A cukor esetében is megismétlődhet ugyanaz a paradox helyzet, mint a vajnál, melynek az ára közvetlenül a kvóták megszüntetése után jelentősen csökkent. A gyártók azonban hatalmas veszteségeket könyveltek el, ezért korlátozták a vaj előállítását, s ennek a következménye vajhiány és jelentős drágulás lett.
Erősen kérdéses, hogy az október 1-től bevezetett intézkedés miként fog majd megmutatkozni a cukor árában, s milyen következményekkel jár az élelmiszeripari termelők részére, esetleg nem ismétlődik-e meg a tejkvóták esetében tapasztalt forgatókönyv, vagyis a hiány kialakulása és az ezzel járó drágulás.
A piac viselkedése lesz a meghatározó
A mezőgazdasági termelők és a cukorgyártók egyaránt nehéz időszak elé néznek, vélekedett Michal Abelovič, a Považský cukor Rt. igazgatótanácsának elnöke. A piac liberalizálása a gyakorlatban azt is jelenti majd, hogy az unióban működő összes cukorgyártó társaság annyi cukrot fog előállítani, amennyit a teljes kapacitása, a kereslet és a cukorrépa mennyiségének aktuális kínálata lehetővé tesz.
„Az európai gyártók a kvóták megszüntetésére a cukorrépa vetésterületének növelésével reagáltak, ami így 16 százalékkal bővült, ezért megnövekedett cukorelőállítással számolhatunk az unióban” – nyilatkozta Abelovič. Tekintettel arra, hogy a cukor világpiaci ára alacsonyabb, mint az unión belüli ár, a gyártóknak nem lesz lehetőségük a termékeiket külföldön értékesíteni, s ez lenyomja majd az árakat. „A nagyobb mennyiségű cukorgyártás az alacsony világpiaci árakkal kombinálva alacsonyabb cukorárat eredményezhet” – állapította meg Abelovič.
Csökkenő cukorárak
A mezőgazdászok és a cukorgyárak egyelőre nem kívánnak konkrét számadatokról beszélni, találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mennyivel csökkenhet a cukor ára. A kereskedőknek azonban világosabb elképzeléseik vannak, s a napokban a beszállítóikkal megkezdték a tárgyalásokat a cukor áráról.
„Korrekt tárgyalásokat folytatunk, s úgy tűnik, a gyártók készek megegyezni az új feltételekben, s kedvezőbb árakat kínálnak. A végleges eredmények két hónapon belül születhetnek meg” – magyarázta Martin Katriak, a Coop Jednota fogyasztási szövetkezet igazgatótanácsának elnöke. Hozzátette, ez akár azt is jelentheti, hogy a cukor az új évtől 10-12 százalékkal is olcsóbb lesz, vagyis a vásárlók 10-12 centet spórolhatnak 1 kilogramm cukron.
Milliós veszteségek is keletkezhetnek
Katriak jelenleg nem tudta megbecsülni, hogy megismétlődik-e a vaj esetében lejátszódott helyzet, amikor az orosz embargó miatt megszüntetett kvóták következtében az élelmiszerek ára először csökkent, majd két év után jelentősen emelkedett. Ugyanakkor a mezőgazdászok a vajkrízis megismétlődését a cukor esetében nem tartják valószínűnek, ezért azt javasolják, hogy a liberalizálás után az egyes tagállamok megfelelő intézkedésekkel támogassák a cukorrépa-termelőket és a cukorgyártókat. „Senki nem kívánja, hogy a tejkrízis után, mely milliós veszteségeket okozott a farmereknek, és sok tehenészet megszűnéséhez vezetett, hasonló helyzet alakuljon ki a cukor esetében is” – zárta le Abelovič.
Szlovákia a cukor előállításában önellátó
Szlovákia számára ez különösen kemény következményekkel járhat, hiszen a cukorrépa-termelés és az erre alapozott feldolgozás egyike a kevés megmaradt működő élelmiszeripari ágazatoknak. A cukor előállításában az ország örvendetes módon önellátó, ami az élelmiszeripari termékek növekvő negatív kiviteli kereskedelmi mérlegét tekintve (amikor többet importálunk, mint exportálunk) különösen fontos tényező.
Az európai és szlovákiai cukorhelyzet
A cukorkvótákat az unió 1968-ban a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) kérésére vezette be. Brüsszel 11 évvel ezelőtt elkezdte átszervezni az ágazatot, s fokozatosan csökkentette a megengedett cukormennyiség előállításának maximális mértékét. Az unióban az említett időszakban 80 gyártó szüntette be a termelését. Szlovákiában jelenleg két cukorgyár működik, a hőlaki Považský cukor Rt., valamint a szeredi Slovenské cukrovary Kft. Ezek összkapacitása évi 207 ezer tonna cukor.
A statisztikai adatok szerint az utóbbi öt évben az éves átlagtermelés 178,7 tonna cukor volt hazánkban. Voltak olyan évek is, amikor a cukorrépából kivitelre is jutott. A 2016/2017-es gazdasági évben 221,3 tonna cukrot állítottak elő Szlovákiában, míg az ország éves cukorfogyasztása 175-185 tonna között mozog.
Magyarország az uniós kvótajátékkal is sokkal rosszabbul járt, egyetlen működő cukorgyára Kaposváron található, a Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Rt., amely 7 200 tonna napi répafeldolgozási kapacitásával és 105,4 ezer tonnás cukorgyártási és forgalmazási kvótájával az európai középmezőnyhöz tartozik.
Magyarországon a rendszerváláskor még tizenkét cukorgyár működött. Az állami kézben lévő cukorgyárak többsége 1989 után külföldi tulajdonosokhoz került, melyek azonban kevésbé voltak érdekeltek abban, hogy hosszú távon virágzó üzemeket alakítsanak ki. A 2004-es uniós csatlakozás előtt a hazai gyárak évi négyszázezer tonnányi cukrot állítottak elő, míg a 2006. július elsején életbe lépett uniós cukorreform részeként Magyarország az éves kvóta háromnegyedéről mondott le. A termelés csökkentésében az uniós támogatások a termelőket és a gyártókat is érdekeltté tették.
(Aktuality.sk/ Magyar Nemzet/Felvidék.ma)
