A szlovákiai iskolaügy aktuális helyzetéről, az oktatásügyet érintő kérdésekről tartott sajtótájékoztatót Kiss Beáta, a Magyar Közösség Pártja oktatásért felelős alelnöke június 1-jén a párt pozsonyi székházában. Az alelnök szerint szimbolikus jelentősége van annak, hogy éppen gyermeknapon esik szó az oktatáspolitika kihívásairól.
Az oktatási fejlesztési terv, amely az elkövetkező évtized oktatási feladatait befolyásolja majd, még nem látott napvilágot, csupán a sajtón keresztül nyilvánosságra került informális anyagokból kiindulva tudja értékelni az MKP alelnöke a szakmai anyagot. Mindezek mellett az is sajnálatos, hogy a szakmai megbeszélésekre a magyar szakmai szervezeteket nem hívták meg.
A napvilágot látott munkaanyag hitelességét a miniszter nem cáfolta, így vélhetően valós információk kerültek napvilágra. A minisztérium által kidolgozott terv a Tanuló Szlovákia dokumentumból és a kormányprogramból indul ki, amelynek Kiss Beáta szerint több pontja pozitívan hatna az oktatásügyre. Ilyen előremutató intézkedés többek között az inkluzív oktatás bevezetése, a kerettanterv és a kreditrendszer átdolgozásának terve, valamint az igazgatók jogköreinek bővítése.
Nagyon sok iskola működik anyagi gondokkal (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A Tanuló Szlovákia stratégiai terv kidolgozásakor több javaslatot is tettek a magyar szakemberek, többek között, hogy a törvények határozzák meg a nemzetiségi oktatás fogalmát, s a nemzetiségi nyelven oktató iskolák kerettanterveit a kisebbségek maguk dolgozhassák ki. Az is szerepelt a kérések között, hogy nagyobb önállóságot kaphassanak a nemzetiségi iskolák tartalmi és módszertani kérdésekben és ellenőrzésben. Pozitívan értékelhető, hogy ezekből az elemekből több bekerült a munkatervbe. Kiss Beáta bízik benne, hogy ténylegesen szerepelnek majd a kormány által elfogadott anyagban is.
Martina Lubyová miniszter szerint a finn modell bevezetése lenne a cél, miközben a tervezet pontjaiból kiindulva attól még nagyon messze van Szlovákia. Az egyik alapvető probléma Szlovákiában a pedagógusok szakmai, erkölcsi és anyagi megbecsülésének hiánya. A most napvilágot látott dokumentum szerint a diplomával rendelkező munkavállalók átlagkeresetének 85 százalékát a pedagógusbérek csak 2027-re érnék el, ami nagyon lassú emelkedést jelent.
A magyar iskolák szempontjából fontos tézis és egyben veszélyforrás is, hogy a dokumentumban is szerepel az iskolahálózat racionalizácója. Egy szakmai bizottság statisztikai adatokra hivatkozva vizsgálja majd meg az iskolák helyzetét és tesz javaslatot arra, mely iskolákat szüntessenek meg. A magyar iskolák szempontjából ez azért is veszélyes, mert esetükben az osztálylétszámok többsége alulról súrolja az előírtakat. Kiss Beáta mindezek ellenére bízik abban, hogy lesz, aki odafigyel majd a nemzetiségi nyelven oktató iskolák specifikus helyzetére.
Kiss Beáta úgy véli a törvényben meg kell határozni a nemzetetiségi iskolák fogalmát (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A dokumentumból kiindulva világossá válik, hogy több oktatást érintő törvényt kell majd módosítani a közeljövőben, ilyen az iskolák finanszírozásáról szóló jogszabály is. Ezzel kapcsolatban Kiss Beáta alelnök kitért arra is, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák nagy része anyagi gondokkal küzd. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2017-ben és 2018-ban is készített egy felmérést, amelynek alapján elmondható, hogy a megemelt normatív támogatás ellenére nem elégséges a fejpénz. 2017-ben több mint 200 iskola vett részt az önkéntes felmérésben, 93 intézmény jelezte, más forrásokból kell kiegészítenie az iskola költségvetését. A legtöbb oktatási intézmény a fenntartótól várja a támogatást, többen viszont a minisztériumtól kérnek segítséget és pótfinanszírozást igényelnek.
2018-ban kevesebb iskola küldte vissza a kérdőívet, de a válaszok még fokozatosan érkeznek. A 155 intézményből 64 jelezte, hogy nem elegendő a normatív támogatás a működésére. Az elemzés azt mutatja, hogy nemcsak a kisiskolák, hanem az egészen nagy létszámmal működő iskolák is gondokkal küzdenek.
Sajnálatos módon sok iskolát az alacsony tanulói létszám miatt a bezárás veszélye fenyeget, ezért az MKP egy stratégiai dokumentumot dolgozott ki, amelyből Kiss Beáta csak egy elemet emelt ki, ez pedig az iskolabuszok beindításának szükségessége. A nemrégiben Nagyszarván kialakult helyzet azt mutatja, nem csak a magyar iskoláknak lenne szükségük iskolabuszokra, hiszen tömegközlekedéssel sokszor rosszul megközelíthetőek a központi intézmények. Az MKP konkrét útvonalakat javasol, amelyeket az érintett községek polgármestereivel nem egyeztetett, így ezek még szó szerint csak javaslat szintjén léteznek. Annak érdekében, hogy a magyar oktatási intézmények jól működhessenek, Kiss Beáta szerint egy alapítvány létrehozására van szükség, amely segíteni tudja majd az iskolákat is.
A sajtótájékoztató végén Kiss Beáta köszönetet mondott a pedagógusoknak áldozatos munkájukért.
