A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos kórusa több mint huszonöt év után adott újra koncertet a Bodrogközben és Ung-vidéken. Nagykaposon a Tanítókórusok találkozóján, Kiskövesden pedig a református templomban lépett fel június első hétvégéjén, a felvidéki zenei élet középpontjában álló, nagynevű kórus.
Külön öröm, hogy a több mint ötven tagot számláló kórusnak Szolárdné Balla Viktória személyében egy bodrogközi, és Fazekas István személyében egy Ung-vidéki származású tagja is van. Mindkettőjük számára sokat jelentett, hogy szülőföldjük közönségének énekelhettek.
Az Ung-vidéki Nagykaposra Kodály Zoltán szavaival „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők a másokét is” invitálták a zenekedvelő közönséget a Tanítókórusok találkozójára. A kiválóan megszervezett rendezvényen fellépett a nagykaposi Fabotó Citerazenekar, a Cantabile Női Kamarakórus, a Ung-vidék és Bodrogköz Tanítókórusa, és a Latoričan Vegyeskar.
A helyi és vendéggyülekezetek tagjai, a koncert közönsége (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
A hagyományteremtő szándékkal első ízben megtartott rendezvényre a szervezők meghívták a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusát is, amely legutóbb 1992-ben szerepelt a keleti régióban. Akkor Királyhelmecen, Szomotoron és Szőlőskén koncerteztek, Nagykaposon pedig 1989-ben jártak legutóbb.
A nagykaposi fellépést követően a kórus bodrogközi meghívásnak, konkrétan a Kiskövesdi Református Egyházközség kedves felkérésének tett eleget. A szokásos vasárnapi Istentiszteleten a helyi református templomban Langschadl István lelkipásztor hirdette Isten igéjét. A szokásos, de mégsem szokványos Istentiszteleten a kórus tagjai is részt vettek. A gyülekezet énekét, és a lelki épülést szolgáló igét követően szívhez szóló üdvözlő szavakkal szólította a lelkipásztor az Úr Asztala köré a kórust.
A lelkipásztor kiemelte, hogy a több száz évvel ezelőtt elhangzott Szent Ágoston bölcs gondolata, miszerint „Aki énekel, kétszeresen imádkozik”, modern világunkban is mennyire igaz, és milyen fontos életünkben a zene, a hangok, és a dalok harmóniája. Különlegesen szépen, művészien lehet a zene nyelvén az Igét hirdetni, Istenünket dicsőíteni, és hálánkat, kérésünket kifejezni zene- és énekszóval. Mindemellett az is fontos, hogy a közös énekléseknek, élményeknek, örömöknek közösségformáló ereje is van.
Langschadl István lelkipásztor szolgálata (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának „Nem szunnyad, nem alszik” című koncertjén a kiskövesdi református templomban válogatás hangzott el a kórus „Reformáció 500” című CD-jének kórusműveiből. A kiskövesdiek, és a környékről érkező érdeklődők nagy örömmel fogadták a kórust, és hálatelt szívvel hallgatták a felcsendült kórusműveket, köztük Vass Lajos feld.: Tebenned bíztunk (90. zsoltár), Kodály Zoltán: A 121. genfi zsoltár, Tillai Aurél: Dicsőült helyeken, Gárdonyi Zsolt – Kádár Ferenc: Magyar ének, Kodály Zoltán: Sik Sándor Te Deuma, Kodály Zoltán: A 114. genfi zsoltár című műveket. A közönség szeretetét és háláját kifejező tapssal ráadást kért a kórustól, amelynek tagjai örömmel tettek eleget a kérésnek. A koncerten vezényelt Józsa Mónika és Szűcs Dániel, orgonán kísért: Szűcs Dániel, szólót énekelt: Híves Mária. A kórus tagjait a fellépéseket követően szeretetvendégség várta a helyiek jóvoltából.
A koncertet követően Horváth Gézával, a kórus krónikásával beszélgettünk, aki majdnem a kezdetektől tagja a kórusnak. A krónikás elmondta, hogy az egykori alapító tagok közül is van a kórusnak máig aktív tagja, és a legidősebb tagjuk 80 éves. A kórus rövid történetét ismertetve elmondta, hogy 1964-ben Nyitrán alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara néven. Szíjjártó Jenő, felvidéki magyar zeneszerző szervezte meg a műhelykórust, amelynek ő volt az első művészeti vezetője is. Rövid idő után külső körülmények hatására a karnagynak távoznia kellett a kórus éléről, de a körülmények mégis szerencsésen alakultak, mert Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző, mint vendégkarnagy, és Janda Iván pedig mint művészeti vezető a kórus életének fontos szervezője lett. Gyakorlatilag a kezdetektől töretlen sikerrel szerepelnek számos hazai és külföldi fellépésen. Az idősebb tagok szívesen emlékeznek vissza arra, hogy a budapesti Zeneakadémián egykor Kodály Zoltán is meghallgatta szereplésüket, akik Vass Lajos halálát (1992) követően vették fel a karnagy nevét.
