A vasúti kétnyelvűség egy tollvonással megoldható, bizonygatta nekünk valaki nem is olyan régen. Úgy látszik azonban, hogy vagy az ígéretek gáz halmazállapotúak bizonyos körökben, és napok alatt elpárolognak, vagy a tollak fogytak el a szlovák kormányban, mert nem hogy a közlekedésügyi minisztériumban nem akadt egy megfelelő íróeszköz, de még csak kölcsön sem tudott senki adni az azóta már miniszteri székben ülő úrnak egyet, hogy azt a bizonyos tollvonást végre megejthesse.
Nem mellékesen jegyezzük meg, hogy a golyóstoll egy bizonyos Bíró László találmánya, tehát nekünk, magyaroknak már csak tiszteletből is kijárna egy-egy irón a kabátzsebbe az okostelefon mellé.
De haladva a korral, tegyünk egy lépést az elektronika világába: a fent említett vasúti kétnyelvűség egyik megnyilvánulása lehetne például az is, hogy az állami tulajdonú szlovák vasúttársaság honlapja magyarul is elérhető lenne.
A szlovák állami vasúttársaság honlapjára kattintva azonban hiába keressük, nem találjuk a magyar nyelvet a felkínált lehetőségek között. Pedig a vasúti társaság a miénk is. Ellenben találunk angol és német változatot. Nem kétséges, hogy ez utóbbiakra szükség van, lévén szó a világ és Európa központi nyelveiről, de államalkotó (persze nem az alkotmány szerint, hiszen ahonnan „kifelejtettek” bennünket, csak szerintünk meg a józan ész szerint), 8% feletti, őshonos kisebbségként még ennyit sem érdemlünk meg, amikor a vasúti kétnyelvűségtől csak a tinta választ el minket?
Olyan vadat álmodtunk volna? Talán arcátlan merészség feltételezni részünkről, hogy az általunk befizetett adókból is működtetett vállalat akár nekünk is kedvezne kicsit, és a mi igényeinket is figyelembe vehetné? A valós életben ugyanis ahhoz volnánk szokva, hogy ha valami részben a miénk is, akkor azt saját igényeink szerint formálhatjuk.
Arcibiskup-nak, Erzbischof-nak vagy Archbishop-nak hívják-e a miniszter urat, vagy netán Érseknek? Mert előbbi háromhoz ezek szerint jobban kötődik, mint az édes jó szüleitől kapott magyar változathoz.
A szlovák kormány is szeret nyugati példákkal dobálózni, amikor ezt-azt igazolni szeretne. Legyünk ebben is kedvükre néhány példa erejéig. Spanyolország állami vasúti vállalata, a Renfe Operadora például nem mulasztja el katalánul, baszkul, valamint galíciai és valenciai nyelven is köszönteni a látogatóit, illetve ezeken a nyelveken is felkínálni az oldalt. Pedig ezek a gonosz kisebbségek arrafelé még átkos autonómiát is élveznek! A finn állami vasúti társaság sem spórolta ki az oroszt és a svédet a honlapja kínálatából a szokásos angol mellett. Olaszországban csalóka lehet a német nyelvet említeni, hiszen mint már említettük, központi nyelvről van szó európai viszonylatban, és nem feltétlenül a helyi német ajkú kisebbségnek akartak ezzel kedvezni. Van azonban egy Südtirolbahn elnevezésű vállalat, amely a dél-tiroli autonóm tartományban működik, és a honlapja az olasz mellett németül és angolul is elérhető. A balti országok állami vasúti társaságainak mindegyike kínál orosz nyelvű honlapot is, hiszen az orosz kisebbség mindhárom államban jelentős. Végezetül pedig említsük meg Kanada példáját. A kanadai állami vasúti társaság, a VIA Rail Canada honlapja összesen 10 nyelven érhető el! Pedig a kanadai kormányban nem foglal helyet sem koreai, sem japán, angol, holland vagy portugál miniszter!
Mi viszont csak egy nyelvet szeretnénk látni, s nem a külföldi látogatók iránt megnyilvánuló figyelmesség, hanem az őshonos népcsoportot megillető jog alapján, ám azt mind az állami vállalat, mind a magánkézen lévő RegioJet honlapján. Utóbbinak déli vonala szinte végig magyarlakta vidéken fut, mégsem tudunk szót érteni egymással. Ahogy látszólag nem tudunk szót érteni a miniszter úrral sem.
Nem mellékesen jegyezzük meg, hogy volt idő, amikor a magyar nemzetiségű miniszterek tárcáinak honlapjai is elérhetőek voltak magyar nyelven. Ma még megtaláljuk a környezetvédelmi minisztérium régi honlapjának magyar változatát. Egy elfeledett archív honlapról van szó, amely nyitott volt a magyar választók felé. Pedig ott még egy bizonyos Žiga Peter szerepel miniszterként. Nem érdekes? Pedig ez a név nem cseng olyan magyarosan, mint az Érsek.
