Vámosmikola régi Hont megyei település az Alsó-Ipoly mentén. A folyó bal partján, a Börzsöny hegység nyugati peremén találjuk: Perőcsény és Nagybörzsöny, illetve Ipolyszakállos, Ipolybél és Ipolypásztó szomszédságában. Györffy György szerint a helység első írásos említésének dátuma 1300. (1987. 220.p.) Már 1419-től vásárhely és mezőváros volt.
Ma közel 1700 lakosa van az Ipoly parti településnek, mely egykor körjegyzőségi központ, illetve járási székhely is volt. Műemlékei közül megemlíthetjük a herceg Esterházy Pál Antal által 1752-ben építtetett Szent Mária Magdolna barokk római katolikus templomot, falán Cselka Nándor egyházi író emléktáblájával.
Cselka Nándor, a későbbi püspök a falu jeles szülötte. Tiszteletére minden évben megrendezik itt a Cselka Emléknapot. Idén erre Jó Pásztor vasárnapján, május 7-én került sor. A XX. emléknap keretében nyitották meg a felújított tájházat. Köszöntőt mondott Bárdi Alex polgármester és Koczó József a helyi értéktár elnöke, majd e sorok írója tartott megnyitó beszédet. A műsorban fellépett az Aranyalma Páros, illetve a helyi vegyeskar és a Nagybörzsönyi Pávakör. A tájházat Németh Zsófia Nóra néprajzos mutatta be, aki a felújítási munkák nagy részét is végezte a helyi fiatalokkal karöltve.
A falu látnivalói közé tartozik tehát a Rákóczi utcai 26. számú parasztház, azaz a tájház, illetve az itt elhelyezett néprajzi gyűjtemény is. A kis kamrával ellátott háromosztatú ház a XIX. és a XX. század fordulóján épült: elsőházból, tisztakonyhából és hátsóházból áll. A sátortetős épületet cseréppel fedték, szobái padlósak, mennyezete gerendás.
A néprajzi tárgyak és a helytörténeti anyag gyűjtése Mikolán 1970-ben kezdődött Pereszlényi Gyula és Veszelák Ferenc irányításával. A gyűjtőmunka eredményeként 1977-ben megnyílt egy állandó kiállítás a volt járásbíróság épületében. Az önkormányzat 1992-ben megvásárolta a tájház mai épületét, ahol a tárgyi néprajzi anyag kapott helyet. A tisztaszoba, azaz az elsőház két ablaka az utcára, egyik az udvarra néz. E helyiségben látható egy szép tulipánosláda, amelyhez hasonló több is akad a gyűjteményben. Ezeket hajdan a helybeli asztalosok készítették megrendelésre. Az utcára néző ablaknál egy ugyancsak helyben készült támlás lócát helyeztek el, mellette az asztallal. A keleti fal mellett egy újabb kori ruhásszekrény áll, benne a mikolai női viselet néhány darabja, elsősorban a régebbi gyászruhák. A szoba másik felén a vetett ágyat látni, rajta egy 1907-ben Nagybörzsönyben készült hímzett ágyterítővel. Itt áll egy régi bölcső is, a nyugati falon pedig egy szép pohárszekrényt látunk, közelében több értékes fényképpel.
A középső helyiség a tisztakonyha, ahol egykor csikóssparhelttel fűtöttek. Itt kapott helyet a szép cserépedény-gyűjtemény: a tányérok, korsók, köcsögök, siranyak gazdag tárháza, illetve néhány konyhaeszköz is.
A hátsóház tulajdonképpen a konyha és a háziipar kellékeinek gazdag tára. Igen bőséges a kenderfeldolgozás eszközeinek gyűjteménye. Van itt egy épségben maradt szátva, több álló és kecskerokka, héhő, gombolyító, guzsaly stb. De akad néhány régi köpülő, krumplinyomó, ivócsanak, vajöntő minta, kovászva stb. Különös figyelmet érdemel az 1853-ban készült, virágmintákkal és geometria alakzatokkal díszített mángorló, amely szerelmi ajándék is volt egyben.
Sok-sok tárgyat láthatunk a házhoz épített kis kamrában is. Itt helyezték el Boncz József cipészmester régi bőrvágóját, az egykori hátikosarat, a szalmából font kasokat, tárolókat, a mezőgazdasági eszközöket stb.
Csáky Károly felvételei
https://www.facebook.com/FELVIDEK.ma/photos/?tab=album&album_id=1512041512151493
