Polgármesterek, önkormányzati képviselők és jelöltek találkoztak Nagymegyeren október 12-én az Önkormányzati Szabadegyetem első napján, melyet nyolcadik alkalommal szervezett meg a Pro Civis polgári társulás.
Az október 12-én induló szakmai előadások előtt Őry Péter, a Pro Civis elnöke köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, amikor az első Önkormányzati Szabadegyetemet megszervezte a társulás, még nem gondolták, hogy megéri a kezdeményezés a nyolcadik évfolyamot.
Őry Péter, a Pro Civis elnöke (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A szabadegyetem első előadásában Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos a magyar kormányzat nemzetpolitikájáról szólt. Szilágyi Péter szerint Magyarországon több olyan nemzetpolitikai program indult az elmúlt években, – így többek között az óvodafejlesztési program, a tematikus évek, a szórványt és a diaszpórát támogató ösztöndíjrendszer, a családok támogatása – amely a szülőföldön való boldogulást kívánja segíteni.
Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Szilágyi Péter kiemelte: a 2018-2022-es nemzetpolitikai célokat három pontban lehet összefoglalni: identitáserősítés, a családok segítése és a munkaalapú társadalom erősítése, a kormányzat ezen célok mentén fogalmazza meg nemzetpolitikai programjait.
Minden régió más
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke az MKP szemszögéből beszélt az önkormányzati választások tétjéről. A Magyar Közösség Pártja színeiben sajnos egyre kevesebb polgármesterjelölt indul, az elemzésekben azt is figyelembe kell tehát venni, hogy a kevesebb indulóból szeretnénk jó eredményt elérni, ez a függetlenek elindulása és a koalíciók divatjának is következménye.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
309 induló polgármesterjelölttel vág neki az MKP a választásoknak. A képviselőjelöltek esetében viszont érdekes jelenség mutatkozik, az MKP színeiben több jelölt indul, mint négy évvel ezelőtt.
Az önkormányzati választásokon kiderül majd: mennyire vagyunk erősek. Az MKP olyan jelölteket állít, akik a közösségért dolgoznak, akiknek közösség megtartó erejük is van. Minden régióban más a kondíciónk – zárta gondolatait Menyhárt József.
Csehszlovákia megalakulása jogi aktus
Száz év számbeli kisebbségben címmel két előadást hallottak a szabadegyetem résztvevői. Kovács László történelem tanár szerint Csehszlovákia megalakulását bejelentették, nem szerves fejlődés eredményeként jött létre, ez egy politikai akarat megnyilvánulása, az október 28-ai esemény egy politikai jogi aktus volt. Ennek azonban voltak előzményei: a cseh függetlenedés vágya az osztrák-magyar kiegyezéskor már létezett, és szerettek volna ők is részesei lenni a kiegyezésnek. Mivel ez nem sikerült, külön államiságban kezdtek gondolkodni. A csehek már a világháború elején szorgalmazták a cseh állam megalakulását, amely kezdetekben még a monarchián belül működött volna. Hamarosan azonban Masaryk és Štefánik létrehozták az ún. Csehszlovák Nemzeti Tanácsot, amelynek célja, hogy nemcsak Csehország függetlenedjen, hanem Felső-Magyarország szlovákok által lakott területei is.
Kovács László történelem tanár (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A csehek október 28-án adták ki deklarációjukat, amelyben kikiáltották függetlenségüket, ehhez csatlakozott október 30-án a szentmártoni kiáltvánnyal a szlovákság, ebben a dokumentumban jelenik meg először a csehszlovakizmus.
Mivel mindenki átmenetinek gondolta a megszállást, a felvidéki magyarok nem álltak ellen a megszállóknak. 1920 márciusában kihirdették a választásokat, csak ekkor indult meg a magyarok politikai, kulturális önszerveződése, amelynek a Felső-Magyarországon nem voltak tradíciói, hiszen ez az országrész mindig a Magyar Királyság szerves része volt.
