A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén május 20-án ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.
A húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik.
Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (sávuot) napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás, a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, s Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet sávuotnak, a „hetek ünnepének“ nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után tartják.
Az Újszövetség az Apostolok cselekedetei első két részében számol be a keresztény pünkösd, vagyis a „tüzes nyelvek ünnepének” lényegét jelentő eseményekről.
Jézus mennybemenetelét követően a tanítványok és Szűz Mária visszatértek Jeruzsálembe, és abban a „felső szobában” szálltak meg, mely a hagyomány szerint az utolsó vacsora, a lábmosás és más fontos események helyszíne is volt. Ezen alkalommal az apostolok maguk közé fogadták Júdás helyére tizenkettedik apostolként Mátyást.
A zsidó pünkösd, a sávuot napján ismét együtt voltak a „felső szobában” az apostolok, Szűz Mária és Jézus további követői. Az egybegyűltek előtt ekkor az Apostolok cselekedetei szerint csoda történt: nagy zúgás hallatszott az égből, és lángnyelvek jelentek meg, amelyek minden jelenlévőre leszálltak. Ezt követően – noha valamennyien zsidók voltak – különféle nyelveken kezdtek beszélni Krisztus tanításáról a Jeruzsálemben jelenlévő, más vidékekről érkezett zsidóknak, mindenkinek a maga nyelvén. Ez nagy megrökönyödést keltett, mire az apostoloknak és a jelenlévőknek Péter magyarázta el a történtek lényegét: Jóel próféciája teljesedett be, és az Úr kitöltött lelkéből minden halandóra.
Ezen a napon aztán háromezer lélek csatlakozott Jézus követőihez. Vagyonukat eladták, és az Apostolok cselekedetei szerint „napról napra egy szívvel és lélekkel együtt voltak a templomban.”
A Szentlélek tehát kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére. Péter apostol prédikációjának hatására sokan megtértek, belőlük alakult az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
A pünkösdi történéseket sokan a keresztény egyház alapításaként is értelmezik, hiszen az eseményeket követően sokan csatlakoztak Jézus követőihez. A pünkösd jelentősége tehát abban áll, hogy Jézus mennybemenetelét követően a tanítványok immáron nem rejtőzködtek tovább, hanem elkezdték terjeszteni a tanítást az emberek között. Ez lehet a jelentése a különféle nyelvek jelenlétének is: a tanítás, az evangélium a Szentlélek segítségével bárki számára átadható, megérthető. A keresztény tanítás tehát az egész emberiség számára elérhetővé válik, ezért tekintik az első keresztény pünkösdöt az egyház születésnapjának.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör befejezése.
A középkorban a Szentlélek eljövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a lángnyelveket égő kócok, rózsák és ostyák jelképezték, amelyeket a templom padlásáról hullattak alá, néhol fehér galambokat eresztettek szét. A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra téríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédve ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is.