A világ nemcsak politikai nézetek és a gazdasági szakadék mentén polarizálódik, két egymással szembenálló frontot alkotnak a dohányzók és a nem dohányzók is. Most azonban úgy tűnik, hogy ez utóbbiak táborának váratlan szövetségese akadt a legnagyobb cigarettagyártó, a Philip Morris élén álló Peter Nixon személyében.
Az említett úriember a dohányzás káros következményeinek csökkentésével foglalkozó londoni kongresszuson a következő kijelentéssel sokkolta a közönséget: „Azt szeretném, hogy Anglia legyen az első hagyományos cigarettától mentes ország.“ A meghökkenés általános volt. A dohányipar a cigaretta ellen, hol van itt a logika? Ám ha jobban belegondolunk az elmúlt két évtized történéseibe, rájövünk, hogy mégis van. A valaha legendás Marlboro Man rég kiment a divatból, a cigarettásdobozokat elrettentő képek borítják, melyek a figyelmeztető feliratokkal együtt a dohányzás egészségromboló hatására hivatottak felhívni a figyelmet, miközben számtalan dohányzásellenes intézkedést hoztak a munkahelyeken, középületekben és mindenhol, ahol a két „tábor“ érdekei ütköznek.
Ez utóbbira azért volt szükség, mert a dohányzóknak a környezetükben lévőkre, az úgynevezett passzív dohányosokra gyakorolt egészségkárosító hatása mérhető és bizonyítható. A dohányosok daganatos betegségekkel való elrettentése, az egészségromboló következmények ismertetése minimális hatással bír, hamarabb döntenek a leszokás mellett egyéb okok miatt, például a füstszaggal átitatott bőr, ruházat és haj, a nikotintól sárguló fogak és ujjak, a reggeli köhögés és amiatt, hogy sok helyről kiszorulnak a dohányzás tiltása miatt.
Mivel azonban minden cég ragaszkodik a nyereséghez, nem várhatjuk el a dohányipari cégektől, hogy beszüntessék a termelést, viszont nyereségük egy részét füstmentes alternatív cigaretták fejlesztésére fordították, melyek az utóbbi tíz évben folytatott kutatások eddigi eredményei alapján lényegesen kevésbé károsak az egészségre. Bizonyítást nyert, hogy a füstmentes IQOS 90-95 százalékkal kevesebb káros anyagot tartalmaz.
A dohányzás és az azzal összefüggő ártalmak csökkentésére világszerte több pozitív példa van. A briteknél, ahol három évvel ezelőtt deklarálták, hogy az elektronikus cigaretta 95 százalékkal biztonságosabb, mint a hagyományos, tavaly 24,2 százalékkal, idén márciusig pedig 17,1 százalékkal csökkent a dohányosok száma. A kormány ott hivatalosan támogatja a vaporizerek használatát. Franciaországban tavaly 1 millióan szoktak le a dohányzásról, köztük sokan a biztonságosabb vaporizerek használatára álltak át. Izlandon 2008-tól 2017-ig 50 százalékkal csökkent a dohányzók száma, ugyancsak a füstmentes variánsok előnyben részesítése mellett.
Tipikus pozitív példa a japánok esete, ahol a lakosság fele dohányzott a nyolcvanas években, mígnem 2017-re 19 százalék tartott ki a dohányzás mellett, s a többség itt is az új, kevésbé veszélyes technológiát választotta. A japánok újdonságok iránti vonzalma és amellett, hogy telik is nekik rá, még egy fontos szempont játszott közre, nevezetesen az, hogy ők sokkal inkább ügyelnek az illemre, arra, hogy ne zavarjanak másokat a cigarettázással. Ezért esetükben sokat nyomott a latban az is, hogy az elektromos cigaretta és az IQOS nem fejleszt füstöt, hanem aromatikus gőzt, így nem zavar másokat.
A dohányosok a pszichoszociális függőség mellett elsősorban a nikotin kedvéért gyújtanak rá. Ezért az a cél, hogy olyan lehetőséget kínáljanak nekik, mellyel nem károsítják oly mértékben a saját és környezetük egészségét. Az ideális megoldás természetesen a dohányzásról való teljes leszokás lenne, de aki erre nem képes, annak kevésbé ártalmas megoldást kell kínálni. Egyetlen cigaretta elszívásakor 1-3 mg nikotin kerül a dohányzó szervezetébe, aki épp a nikotinnak köszönhetően válik függővé. Maga a nikotin nem rákkeltő, s érdekes, hogy nem mindegyik formája okoz függőséget. Karl Fagerstrom svéd klinikai pszichológus beszámolt arról, hogy Parkinson-kórban szenvedő betegeket nikotintapasszal (napi 100 mg) gyógyítottak, akik közül egyik sem dohányzott. A kezelés végén a páciensek a nikotinfüggőség semmilyen jelét nem mutatták. Ugyanezt tapasztalták az Egyesült Államokban Alzheimer-kóros betegek esetében is.
A nikotin útja a dohányos agyáig egyébként a füst beszívásától számítva mindössze néhány másodpercig tart, s a dohányzók éppen a kellemes érzés beálltához szükséges idő rövidsége miatt részesítik előnyben a klasszikus cigarettát. Az elektromos cigarettánál ez a nikotinélvezet valamivel gyengébb, a tapasz esetében pedig gyakorlatilag nem tapasztalható. Azoknál, akik nem képesek leszokni a dohányról, alapvető problémának annak elégését kell tekinteni, nem magát a nikotint. Tudatosítanunk kell, hogy dohány és nikotin mindig jelen lesz a társadalomban, tehát arra kell törekednünk, hogy a lehető legkevésbé ártsanak.
Hazánkban még mindig a legelterjedtebb a klasszikus cigaretta, jóval ritkább az alternatív, füstmentes változatok alkalmazása. Ide tartozik az elektronikus cigaretta, mely nem dohánnyal töltött, hanem nikotintartalmú folyadékkal. A piacon ezentúl vannak olyan változatok is, melyekben a dohány nem ég, hanem felmelegszik, ezért nem is beszélhetünk dohányzásról. Az egyik ilyen a Szlovákiában is forgalmazott IQOS, melynek esetében füstmentes vaporizálásról van szó, azaz a meleg pára inhalálásáról. A vaporizer valóságos dohányt tartalmaz, nem pedig a nikotin vegyi oldatát, mely a melegítéskor nem ég el, a filter tiszta marad. Használója tüdejében a szénmonoxid szintje csaknem megegyezik azzal az emberével, aki nem dohányzik. Bár ezek hatásairól is folyik a vita, tény, hogy a még folyamatban lévő klinikai vizsgálatok arra az eredményre vezettek, az elektromos cigaretta és a füstmentes változatok 95 százalékkal kevesebb káros anyagot termelnek, mint a hagyományos cigaretta.
(pravda.sk nyomán)