A magyarok döntsenek saját sorsukról
Öllős László politológus a modern nemzetek kialakulásáról is szólt előadásában. Kiemelte: a felvilágosodás korában született meg a modern nemzeteszme, amelynek kétféle változata alakult ki: a német és a francia. A francia nézet szerint egy nemzet tagja az állam polgára. Ez szerint a felfogás szerint mindenki, aki a francia királyság, köztársaság területén él, francia. A német nemzeteszme ezzel szemben fogalmazódott meg, a németségnek ebben az időben nem volt saját országa. Ez az eszme a nemzet tagjának vallja azt, aki a kultúrát magáénak vallja.
Öllős László politológus (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A politológus úgy véli, ahhoz, hogy az itteni magyarság sorsában pozitív változás álljon be – egyenlőek legyünk a többségi társadalommal – nem elég a politikai képviselet, a magyarságra, mint erőforrásra kellene tekinteni. Saját magunknak kellene döntenünk sorsunkról.
A magyar közösségeket szolgálni
Vitézné Deák Katalin, a határon túli támogatásokért felelős támogatásfinanszírozási igazgató a határon túli támogatásokról adott elő. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. éves szinten 50 milliárd forinttal gazdálkodik. Több programot írnak ki, amellyel a határon túli magyarságot támogatják. Ők kezelik például a szülőföldön magyarul programot, amelyből az oktatási-nevelési támogatásokat osztják. A nyílt pályázati rendszerben pályázni lehet, van meghívásos pályázat és egyedi támogatásokat is nyújtanak.
Vitézné Deák Katalin, a határon túli támogatásokért felelős támogatásfinanszírozási igazgató (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A nyílt pályázatok között a magyar kultúráért és oktatásért című pályázatok a magyar közösségeket szolgálják, ebben vannak központi és regionális felhívások. A testvértelepülési és ifjúsági programok is ebből a programból kapnak támogatást. A BGA írta ki a családbarát vállalkozások támogatására szóló pályázatot is, ebben a programban 25 felvidéki pályázó nyert. A diaszpóra és a magyar jogász hallgatók támogatása is célja a Bethlen Gábor Alapnak. Az első világháborús emlékművek felújítása programból 56 felvidéki önkormányzat kapott pénzt. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programban a felvidékiek esetében meghívásos pályázatról van szó, de számos óvoda újult meg ebből a keretből, és továbbiak rekonstrukciója és újak megépítése is várható.
Óvodafejlesztések
Az Önkormányzati Szabadegyetem délutáni programjában az óvodafejlesztésekről is szó esett. Az anyanyelvű óvodai nevelés a magyarság szempontjából létkérdés, ezért az anyaország támogatja Kárpát-medence magyar óvodáit.
Őry Péter a Pro Civis polgári társulás által készített felmérés eredményét ismertette, amely az óvodafejlesztésekre és bővítésekre a szlovák kormány által kiírt pályázatok sikerességét mutatta be, amely sajnálatos módon nagyon alacsony arányt mutat. Több tucat pályázatot adtak be a községek, amelyeket sajnálatos módon a szlovák kormányzat nem fogadott el, és nem támogatta a magyar vidékek óvodafelújítási kérelmeit. Őry Péter kiemelte: a magyar állam által biztosított támogatásokat sokan a sajtóban lekicsinylik, és azt állítják, hogy nem érnek célt, miközben maga a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program a bizonyítéka annak, hogy jó helyre kerülnek a támogatások. Őry Péter sajnálatosnak nevezte, hogy Szlovákia adófizető polgáraiként csak akkor tudjuk felújítani óvodáinkat, ha az anyaország támogatást nyújt.
Grezsa István kormánybiztos (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Grezsa István kormánybiztos a magyar óvodák helyzetéről elmondta: 1641 óvoda van, 47181 a magyar óvodások száma. Az óvodafejlesztési program célja, hogy a magyar óvodába járó gyermekek száma elérje a 60 000 főt. A Felvidéken 8831 magyar óvodás van, Grezsa István szerint a Felvidéken még sok a tartalék.
