Javítaná a párbeszédet a keleti tagállamokkal az Európai Bizottság elnökeként Maroš Šefčovič, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) egyik lehetséges csúcsjelöltje, a szlovák politikus ugyanakkor hétfőn hangsúlyozta, hogy a jövőben az igazságszolgáltatás függetlenségéhez kell kötni az uniós támogatások kifizetését.
Sajtótájékoztatóján Šefčovič prioritásként jelölte meg az Európai Unióval jogállamisági vitában lévő tagállamokkal, például Magyarországgal és Lengyelországgal való párbeszéd javítását, amennyiben pártjának jövő évi európai parlamenti (EP) választási győzelme esetén ő lenne a brüsszeli testület következő elnöke.
A bizottság energiaunióért felelős alelnöke mindazonáltal a feltételek szigorodására figyelmeztetett, hangsúlyozva, arra kell készülni, hogy a jövőben az uniós értékek betartásához kötik majd a közösségi támogatásokat.
Mint mondta, a nettó befizető országok világossá tették, hogy szorosabb ellenőrzést kell bevezetni.
„100 százalékos garanciára van szükség, hogy megfelelően felügyelik az európai adófizetők pénzének elköltését, és ehhez független igazságszolgáltatási rendszer, független bíróságok és független számvevőszék kell” – szögezte le, bizonyosnak nevezve, hogy reformok várhatóak ezen a téren. Šefčovič kiemelte, hogy az európai ügyészi hivatalban való részvételt is feltételéül lehetne szabni a kohéziós támogatások kifizetésének.
Maroš Šefčovič mellett eddig csak Christian Kern volt osztrák kancellár jelentkezett be a PES listavezetőjének. A balközép erőket összefogó európai pártcsalád az október közepén esedékes kongresszusán dönt majd arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a jövő májusi választáson.
Bár várhatóan jövőre is az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az uniós parlamentben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat.
Az előző, 2014-es választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző EPP csúcsjelöltje. Az uniós országok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az EP pedig megválasztotta a tisztségre.
A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.
(MTI)
