Gyarmati Tihamér jelenleg is Nyitra megyei képviselő, családjával Komáromszentpéteren él. Igazi csapatjátékos, aki szolgálatként tekint képviselői munkájára. Interjúnkban értékeli az elmúlt négy év képviselői munkáját, kérdezzük a lehetséges forgatókönyvekről és a legfőbb prioritásáról: magyar hivatalnokokat a megyei hivatalba! A Komáromi járás MKP-s képviselőjelöltjeként 10-es számmal indul a november 4-i megyei választásokon.
Gyakorló megyei képviselőként véleménye szerint az emberek miért nem érzik magukénak a megyét, holott a megyei önkormányzatok hatás- és jogkörei kiterjednek az iskolai, a szociális és a kulturális intézményekre, az úthálózatra, a területrendezésre vagy éppen a kórházak működtetésére. Tehát az emberek mindennapjait meghatározó tényező a megye, mégis alig 20 százalékos volt a részvételi arány 2013-ban a megyei választásokon.
A megyehatárok mesterséges kialakításánál figyelmen kívül hagyták a természetes régiókat és tájegységeket. Így Nyitra megyében a Komáromi járás peremvidéknek számít, és egészen más gondjaink vannak Komáromban, mint az iparosodott Nyitrának. Ezért az emberek nem érzik magukénak Nyitrát, és sajnos gyakran Nyitra sem érti Komáromot – pedig tényleg az a helyzet, hogy a megyei döntések jelentősen befolyásolják mindennapi életünket. Éppen ezért nem szabad közömbösnek, érdektelennek maradni: el kell menni szavazni! Ha kellő erővel vagyunk jelen a megyei parlamentben, annak megvan az eredménye.
Az elmúlt időszakban az egyik legfontosabb bizottságot vezette a megyei testületben. Hogyan értékeli a munkáját?
Az erős képviselőcsoportunk előjogán négy éve a vagyonjogi bizottság elnöke lettem. A megyei működés egyik legfontosabb bizottságát vezethettem, ami megtiszteltetés és egyben nagy felelősség is volt. A választási időszak végső értékelésén a megyeelnök pozitívan méltatta bizottságunk munkáját. Feladataink közé tartozott a megye vagyonának gondozása, gyarapítása. Ebben maradéktalanul helytálltunk, hiszen négy éve 315 millióról indultunk, jelenleg 350 millió euró körüli a megye vagyona. Sikerként könyvelem el, hogy átlátható módon folytak le a vagyonjogi eladási, vételi és bérbeadási versenytárgyalások. Természetesen a bizottságban voltak éles vitáink a szakmai előkészítő munka során, ám a döntéseinket és ajánlásainkat az egész megyei testület minden esetben jóváhagyta – ezt is a munkám pozitív értékelésének tekintem.
Nyitra megye jól gazdálkodott az elmúlt négy évben, hiszen 33 millió euró maradt a tartalékalapjában. A megmaradt összegből nem lehetne több támogatást osztani? Ön erről mit gondol?
Jó gazdasági mutatókkal zártunk, ez a visszafogott költekezés eredménye. Elmondható, hogy országosan Nyitra megyének a legkiegyensúlyozottabb a gazdálkodása. Sajnos, a gyakori törvényi változások Szlovákiában arra késztetik a megyéket, hogy biztosítsanak maguknak tartalékalapot, melyből szükség esetén fedezni tudják az átmeneti időszakokat.
Most tartunk ott, hogy érdemes lenne átgondolni a megyei intézmények és a civilszervezetek magasabb összegű támogatását, vagy a közutak gyorsabb felújítását. Itt jegyzem meg, éppen a mi kezdeményezésünknek köszönhetően több útfelújítás, sport- és kulturális támogatás valósult meg már az utolsó két évben is járásunkban, és az egész megyében.
2013-ban több mint 4000 szavazattal került a megyei képviseletbe. Az idei választásokon milyen eredményre számít?
A megyei képviselet nagyobb lehetőséget adott arra, hogy találkozzak a választóimmal, megismerjem a gondjaikat és felvállaljam azok megoldását. Munkámat szolgálatnak tekintem, az elmúlt négy évben folyamatosan jártam a megyét, igyekeztem segíteni, a legtöbb esetben sikeresen. Hogy néhány példát említsek: Perbetén a gyógyszertár épületét sikerült visszajuttatni a községhez, Lakszakállason egy problematikus útszakasz felújítását tudtam segíteni. Eredményeim közé sorolom, hogy a komáromi belgyógyászati pavilon felújítása sok huzavona után végre beindult, hiszen Szabó Olgával és Farkas Ivánnal együtt felvállaltuk és végigvittük ezt a témát.
