A múlt héten jelent meg Matej Cíbik, Szlovákia Ifjúsági Tanácsa (Rada mládeže Slovenska, RMS) egyik munkatársának írása, melyben arról értekezik, hogy a szlovákiai ifjúsági szervezetek állami támogatása újabb mélypontra zuhant: az elmúlt tíz évben 16%-kal apadt.
Még szembetűnőbb a csökkenés, ha figyelembe vesszük, hogy az ifjúsági szervezetek száma az elmúlt évtizedben növekedett. Míg 2008-ban az átlagos támogatás tagonként 38,89 € volt, addig 2017-ben már csak 21,97. Az állami támogatások visszaesése arra kényszeríti ezeket a szervezeteket, hogy csökkentsék kiadásaikat, amely legtöbbször a minőségi munka rovására megy.
Rendszeres ifjúságnevelő munkát végeznek
Széleskörű társadalmi egyetértés van abban, hogy a formális oktatásba szükségszerű lenne „beemelni” a nonformális oktatás módszertan elemeit, mint például a logikai és kritikai látásmódot – írja Cíbik. Fontos, hogy kreatív gondolkodásmódra, vitára neveljük fiataljainkat; a jelenlegi oktatásban erre nincs lehetőség. A nagy mennyiségű tananyag memorizálása egyértelműen a kreatív gondolkodás rovására megy.
Ebben a helyzetben lehet segítségül hívni az ifjúsági szervezeteket. Jelentős a különbség azonban az iskolán kívüli szabadidős tevékenységek és az ifjúságnevelő munka között. Ez utóbbiban nagy szerepet kapnak a közösségi szervezetek, egyházi szervezetek, civil szervezetek, ahol rendszeres ifjúságnevelő munka folyik.
Cíbik úgy fogalmaz, a tavalyi parlamenti választások eredményei után általánosan elfogadott tény, hogy a polgári nevelés Szlovákiában nem működik. „Meg kell találni a módját annak, hogy a fiatalok aktívan részt vegyenek a demokráciában és a politika rájuk vonatkozó részének alakulásában. Jelenleg a szlovák közoktatás erre nem alkalmas” – írja az RMS munkatársa.
A szlovák közoktatás problémáira születtek már reformjavaslatok. Megemlíti a Tanuló Szlovákia programot (Učiace sa Slovensko) vagy a történelemórák számának tervezett növelését. „Ez azonban senkiben ne keltse azt az illúziót, hogy a javaslatok által hamarosan megoldódnak a fennálló problémák. Még a legoptimistább becslések szerint is évtizedek kellenek, mire változás áll be” – figyelmeztet Matej Cíbik.
Az ifjúsági szervezetek munkája megoldás lehet az általános közoktatási problémákra
Véleménye szerint – amíg a felvázolt problémák megoldásra várnak – az állam érdeke is, hogy anyagi támogatásával segítse azokat az intézményeket, szervezeteket, amelyek az ifjúságneveléssel foglalkoznak. Hiszen ezek a szervezetek munkájuknak köszönhetően az általános közoktatási problémákra részben megoldást találnak, vagy legalább enyhítik azokat.
„Ebben a tekintetben az ifjúsági szervezetek azok, amelyek pontosan azt a feladatot végzik el, amire szükség van. A fiatalok számára elérhetővé teszik a társadalmi témákat, nevelik őket és olyan készségekre tanítják meg a gyerekeket, a fiatalokat, amelyekre például az iskolában nem tehetnek szert. Ezek a tevékenységek hiánypótlóak” – fogalmaz a szakember.
Ma már nagyon színes az ifjúsági szervezetek palettája Szlovákiában. Az állam által támogatott ifjúsági szervezetek (többek között a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség) összesen 75 393 fiatallal foglalkoznak.
Matej Cíbik hangsúlyozza: az ifjúsági szervezetek éppen ott sikeresek, ahol már az iskolai nevelés nem elég. Tagjaik elfogadóbbak, közvetlen környezetük és a szélesebb társadalom iránt nagyobb felelősséget éreznek és megtanulják saját ismereteiket hasznosítani a gyakorlatban.
„Az állam oktatáspolitikájának elsődleges feladata lenne, hogy ezeket a szervezeteket segítse, támogassa. Segítse működésüket, fejlődésüket és hozzájáruljon ahhoz, hogy minél többen, minél színvonalasabban végezhessék munkájukat” – írja értekezésében.
Jelentős a különbség az iskolán kívüli szabadidős tevékenységek és az ifjúságnevelő munka között
Cíbik szerint azonban a jelenlegi támogatási rendszer az iskolán kívüli foglalkozásokat a polgári nevelés és a minőségi oktatás kárára támogatja. A minőségi oktatásra, az ifjúsággal való munkára csupán 0,86%-ot különítenek el abból az összegből, amelyet az iskolán kívüli tevékenységekre szánnak (2014-ben például 1,6 milliót a 187,4 millió euróból).
