Június 22-én Dunaszerdahelyen, a Szent Erzsébet Szociális Főiskolán tartotta közgyűlését a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság (SZMKT), amelyen bemutatták a Baross Gábor Terv (BGT) felújított változatát. A rendezvényen a társaság tagjain kívül részt vett Menyhárt József, az MKP elnöke és Gulyás József, a budapesti KKV-Ház vezérigazgatója.
Pogány Erzsébetnek, az SZMKT elnökének és Parák Lászlónak, a főiskola tanárának megnyitó szavai után Lelkes Gábor, Horbulák Zsolt és Matus Tibor mutatta be a felújított tervet.
„A Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság a 2014-ben elkészült Baross Gábor Terv felújítása mellett döntött. Egyrészt az elmúlt három év gazdasági változásaira kellett reagálnunk, másrészt a Felvidéki Gazdaságfejlesztő Program tervezete számára is szükségessé vált a pontos kiindulási alapok megfogalmazása. A frissítéskor az egyik fő feladat volt, hogy régióink helyzetéről pontos képet adjon, amelynek alapján megfelelő fejlesztési stratégiát lehet kialakítani” – hangzott el a bevezetőben.
Általános helyzetkép a Baross Gábor Terv szerint:
Szlovákia a „tátrai kistigris” sikeres képét vetíti magáról, a háttérben viszont nagyon erős dualitás jellemzi az országot. A legexportorientáltabb országgá vált Európában. Az export zömét a külföldi tulajdonú, alacsony hozzáadott értéket termelő vállalatok jelentik, amelyek javarészt elkerülik Dél-Szlovákiát. Ennek a fejlesztésnek kezdenek jelentkezni a gátjai, lokális és szakmai munkaerőhiány alakul ki, amit a túlzsúfolt centrumokban csak vendégmunkásokkal tudnak megoldani. A húzóerőt jelentő autóipar felett – és így az egész szlovák gazdaság felett is – veszélyként ott lebeg egy esetleges technológiaváltás lehetősége (pl. elektromos autó), amelyre a szlovák gazdaság nincs felkészülve és egyelőre nem nagyon tesz lépéseket a technológiaváltásban való részvételre.
A gazdaság másik oldalán a KKV szektor lemarad, melynek nincs sok lehetősége a beruházásokra, fejlesztésekre, s helyzetét tovább bonyolítja az adóztatás mértéke, szemben a külföldi nagyvállalatokkal.
A Baross Gábor Terv javaslatai egy átfogó intézkedéscsomagba szerveződnek. A bemutatón elhangzottak a legfontosabbak:
A fejlesztéseknél mindenképpen figyelembe kell venni a régió adottságait, ráerősíteni az eddig is erősebb ágazatokra, illetve felemelni az eddig elmaradott iparágakat. Cél, hogy térségenként egy színes (diverzifikált) gazdaság jöjjön létre, amely életképes, hosszútávon fenntartható és benne van az állandó megújhodás (innováció) lehetősége. Viszont tudatában kell lenni annak, hogy a fejlesztés komplex.
A húsz éve tartó negatív gazdasági és társadalmi folyamatok megállítása érdekében a Baross Gábor Terv (BGT) a frissített helyzetfelmérés alapján a horizontális célok közül az első fázisban a célterületre javasolja:
- A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztését – a feldolgozóipari kapacitások növelésével és új piacok felkutatásával elérni a magasabb hozzáadott-értékű mezőgazdaság kiépítését.
- A vállalkozások fejlesztését, az ipari tevékenység fokozását – az új, innovatív megoldásokra alapozva versenyképesebb, jövedelemtermelőbb gazdasági háló létrehozását.
- A szolgáltatások számának növelését, különösen azoknak, amelyek többletértéket (tudásban, jövedelemben) tudnak teremteni (kreatív ipar, szociális és egészségipar, az IT, vagy akár a logisztika).
- A turizmus területén növelni kell a szállások kihasználtságát és a vendégéjszakák számát – programok és attrakciók kialakításával segíteni a térségek turisztikai marketingjét és erősíteni a megfelelő turistaszervezést (desztinációs menedzsment).
A rendezvényen Menyhárt József, az MKP elnöke is részt vett (Fotó: Matus Tibor/Felvidék.ma)
Célja, hogy az egyes ágazatoknak nyújtott segítség ösztönözze magában a kistérségben a jövedelemképzést, teremtsen munkahelyeket, fokozza a vállalkozó kedvet és egyben új térségi gazdasági hálózat alakuljon ki.
