Megvolt a lehetőség. Itt volt az esély. Történelem íródhatott volna. De természetesen nem íródott, mivel mind a cím, mind az előző három mondat is csak képzelgés. Mert a címben nevezett személynek nem fontos a felvidéki magyarság jövője. Számára már 1990 óta valami egész más a fontos.
Miért adtam ezt a címet a cikknek? Mert a „Moszt” teljhatalmú elnöke, aki még a saját országos tanácsát is palira veszi, most elvileg történelmet írhatott volna. Hogyan? Úgy, hogy a felvidéki autonómiától, önkormányzatiságtól tette volna függővé, hogy pártja támogatni fogja-e az előrehozott választásokat, mely által meglesz az ehhez szükséges 90 szavazat. Ezáltal biztosíthatta volna, hogy a dolgozó emberek adója az autonóm területen belül maradjon, s annak sorsáról a területi önkormányzatisággal rendelkező területek vezetői döntsenek…
Eddig a mese, s most felébredtem, mert ez egy másik univerzumban lett volna csak forgatókönyv. De miért is jutott ez az eszembe? Azért, mert soha nem volt még ilyen fontos döntési pozícióban magát magyarnak is mondó ember, illetve párt. Természetesen az, hogy ez a dolog senkinek sem fordult meg a fejében, jól mutatja, hogy a „mosztosok” úgy irtóznak a nemzeti kérdésektől, mint az ördög a szenteltvíztől. Csak a projektek menjenek. S ezek az emberek ezt nem is rejtik véka alá. 7 000 000 000 euró. Hét milliárd euró. Ki az a „debil“, aki ezért nem dobja a kutyaürülékes zacskók számára kijelölt kukába a becsületét? Ha ugyan van ilyen. Tegyük hozzá, nem baj, hogy így történt, mert így újból megerősítést nyert, hogy kikkel is állunk szemben.
A „mosztos” képviselők a kettős gyilkosság óta erősen cenzúráznak. Jelzem, egyikük Facebook-oldalát sem „lajkoltam”, de eddig hozzá tudtam szólni a bejegyzéseikhez, ha nagyon ideges voltam. Nos, Bugár Bélának a gyilkosság másnapján csak annyit írtam, hogy „Vétkesek közt cinkos, aki néma“. Persze a hozzászólást törölték, engem pedig letiltottak.
Sólymos László, alias taxis undorító elterelő bejegyzéséhez a vereknyei betonbizniszről, az általa legalizált illegális püspöki lerakatról, és a poprádi-albán maffiakapcsolatokról írtam, persze egyből törlés és letiltás lett a vége. A már több éve megbukott, a KOMVaK- és más botrányokba még bele nem fulladó Bastrnák Tibor demagóg, kormányt védő bejegyzése alá pedig azt a 2016-os választások előtt tett bejegyzését idéztem, melyben az MKP-t szapulva azt írja, hogy ha olyan pártra adja le valaki a szavazatát, akkor a Smert támogatja.
„Ha szerinted Fico és a Smer megfelelő, akkor rendben van“- írta Bastrnák Tibor, majd összeálltak a Smerrel. A „Moszt” ifjúsági szervezetének elnöke pedig azt ígérte, hogy Kolumbiába költözik, nem tette, majd gratulált a pártnak, hogy kiléptek a kormányból és hogy példát mutattak. Ezt meg a „Moszt” nem tette végül…
Száz szónak is egy a vége, Bugár Bélának és tettestársainak, akik már az 1990-es évektől mérgezik a szlovákiai közéletet, távozniuk kell a politikai életből. Sokan nem tudják, hogy Bugár Bélát egy kommunista titkos ügynök hozta be a közéletbe és elsősorban azoknak a szlovákoknak a támogatásával futotta be eddigi politikusi pályáját, akik a magyarellenességükkel a társadalmi béke megbontására, valamint a szlovákok és a magyarok közötti kapcsolatok torzítására törekedtek.
2007-ben Csáky Pál rámutatott arra, hogy az MKP vezetése nyolc év alatt a kormányon nem a felvidéki magyarságot szolgálta, hanem sokkal inkább Bugárék gazdasági embereit szolgálta ki. Ezt nem elfogadva indult Csáky Pál az elnöki tisztségért és nyert végül 14 szavazattal 2007-ben.Sokan akkor őt tartották felelősnek az MKP kettéválásáért, de azok az ügyek, melyekről mi tudtunk, Bugár második árulása után, 2016-ban már a szlovák médiában is megjelentek. A mostani, harmadik árulás után pedig már azok is Csákynak adnak igazat, akik 2007-ben még Slotához hasonlították a sokrétű és nagyon jó diplomáciai érzékkel megáldott politikust, akit jelenleg épp az Európai Parlamentben övez nagy tisztelet. Ott is!
Ma tüntetés lesz a tisztességes magyar képviseletért, a „Moszt” székháza előtt, azért, hogy Bugár Béla távozzon a közéletből és fejezze be azt a köpönyegforgatást, amit évek óta művel a szlovák politikában a felvidéki magyarsággal takarózva…
Én ott leszek.