A kórus számos hazai megmérettetésen, szereplésen, külföldi turnén, fesztiválon és versenyen vett és vesz részt, és mindenhonnan komoly díjakkal, elismerésekkel tért haza. Munkásságuk elismeréseként kitüntetésekkel is díjazták tevékenységüket.Tíz CD lemezzel büszkélkedhetnek.
Horváth Géza krónikás (középen) a kórus történetét ismerteti (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
A kórus tagjai nagyrészt szlovákiai magyar pedagógusok, akik műsoruk gyakorlásához havonta egy alkalommal találkoznak. A krónikás elmondta, hogy a zene szeretete, a közösséghez való tartozás, és a jó minőségű munka öröme tartja össze a tagokat. Kodály szavaival azonosulva azt vallják, hogy „A lelki gazdagodás hatalmas forrásai erednek a zenéből. Azon kell lennünk, hogy minél többek számára megnyíljanak.”. Neves művészeti vezetők és vendégkarnagyok mentorálasával ma is rengeteg koncertet tartanak. Horváth Géza a kapcsolatépítés szempontjából nagy jelentőséget tulajdonít annak a hagyománynak, hogy a kórusnak két karnagya van, vagyis a helyi karnagy és művészeti vezető mellett mindig van magyarországi vendégkarnagyuk is.
2006 óta Józsa Mónika látja el a művészeti vezető feladatait, aki úgy véli, hogy minden karnagy hoz egy új szellemiséget, lendületet és megújulási lehetőséget a kórus számára, de a Vass Lajostól származó jó alapok, és Kodály Zoltán szellemisége elválaszthatatlan része a kórus életének. Vass Lajos örökségének továbbvitelét küldetésüknek tekintik. Józsa Mónika, a Nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának ének-zene tanára, több nemzetközi kórusverseny karnagyi különdíja, valamint számos kitüntetés birtokosa. Többek között a kórusmozgalomban kifejtett munkássága elismeréséül 2002-ben a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje kitüntetést a felvidéki magyar zenei és énekkari kultúra megőrzése, továbbá a magyar ének-zene tanárok továbbképzésében végzett munkássága elismeréseként 2013-ban a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta.
A kórus vendégkarnagya 2007 januárjától 2016 júniusáig Tóth Árpád , azt követően pedig Stauróczky Balázs volt. Jelenleg Szűcs Dániel a magyarországi segítője a kórusnak, aki olykor vezényel, de orgonán is kíséri a kórust.
Vezetésük alatt számos megmérettetésen lettek díjazottak, és számos elismerés tulajdonosai. Ezek közül csak néhányat említve: munkájukat 2000 márciusában a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díjjal jutalmazta. 2009 márciusában az énekkarnak a Rákóczi Szövetség és az Esterházy Emlékbizottság Esterházy Emlékérmet adományozott nekik. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége 2009-ben, Kodály Zoltán születésének 127. évfordulóján kórus-kategóriában KÓTA-díjjal tüntette ki a kórust. 2015-ben a Vass Lajos Kórus megkapta a Harmónia-díjat komolyzenei kategóriában. Sikeresen vendégszerepeltek Luganóban, Rómában, Strasbourgban, Bécsben, Brüsszelben, és háromhetes amerikai turnéjuk során 17 alkalommal léptek fel Kanadában és az Egyesült Államokban.
Szűcs Dániel budapesti karnagy vezényli a kórust (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
Hosszú utat jártak be működésük alatt, de állandó bevétellel nem rendelkeznek, munkájukat szlovákiai és magyarországi támogatások, és magánemberek segítik/segítették. Szíjjártó Jenő özvegye sok éven át anyagi támogatást nyújtott nekik.
Vass Lajos a felvidéki magyarság szellemi képviselőjének tartotta ezt a kórust, amely ma is a felvidéki zenei élet középpontjában áll, és az európai kórusok élvonalába tartozik. Munkájukkal, a hangok harmóniájával az egész nemzet lelki emelkedését kívánják szolgálni.
A bodrogköziek és Ung-vidékiek is köszönettel fogadták azt a lelki élményt, amivel gazdagabbak lettek a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos kórusának koncertje által.
