Csenger Tibor az MKP jelöltjeként második ciklusában megyei képviselő, 2018 januárjában pedig Nyitra megye alelnökévé nevezték ki, ezzel 12 év után lett ismét magyar alelnök Nyitrán. Feladatköre a megye déli régiójának fejlesztésére, valamint az itteni nemzeti kisebbségekre terjed ki, de nagy szerep vár rá az úthálózat fejlesztésében is. Amint a kormányok esetében szokás, az első száz nap után őt is értékelésre kértük.
Az MKP-nak 11 főből álló frakciója van a testületben, úgy fogalmaztak, hogy sem az egyik, sem a másik oldal mellett nem kötelezik el magukat, centrista erőként, egyfajta konstruktív ellenzékként fognak politizálni. Hogyan érzi, jelenleg tudják ezt az egyensúlyt tartani? Miként értékeli az első száz napot?
A választások óta fél év telt el, és bár a megye elnökének a személye változatlan maradt, mégis sok mindent újra kellett szervezni a hivatali struktúrában, ezért ezek a procedurális feladatok némileg lassították az operatív munka beindulását. Sokáig nem lehetett tudni, hogy Belica elnök hogyan tudja kezelni az új testület sokszínűségét, meglehetős tagoltságát, illetve, hogy a négy alelnökre milyen feladatokat bíz. Számunkra az volt a prioritás, hogy a megye déli régiójának fejlődéséért és a nemzeti közösségekért felelhessek, amit sikerült is elérnünk.
Ennek köszönhetően hozzám tartoznak a megye déli régióinak bizonyos szakágazatai, így a középiskolák, szociális és kulturális intézmények ügyei, valamint a határon átívelő kapcsolatok koordinálása is, de talán a legfontosabb számunkra az útfelújítások tervezése, valamint minden olyan operatív ügy, amely az ipolysági, zselízi, párkányi, komáromi, vágsellyei és érsekújvári régiót érinti. Egyre inkább kezd kibontakozni a munka java. Ezt látva tudatosul igazán bennünk, milyen fontos stratégiai tisztség is az alelnöki. Rálátok, belelátok olyan dolgokba, melyekbe korábban nem, könnyebb az információszerzés és az ügyintézés. Arra törekszem, hogy szoros munkakapcsolatot alakítsak ki a hivatallal és az intézményekkel, és minden lehetőséget közvetítsek a régiók számára.
Nyitra megye (Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)
Milyennek értékeli az eddigi együttműködést?
Hála Istennek, jó a légkör, a kapcsolat munkajellegű. Konstruktív, tárgyszerű a viszonyom mind az elnökkel, mind a hivatallal, a munkatársakkal és úgy érzem, az MKP frakciójának is ilyen a kapcsolata az egyes képviselői csoportokkal. Mindenkinek az az érdeke, hogy a megyénk jól működjön, a dolgok pedig a maguk kerékvágásában haladjanak, és ne lassítsák azokat meddő politikai csatározások. Valamennyi frakciónak megvan a maga sajátossága, amit tudnunk kell kezelni. Építő jellegű együttműködésre törekszünk minden esetben.
A sokat ragozott Ipoly-hidak esetében immár megtörtént az alapkőletétel. Mikorra várható a híd átadása? Senki sem gondolta volna évekkel ezelőtt, hogy ez ennyire elhúzódik és ilyen lassú folyamat lesz…
Igen, 2018. március 28-án immár ünnepélyesen is letettük a híd alapkövét Ipolydamásdon. Sajnos, több hátráltató körülmény és akadály is adódott, de most már úgy tűnik, legalább a helembai híd megépül az INTERREG SK-HU 2. prioritási tengely pályázatából. A beruházás összköltsége mintegy 2,4 millió euró, ebből épül meg az 54 méter hosszú híd, melynek 7 méteres az útszélessége, és lesz rajta egy 2,4 méteres kerékpárút és járda is. A projekt ezen felül tartalmazza a híd meglévő közutakra való rákapcsolását is. Jelenleg a közbeszerzés előkészítése folyik, a tervek szerint 2020-ban kerül átadásra.
Sokan örömmel fogadták, hogy idén is tetemes támogatás jut kulturális, sport- és idegenforgalmi pályázatokra, illetve a műemlékek megóvására. A hírek szerint ráadásul kiegyensúlyozott arányban az északi és déli régiók között. Hogyan értékeli ezt?