Ismertebb lettem, és egyben többet tehettem a választóimért. A tavalyi parlamenti választáson már arányosan megnőtt a támogatottságom. Mindent összevetve, bízom benne, hogy több szavazatot kapok, mint négy évvel ezelőtt.
Gyarmati Tihamér és Farkas Iván megyeelnök-jelölt
Az elmúlt négy választási időszakból háromban ellenzékben volt az MKP Nyitra megyén. Mit gondol, változhat ez? Milyen forgatókönyvre számít, ha Milan Uhrík, Milan Belica vagy Farkas Iván lesz a megyeelnök?
Amennyiben megismételjük a négy évvel ezelőtti választási eredményt, akkor szerintem kormánypozícióba kerülhetünk a megyén. Erre azért látok esélyt, mert az MKP kiszámítható politizálást folytat és jelentős támogatottsága van a déli régiókban. A szlovák jobboldal megosztott, a SMER amortizálódik, más jelentős erő pedig nincs, bár újabban komoly veszélye van a szélsőségesek előretörésének.
Ha Milan Uhrík kerülne a megyeelnöki székbe, az a róka fogta csuka esete lenne. A Besztercebánya megyei tapasztalatokból kiindulva nem lenne hajlandó semmilyen EU-s támogatást, pályázatot aláírni, és dacolna a testülettel. Tehát visszaélne a lehetőségeivel a demokratikus szabályok rovására. Milan Belicát törvénytisztelő, pragmatikus embernek ismerem, viszont nem kedveli a magyarokat. Ha ő marad, meg kellene küzdenünk minden fillérért, minden támogatásért, amit a vidékünknek szeretnénk kiharcolni. Farkas Ivánt ellenben rátermett személynek tartom, aki közgazdász végzettségével, törvényismeretével, parlamenti tapasztalatával megfelelő megyeelnök lenne, s az itt élő összlakosság érdekében járna el.
A legutóbbi ciklus értékelése során melyek a pozitív eredmények, amelyeket képviselőként elért és melyek azok, amelyeken még lehetne csiszolni?
A bizottsági eredményeimről már beszéltem. Farkas Iván helyetteseként pedig az MKP 15 tagú frakciójának munkáját szerveztem, ezáltal is gazdag tapasztalatokra tettem szert. Erős megyei képviseletünknek köszönhetően közel 8 millió euró fejlesztés és támogatás érkezett a Komáromi járásba. Hiányosságnak tartom, hogy a Nyitra Megyei Hivatalban alig vannak magyar hivatalnokok – ezt mindenképpen orvosolni kell!
A magyar hivatalnokok jelenlétét prioritásként fogalmazza meg a következő ciklusra?
Pontosan. Legyenek a megyei hivatalban Komárom, Érsekújvár, Vágsellye, Léva körzetéből magyar szakemberek, akik helyismerettel rendelkeznek, értik és ismerik járásuk gondjait. Viszont ennek a célnak az eléréséhez kulcspozícióba kell kerülnünk a megyén. Fontos továbbá, hogy megőrizzük az észak-dél egyensúlyát, azaz a fejlesztések, beruházások egyenletesen kerüljenek szétosztásra a megye területén.
Miért menjenek el az emberek szavazni november 4-én és miért karikázzák Önt, és az MKP jelöltjeit?
Tétje van ennek a választásnak! Ha nem is tudatosítják az emberek, igenis fontos kérdésekről dönt a megye. Ha erős magyar képviselettel jelen vagyunk, akkor jelentős pénzforrásokat juttathatunk járásunkba, intézményeinkbe. Tétje van azért is, mert van olyan elnökjelöltünk, aki rátermett, és az egyfordulós rendszerrel komoly esélye van megyeelnökké válni. Van tétje, mert valós veszély a szélsőségesek előretörése. A választói passzivitás nem old meg semmit.
Eddigi megyei munkám során igyekeztem mindenkinek segíteni, kollégáimmal együtt sok esetben sikerült megoldani azokat a problémákat, amelyekkel a községek, szervezetek, illetve a választóink megszólítottak. Csapatban gondolkodom, ezért azt kérem mindenkitől, vegyen részt a választáson, és támogassa azt az MKP-s csapatot, amelyhez tartozom.
