A Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás a Komárom-Esztergom megyei Civil Információs Centrummal (CIC) közösen tájékoztató napot tartott Komáromban április 5-én a Nemzetközi Visegrádi Alap (Visegrad Fund) pályázati lehetőségeiről.
A magyarországi és felvidéki civilszervezetek részére rendezett információs napon Kakuk Lilla, a Visegrádi Alap munkatársa az alap pályázatainak ismertetése mellett előadásában hasznos gyakorlati tanácsokkal is ellátta a hallgatóságát.
A pozsonyi székhelyű Nemzetközi Visegrádi Alap rendeltetéséről szólva úgy fogalmazott, a V4-ek által nyújtott támogatások legfőbb célközönsége a civilszervezetek, ám önkormányzatok, testvértelepülések is részesülhetnek támogatásban, és gyakorlatilag minden olyan intézmény, amely csak részben gazdálkodik központi költségvetésből. A szervezetet a négy visegrádi ország (Csehország, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország) kormánya hozta létre azzal a céllal, hogy elősegítse és támogassa a régió, illetve a V4-ek és más országok (Nyugat-Balkán és a Keleti partnerségi régió) lakossága és intézményei közötti szorosabb együttműködést.
A komáromi Csemadok-székház adott otthont a rendezvénynek (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Az elbírálási kritériumok
Kakuk Lilla szerint erős szemléletváltás történt a pályázatok elbírálása tekintetében az utóbbi két évben. Fontos elbírálási kritériumokat honosított meg az új igazgató, úgynevezett hatást kiváltó pályázatokat támogatnak szívesen – fogalmazott. Fontos szempont az innovativitás, tehát minél kreatívabb projekteket várnak – magyarázta az alap munkatársa. Véleménye szerint különösen nagy hangsúlyt fektetnek a projektekben szereplő partnerek tényleges együttműködésére – ezt a pályázat megvalósulása során ellenőrizhetik is.
Ezen felül, a visegrádi célokhoz, kiemelten hét meghatározott területhez kell kötődniük a projekteknek, amelyek jellemzően a civil együttműködést próbálják lefedni – emelte ki. Mint mondta, a kulturális és az oktatással foglalkozó projektek jelenleg túlsúlyban vannak. Viszonylag kevesebben pályáznak a demokratikus értékekkel, illetve a médiával foglalkozó konferenciák, projektek megvalósítására. Elmondta, az intézmények közötti együttműködés során általában a testvérvárosi együttműködések, programok a támogatott pályázatok. Hangsúlyozta azonban, egyre gyakoribbak a környezetvédelemmel, turizmussal foglalkozó pályázatok. A hátrányos helyzetű csoportok társadalomba való bevonásával foglalkozó projektek szintén nagy számban támogatottak az alapnál – derült ki a tájékoztatón.
A támogatási rendszer azonosságai
Az előadás során elhangzott, az összeghatárok szerinti különbségek a pályázatok kiírásánál megszűntek, és jelenleg három pályázati lehetőség van. Előzetesen elmondta, bármilyen szervezet a világ bármely részéről pályázhat, azaz nem kell a V4-es régióból kikerülniük a partnereknek, ám fontos, hogy a Visegrádi Együttműködés régióját célozza meg a projekt – jegyezte meg. A három pályázat közös jellemzője még, hogy évente három pályázati határidő van: február, június és október elseje. A pályázás szigorúan angol nyelven, teljes egészében a Visegrádi Alap online felületén történik, amely az alap honlapjáról könnyen elérhető.
A közönség (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A három pályázat különbségei
A Visegrad Grants elnevezésű pályázat a legalapvetőbb pályázási forma, és a visegrádi négy ország területét célozza – mondta Kakuk Lilla. Tájékoztatása szerint projektpartnerként ugyan bárkit be lehet vonni a világ bármely részéről, de nagyon fontos, hogy legalább három különböző, a V4-es országokból származó partner is részt vegyen a pályázatban. De mint kiderült, azt preferálják leginkább, ha mind a négy országból van egy-egy partner. A cél a visegrádi országok közötti civil kapcsolatok fejlesztése.
Ehhez képest a második Visegrad Grants+ elnevezésű pályázatnak van még egy kiegészítő szabálya: a V4-es régió fejlesztése mellett a Keleti régió és a Nyugat-Balkán országainak a fejlesztése is céljuk. Ennél a pályázatnál a három V4-es partneren kívül szükséges vagy egy keleti, vagy egy nyugat-balkáni partnerségű országból származó szervezetet bevonni. A pályázat filozófiája szerint újfent a civil kapcsolatok fejlesztése a cél, ám ezen régiók bevonásával.
Végül a Strategic Grants-ról szólva elmondta, ide a nagyobb költségvetésű projekteket várják, a megvalósítási idő is éppen ezért a duplája a másik két pályázathoz viszonyítva: 18 hónap helyett 36 hónap a megvalósítási időszak. Ennél a pályázatnál átfogóbb stratégiai célokat szoktak megfogalmazni, tavaly például a V4-ek promócióját, illetve a nemzetbiztonságot jelölték meg stratégiai célként.
Tájékoztató a Visegrádi Alap pályázati lehetőségeiről (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A jelentkezés technikai részletei
Pályázni tehát a www.my.visegrad-fund.org oldalon évente három alkalommal lehet (február, június és október elseje) közép-európai idő szerint déli 12 óráig. A pályázati űrlap legkorábban 30 nappal a határidő előtt érhető el, űrlapmintát azonban most is találnak az oldalon az érdeklődők. Kakuk Lilla figyelmeztetett, egyelőre minden új pályázathoz új regisztrációs szükséges. A pályázatok írásánál javasolt a problémát lényegre törően, 3-4 mondatban vázolni, amelyből kiderül, valós igényre megfelelő megoldással rendelkezik a pályázó. A célcsoportot nem érdemes nagy általánosságban megjelölni, de konkrétan megfogalmazni, kiket érint a projekt – magyarázta. Fontos egyben, hogy a megvalósult termék, végeredmény kapcsolódjon a megoldáshoz. A projekt megvalósulásánál elméleti szintű, de akár konkrét területi eredményeket is meg lehet fogalmazni.
Nincs önrész, nincs összeghatár
Kakuk Lilla elmondta, a beérkező pályázatokat hatvan napon belül elbírálják; a sikeres pályázókkal húsz munkanapon belül szerződést kötnek. A támogatást minimum két részletben (de lehet több) utalja az alap, ennek időpontjáról a projektmenedzserek egyeztetnek a pályázókkal. Jó tudni, hogy az elnyert összeg utolsó, 20 százalékos részletét a pályázó által írt zárójelentés beküldését követően utalják.
A Visegrádi Alap munkatársa elmondta, a pályázóknak nem kell önrésszel rendelkezniük, azonban a pályázatok elbírálásánál meggyőzőbb az a pályázat, amely „több lábon áll” – fogalmazott. A projektek megvalósításához nem szabtak sem alsó, sem felső összeghatárt, általánosságban több 10-30 ezer eurós összeggel támogatnak egy-egy projektet – ez általában a teljes összeg nyolcvan százalékát teszi ki. A Felvidek.ma kérdésére válaszolva elmondta, jelenleg még lehet jelentkezni az úgynevezett Cross Border Corporation (CBC) pályázati kategóriára, amelynél elég két ország – például két határ menti település részvétele. Hangsúlyozta, itt valósulnak meg a leggyakrabban magyar-külhoni magyar projektek, ám egyre kevesebb projekt nyer támogatást ebben a kategóriában, mivel a Visegrádi Alap filozófiája itt kevésbé érvényesül.