Cíbik megfogalmazásában a szlovák állam előnyben részesíti a művészeti iskolákban történő oktatást és a tanórákon kívüli szakköröket, napközi otthonokat. Érvelését számokkal is igazolja: a rendelkezésre álló pénzforrások mintegy 91%-a az 5-15 éves korosztályt célozza meg.
Tehát az állami támogatásból főleg a napközi otthonokra, a szabadidőközpontokra és a művészeti alapiskolákba jut, amelyeket jellemzően az említett korosztály látogat. „A 15 év feletti fiatalokat megszólító programok jelentősen alulértékeltek az előző csoporthoz képest” – fogalmazza meg aggályait.
Ráadásul az ifjúsági szervezeteket és azok munkáját segítő támogatás évről évre csökken. Ahogy bevezetőnkben is írtuk, az utóbbi tíz évben az egy főre jutó éves állami támogatás 44%-kal csökkent.
„Amennyiben a szlovák állam az ifjúsági szervezeteket olyan mértékben támogatná, mint 2008-ban, csak a PODPORA elnevezésű programot kellene 1 millió euróval növelnie (a mai 1 656 418 €-ról 2 932 034 €-ra). És ez még csak a tíz évvel ezelőtti szint!” – írja Cíbik.
Az egész társadalom megszenvedheti, ha nem növelik a támogatást
Írásának további részében kifejti, hogy az állami támogatások összegének csökkenése arra kényszeríti az ifjúságneveléssel foglalkozó szervezeteket, hogy megváljanak a szakemberektől, és ahol tudják, csökkentsék kiadásaikat.
Számos szervezet elsőként – főleg a rossz szociális környezetből származó fiataloknak szánt – költséges és egyben legfontosabb tevékenységeikről mond le. Cíbik azonban figyelmeztet: ezek a fiatalok a szélsőséges csoportok elsődleges célpontjai. Ha kikerülnek a nekik szánt programokból, annak beláthatatlan következményei lehetnek, amelynek hatásait mindannyian, az egész társadalom megszenvedi.
„Azt is tudjuk, hogy a helyzet nem fog javulni csak és kizárólag az állami támogatások növekedésének köszönhetően. De eljött az az idő, amikor ki kell mondanunk, hogy a fiatalokkal foglalkozó szervezeteknek szükségük van arra, hogy megemeljék a támogatásaikat, és a sok éves megszorítások után végre fellélegezhessenek” – olvasható Cíbik írásában. Kitér arra is, hogy ez az összeg, tekintve az Oktatásügyi Minisztérium teljes költségvetését, egy valójában jelentéktelen összeg.
Szlovákia Ifjúsági Tanácsa és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség
Az 1990-ben alakult civil szervezet, Szlovákia Ifjúsági Tanácsa tömöríti az országos jelentőségű szlovákiai ifjúsági szervezetek tagjait, függetlenül azok politikai, vallási meggyőződésétől, nemzetiségi hovatartozásától. Jelenleg 22, hivatalosan is bejegyzett civil egyesület vagy non-profit szervezet ernyőszervezeteként működik, mely szervezetek összességében több mint 75 ezer gyermek és fiatalkorú nevelésében töltenek be fontos szerepet.
Csémi Szilárd Esterházy János emlléktáblájának leleplezésekor, amelyre Rimaszombatban került sor (Fotó: facebook.com)
Szlovákia Ifjúsági Tanácsának aktív tagja a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (SZMCS) is. A non-profit szervezet a szlovákiai magyar fiatalok nevelésével foglalkozik hosszú évtizedek óta. Kidolgozott nevelési programjukkal országszerte megtalálhatóak. A közel 1400 tagot számláló szövetség, csaknem 40 cserkészközösségben működik Dél-Szlovákia magyarlakta helységeiben – Pozsonytól egészen Királyhelmecig.
Heti összejöveteleik mellett rendszeresen nagyobb programokat is szerveznek. Az SZMCS ügyvezető elnökét, Csémi Szilárdot kérdeztük, hogyan látja a kialakult helyzetet.
Véleménye szerint valós problémáról van szó, amelyet orvosolni kell. Az SZMCS az évről évre kevesebb állami támogatást igyekszik más pályázati forrásokból kiegészíteni. Egyetért Matej Cíbikkel, hogy az ifjúsági szervezetek, rendszeres ifjúságnevelő tevékenységük okán, fontosak mind a társadalom, mind az oktatáspolitika számára és nagyobb támogatást érdemelnek.
(Forrás: mladez.sk/sze)
