben gondolkodott. Bármennyire is csábítónak számított sokak számára a magyarok közül is, ha az önálló Szlovákián belül a magyarok részaránya nő, Duray Miklós ahhoz az állásponthoz tartotta magát, hogy miként a felvidéki magyarokat az első, majd a második világháború után sem kérdezték meg, és ezt most sem tették meg, számukra, hogy Csehszlovákia felbomlik-e, nincs kulcsjelentősége. Az 1993-tól önállóvá váló Szlovákiában – Duray Miklós pontosan úgy munkálkodott az egységes magyar politikai képviselet érdekében – mint néhány évtizeddel korábban gróf Esterházy János, akinek az érdemeit a szlovákok – sajnos – továbbra sem hajlandók elismerni. Az MKP képében aztán ez az egység is megvalósult – jelentette ki Surján László, aki Duray Miklósról azt is elmondta, visszavonulása ellenére ma is nemcsak megkerülhetetlen, hanem – amint arról a napokban bemutatott új könyve is tanúskodik – kendőzetlenül szókimondó ember.
Duray Miklós köszönetet mondott, és feltette a költői kérdést: milyen lesz Európa, hova halad? (fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Ezért, a kommunizmus bűneinek és továbbélő örökségének feltárásáért kapott az elmúlt években Polgári Magyarországért Díjat és ezért az őszinteségért kapja a mostanit is – fogalmazott Surján László.
Elmer István munkásságát Döbrentei Kornél író és költő méltatta, aki hangsúlyozta, hogy az igazság merész akarása elnyomhatatlan.
A teuton-magyar lovagnak nevezett Elmer István egyedi, különleges szín a magyar irodalomban. Azért is volt nehéz feladata – fogalmazott Döbrentei Kornél -, mert a szovjet megszállás után a térség – és így Magyarország – életének amerikai recept szerinti átalakítására került sor és ebben a közegben nagyon nehéz volt magyar íróként talpon maradni. Mindemellett a katolikus hetilapnál eltöltött időszak is igen jelentős Elmer István életében, mint ahogy a kenusportban nyújtott teljesítménye is példamutató. Művein átüt a tehetség fényessége – fogalmazott Döbrentei Kornél.
Andrássy Gábor mind Duray Miklósnak, mind Elmer Istvánnak átadta a díjakat, majd a műsorvezetői feladatokat ellátó Kondor Katalin a díjazottakat szólította, mondván, hogy friss gyakorlat, hogy számukra szólásra biztosítanak lehetőséget, mindazonáltal örülnek neki.
A nagy kérdés, hogy Európa a nemzetek Európája lesz-e vagy egy nemzetek fölötti Európa? – kezdte hozzászólását Duray Miklós. Milyen lesz Európa, hova halad? Egyáltalán lesz-e? Nem földrajzi, hanem kulturális értelemben – ez foglalkoztat mostanában mindannyiunkat, jelentette ki a felvidéki magyar politikus. A száz évvel ezelőtti világháborúra és annak befejezésére utalva kijelentette: ami akkor történt, az tájainkon a szerves fejlődést lehetetlenné tette, a feszültségeket állandósította, amelyek ma továbbra is változatlanul léteznek. Enyhültek ugyan, ami lehetővé tette a V4-ek együttműködését is, de mélységükben még akkor is jelen vannak, ha a bizonytalansági zóna – és ez számunkra valamennyire reményteli jelenség – némileg keletebbre tolódott.
Elmer István egyedi, különleges szín a magyar irodalomban (fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Elmer István hozzászólásában Duray Miklóshoz kapcsolódva kifejtette, hogy Szent Kolumbán ír bencés szerzetes már a VI. században kifejtette: Európa a nyugati keresztény népek közössége, vagyis Európát nem földrajzi, hanem kulturális értelemben határozta meg. A paradigmaváltás, amely tőlünk nyugatra e fogalom esetében bizonytalansággal jár – Elmer István szerint a XVIII. század közepén következett be. Addig az ember az életét a közösséggel harmóniában élte és képzelte is el. Azóta ez a helyzet megváltozott – jelentette ki többek között Elmer István, aki szerint továbbra is Szent Kolumbánnak van igaza.
A díjátadó ünnepséget szerény fogadás követte.