Régóta hangoztatjuk, hogy ezeknek a támogatásoknak arányosabbaknak kell lenniük. Idén már elmondhatom, hogy ez az arányosság szinte maximálisan érvényesül. A támogatásokat járásokra lebontva a lakosság arányában fogadtuk el. Minden járásban az adott helyi képviselők javasolják a támogatás mértékét a forrásokhoz mérten. Tavaly 2,5 millió euró jutott a kultúra, a sport, az idegenforgalom, a műemlékek védelme, a Leader-társulások, az egészségügy és a szociális ügyek terén a beérkezett pályázatok támogatására, települések, iskolák, társadalmi szervezetek, sportszervezetek részére. Legszívesebben minden pályázatot maximális összeggel támogatnánk, hiszen tudjuk, milyen jó helyre kerülnek ezek az összegek és szemmel láthatóan folyamatgerjesztő hatással bírnak. Elmondhatom, hogy elégedett vagyok, és a pozitív visszajelzésekből ítélve a kedvezményezettek is azok.
Az idegenforgalmat és turizmust támogató pályázatok pedig május 14-én kerültek elfogadásra 357 ezer euró összegben, ezeknél viszont sajnos nem érvényesült annyira az arányosság, mivel a régiónkból kevesebb pályázati kérelmet nyújtottak be. Szeretném felhívni az érintett szervezetek figyelmét, hogy bátran éljenek ezzel a lehetőséggel is.
Csenger Tibor (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Mi a helyzet a megyéhez tartozó iskolákkal? A legutóbbi számadatok elég meredek csökkenést mutattak.
Valóban, ez egy nagyon érzékeny téma, a gimnáziumokban ugyanis folyamatos diáklétszám-csökkenés figyelhető meg. Az elmúlt tíz évben mintegy 35%-os volt ez a csökkenési arány, a szakiskolákban 41%-kal csökkent a diákok száma, ami minden intézményt érzékenyen érint. A magyarok által lakott vidékeket pedig még inkább sújtja a probléma, itt az arány 53%-os. Kilenc intézményben csökkent 100 alá a létszám, 3 szlovák nyelvűben, 3 magyar tannyelvűben és 3 közös igazgatásúban, ugyanakkor mind a kilenc a megye déli részében van. Sajnos, ez a gazdasági leszakadás számlájára írható, nagy mértékű az elvándorlás a régióból, de hozzájárul az asszimiláció is. Sok helyen a 100 fő alatti iskolákban összevonásokra lehet számítani. Például Zselízen is, ahol a szlovák gimnázium már harmadik éve nem tud első osztályt nyitni, ezért 2018. szeptember 1-jétől a Comenius Gimnázium igazgatósága alá vonják.
Láthattuk az elmúlt hetekben, hogy megújult több megyei útszakasz, mi várható még a közeljövőben ezen a téren?
Az idei költségvetésben 3 millió eurót terveztek útfelújításokra, amit az utak rossz állapotára való tekintettel az MKP frakciójának javaslatára további 3 millióval megemeltünk, annak köszönhetően, hogy tavaly jelentős (12,8 millió eurós) gazdasági többlettel zártuk az évet.
Célom, hogy az ötéves mandátumom végére a rossz állapotban lévő megyei utak megújuljanak, beleértve a hidakat is. Indítványozni fogom a biztonságos közlekedés érdekében, hogy ahol a megnövekedett forgalom igényli, ott körforgalmak, valamint plusz leforduló sávok legyenek kialakítva. Ahol megyei és önkormányzati utak keresztezik egymást, ott ennek megoldása egyszerűbb, viszont ahol a megyei utat állami (I. osztályú) út keresztezi, ez a folyamat sajnos bonyolultabb és hosszadalmasabb.
A költségvetési többletnek köszönhetően több extra rekonstrukciós támogatást is elfogadtunk. Javaslatot nyújtottam be például a Komáromi Jókai Színház öltözőinek teljes felújítására, 83 ezer euró értékben, a megyei testület pedig támogatta a javaslatot. Ezen túlmenően több kisebb-nagyobb felújítási javaslatunk is megértésre talált a testületben, többek közt Ipolyságon, Zselízen, Párkányban, Komáromban, Érsekújvárban, Vágsellyén, vagy éppen Ógyallán.
Látható, hogy már a ciklus elején is eredmény koronázza a konstruktív együttműködést. Úgy gondolom, ha ez a tendencia folytatódik a következő négy és fél évben, akkor egy kimondottan sikeres időszak elé nézhetünk, ami a déli régió szempontjából kulcsfontosságú.
