Csütörtökön nyitották meg a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban a Csehszlovákia megalakulása és a Csallóköz című kiállítást. A kiállításon fellépett a dunaszerdahelyi Szent György kórus, vezényelt Érsek Rezső.
A tárlat az első világégést követő időszak történéseinek rövid krónikája, mely az első Csehszlovák Köztársasághoz kapcsolat Csallóköz sorsának alakulását összegzi. Bemutatja, milyen változást hozott az itt élők mindennapjaiba az új állam létrejötte, megalakulásától egészen a század húszas éveinek végéig.
Szisztematikusan át lehet böngészni mindent (Fotó: Sziklai Krisztina/Felvidék.ma)
Óriás plakátokon követhetjük végig, mely korabeli képekkel van tűzdelve, hogy mi történt ebben az időszakban a gazdálkodással, a kultúrával és a közigazgatással. Bemutatja, hogy az egyházak- és az iskolarendszerek helyzetét. Képet kapunk a telepesekről és a telepes falvakról. Bevezet minket a Csallóköz katonai megszállásába, majd, hogy mi történt a megszállás után és, hogy egész Csallóköz hogyan nézett ki a háborút követően. Külön foglalkozik Csehszlovákia kikiáltásával, a „Csallóközi köztársaság”-gal és jeles személyiségekkel, akik meghatározó alakjai voltak az államforma idején.
Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum etnológusa és a kiállítás kurátora, elmondta, hogy a kezdeményezés Nagyszombat megye kulturális osztályáról érkezett, hogy az egyes intézmények emlékezzenek meg Csehszlovákia kikiáltásának 100. évfordulójára.
A dunaszerdahelyi Szent György Kórus (Fotó: Sziklai Krisztina/Felvidék.ma)
„Akár úgy is lehetett volna, hogy mi itt a Csallóközi Múzeumba átsiklunk a kezdeményezés fölött, de miután elgondolkodtunk a felhíváson, már másképp láttuk a dolgokat. Úgy éltük, úgy védelmeztük: az akkori események és történések a Csallóköz szempontjából olyan jelentősek és mélyrehatóak voltak, hogy megérdemelnek egy önálló rendezvényt. Hiszen 100 évvel ezelőtt lejátszódó államfordulat olyan mélyen avatkozott be az itt élők életébe, hogy bizony még ma is hatással van közérzetünkre, lelkivilágunkra.”
A kiállítás létrehozásában a Csallóközi Múzeumon kívül segédkezett: Kulcsár Sz. Zsuzsanna, nemesócsai helytörténész Komáromból, Novák Veronika a selyei levéltár igazgatója, Vanya Péter a komáromi Duna Menti Múzeum történésze, Varga László helytörténész Dunaszerdahelyről, Fodor Péter fotóművész és Végh László a Bibliotheca Hungarica igazgatója Somorjáról.
Nagy Iván etnológus, a kiállítás kurátora (Fotó: Sziklai Krisztina/Felvidék.ma)
A kiállítás megnyitó tanulságos mondatokkal ért véget. „A múltat kutatók örök problémája a múltba felejtkezés veszélye. Előfordulhat, hogy valaki folyamatosan a múlton kesereg, míg mások a régi idők győzelmeiben élik ki magukat. Egy azonban biztos. A múltból inkább tanulni érdemes. Tegyük ezt most is!” – fejezte be Nagy Iván.