Pozitív diszkriminációban részesül a Felvidék
Az anyanyelvű óvoda azért fontos, mert abban bízhatunk, hogy a magyar iskolába íratott gyerekek száma is emelkedni fog ennek köszönhetően. Sok esetben nem a nyelv határozza meg az óvodaválasztást, hanem az intézmény biztonsága és a tanító néni is. Az iskola nyelvének megválasztásában már fontosabbnak tűnik a felmérések szerint az oktatás nyelve. A Felvidék pozitív diszkriminációban részesült az óvodafejlesztési programban, éppen azért, mert itt sok tartalékot vélnek a támogatók. Felvidék esetében 32 új felépítését és 139 felújítását ígérte az anyaország.
Szlovákiában komoly gond bölcsődében elhelyezni a gyereket, míg Magyarországon ez nem okoz nehézséget, ezért fontos, hogy bölcsődék épüljenek a Felvidéken, hiszen erre épülhetnek a magyar óvodák is. Nagyon fontos a módszertan fejlesztése és az 1664 magyar sarok átadása is azt szolgálja, hogy minőségi nevelést biztosítsanak a magyar gyermekek számára.
Hogy belül mi lesz az óvodákban, azt az anyaországból nehéz megmondani – mondta Grezsa István. Az óvodák fennmaradása az itteni közösségeken múlik. A módszertanban tudnak segíteni az anyaországból, valamint a pedagógusok képzésében és segédanyagok biztosításában is. Többek között logopédiai módszertani köteteket is biztosítanak, hogy a beszédhibákat ki tudják szűrni és fejleszteni tudják az óvónők is. A kormánybiztos azt is elmondta: októberben vagy novemberben kiírják az óvodafejlesztési támogatások harmadik ütemét.
Vasi Emma és Berényi József (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Határon átnyúló pályázatokról
Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke a határmenti kispályázatokról szólt, kiemelte a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás fontosságát. Nyitra megye az eurórégiónak nem része, míg a programterületnek igen, tehát Nyitra megye önkormányzatai és az ott működő civil szervezetek is adhatnak be pályázatokat a programban. A pályázatokhoz a programterületről kell partnert találni. A keleti területben a Besztercebánya és Kassa megyei települések is adhatnak be pályázatot.
Két prioritási tengelyt fogalmazott meg az EU, az egyik a természet és kultúra, a második tengely a közintézmények közti együttműködés javítása.
Vasi Emma, a Rába-Duna-Vág Európai Társulás igazgatója a kispályázat alapból elnyert pályázatok eredményeit mutatta be, a múltban ilyen pályázatokból számos kulturális rendezvény megvalósult. Egy magyarországi és egy szlovákiai partnernek kell lennie a pályázathoz, mindkét félnek ki kell dolgoznia a költségvetését, amit be kell tartani. Valamennyi tevékenységnek határon átnyúló jellegűnek kell lennie.
Molnár Judit és Puskás Attila (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Új médiacsalád a magyarságért
A szabadegyetem további részében a Pro Média Alapítvány, valamint a Ma7 médiacsalád mutatkozott be. Puskás Attila az alapítvány ügyvivője elmondta: felmérték a helyzetet, mely szerint a felvidéki média nagyon hiányos volt, hiszen csak egy napilap jelenik meg magyar nyelven, és hiány volt egy közéleti hetilapból is. A cél, hogy minőségi lapot adjon ki az alapítvány. Majd Molnár Judit bemutatta a felvidéki média helyzetét. Kiemelve: a felvidéki konzervatív oldalnak nem volt kiadott lapja. Az a közösség, amelynek nincsen sajtója, annak jövője sincsen. Ezért is volt fontos a Magyar7 hetilap kiadása. Több lábon kíván állni a médiacsalád, ezért online térben a ma7.sk gyűjtőportálként indult, de több honlap csatlakozik hozzá: a hirek.sk, a muzsa.sk és a szurkolo.sk. A régiós tudósítói hálózatnak köszönhetően minden régióban jelen van a lap és az online felület. A család harmadik lába a videók kiadása lesz.