A humán erőforrások területén emelni kell a vállalkozási és pénzügyi tudásszintet. Szakképzési rendszerrel (klaszterrel) és a felnőttképzési hálózat kiépítésével enyhíteni kell a hiányszakmák jelenségét, elsősorban a nyugati fejlettebb járásokban. A szakképzési rendszert és a képzésekben résztvevőket fel kell készíteni az Ipar 4.0 igényeire, akár az egész életen át tartó állandó képzésre.
Újra kell építeni a térségi gazdasági hálókat kistérségi fejlesztőprogramok segítségével, de újra kell teremteni a magyar kisvárosok és a vonzáskörzetükben lévő községek gazdasági és egyéb kapcsolódásait, hogy funkcionális kistérségekké válhassanak.
A BGT a felmérések alapján négy eltérő fejlettségi szintű járáscsoportot határozott meg:
- nyugati fejlett: Szenci, Dunaszerdahelyi, Galántai és Vágsellyei járások
- nyugati fejlődő: Komáromi, Lévai, Nyitrai, Érsekújvári járások
- középső periférikus: Nagykürtösi, Losonci, Nagyrőcei, Rimaszombati, Rozsnyói járások
- keleti periférikus: Kassa-vidék, Nagymihályi és Tőketerebesi járások
| Fejlesztési járáscsoportok | 1. nyugati fejlett | 2. nyugati fejlődő | 3. középső periférikus | 4. keleti periférikus |
| magyarok száma (ezer) | 144 | 149 | 83 | 51 |
| Teljesítmény a szlovákiai
GDP-hez képest |
≥ 100 % | 100 ↔ 80 % | ≤ 60 % | 60↔80% |
| Munkanélküliség a szlovákiai átlaghoz | 40 ↔ 60 % | 60 ↔ 110 % | 180 ↔ 310 % | 170 ↔ 210 % |
| Vállalkozások száma a szlovákiai átlaghoz | ≥ 100 % | 80 ↔ 100 % | 20 ↔ 60 % | 40 ↔ 60 % |
Az ágazati fejlesztéseken felül javasolja a nyugati fejlett járásokban az innovatív vállalkozások fejlesztését, a nyugati fejlődő járásokban az élelmiszeripar és az ipari beszállítói kör bővítését. Itt mindkét csoportban létjogosultsága van az IT és a logisztika fejlesztésének. A középső csoport járásaiban a munkahelyek és a vállalkozások számának emelésére van szükség, és segíteni kell a gyönyörű táj adta lehetőségek kihasználásánál. A keleti csoport járásaiban szintén a munkahelyek és a vállalkozások számának emelésére van szükség, illetve erősíteni a mezőgazdaság és főleg az élelmiszeripar teljesítményét.
A BGT elkezdte Dél-Szlovákia fejlesztési lehetőségeit a Fejlesztési Pólusok és a Centrum-Periféria Rendszerek elméletei alapján is vizsgálni, bár ez a munka még nagyon a kezdeteknél tart. Az eddigiekből leszűrhető, hogy az eddigi egypólusú – Pozsony központú szemléleten túl kell lépni, és a térségekhez közeli pólusok gazdaságfejlesztő hatását javasolja kihasználni, bár ehhez jobb közúti és tömegközlekedési kapcsolódásokra van szükség. Céljuk az, hogy térségeink ki tudják használni a fejlett gazdasági centrumok által nyújtott fejlődési lehetőségeket. A BGT a pozsonyi centrum lehetőségein kívül a megfelelő közúti, esetleg tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén komoly esélyt lát a fejlett nyugati járások együttműködésére a győri központtal, a fejlődő nyugati járások együttműködésére mind a győri, mind a budapesti centrummal. Egyetlen lehetőségnek ítéli meg a közép járásainak kapcsolódását a budapesti központhoz, a keleti járásoknak pedig a miskolci centrummal is kell keresniük a kapcsolódási pontokat.
A felújított Baross Gábor Terv bemutatása után a társaság megtartotta közgyűlését, amelyen Pogány Erzsébet a fiatalítás jegyében átadta a társaság vezetését Lelkes Gábornak. Az új elnök megköszönte az elnök asszony eddigi áldozatos munkáját, és azt is, hogy a társaság tanácsának tagjaként továbbra is segíteni fogja a szervezet működését.
