Az érdeklődő rimaszombatiak, gömöriek Hatvani István születésének 300. évfordulójára emlékeztek november 23-án a rimaszombati Csillagházban megrendezett konferencián.
Mint a konferencia levezető elnöke, Ádám Lilla, a Tompa Mihály Református Gimnázium tanára mondta, a padsorokban akár a jövőbeli Hatvaniak is helyet foglaltak. Egyik tehetséges diákjuk, Máté Kristóf Zoltán szavalatával bizonyította tehetségét.
Hatvani korának európai hírű, felkészült tudósa volt
Tudománya messze meghaladta a korát. Munkássága megihlette többek között Arany Jánost, Mikszáth Kálmánt, s napjainkban Orbán János Dénest is, aki vállalta a konferencia feletti védnökséget.
Böszörményi István és Ádám Zita (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A konferencia szervezőinek nevében a konferenciát Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége tiszteletbeli alelnöke nyitotta meg. Elmondta, öröm számára, hogy több szervezetet sikerült megszólítani annak érdekében, hogy az érdeklődők minél többet megtudjanak Hatvaniról, akinek neve sajnos szülővárosában, Rimaszombatban sem mond sokat 300 év elteltével.
Az évforduló ezért alkalmat nyújtott arra, hogy visszahozzák a rimaszombatiak, a gömöriek köztudatába, helyi értékeinkbe a magyar polihisztor, reneszánsz ember tudományos munkásságát, példamutató emberi alakját, nemzete iránti elkötelezettségét.
„Az ötlet, hogy Hatvani István életművével foglalkozzunk, egy éve megfogant a gondolatainkban, a Rimaszombat és Gömör megbecsült személyiségeinek munkásságát számontartókban, akik ebből a tudásból, példából merítenek életútjukon. Itt köszönöm meg személyesen Molnárné Pelle Beátának és Juhász Dósa Jánosnak azt az odafigyelő támogatást, ami nélkül a Hatvani Istvánról szóló emlékülés nem teljesedhetett volna ki. Ám nem egyszerű konferenciát szerettünk volna szervezni, hanem rendhagyót, hogy az európai hírű professzor élete, munkássága ne csak egyszeri megemlékezés tárgya legyen, hanem motiváljon, vonzalmat, kedvet ébresszen a fiatal tehetségekben a tudományos pálya iránt, befolyásolja életüket és jövőjüket. Ezért is gondoltuk, hogy az ifjú tehetségeket rávegyük a kutatásra, a kutatásuk eredményének bemutatására. Konferenciánk előadói tekintetében, tematikájában, módszereiben sem mindennapi” – nyilatkozta Ádám Zita.
A konferencia résztvevői (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Az előadók között a tudományos kutató éppúgy megtalálható volt, mint a mentor és a mentorált diák, a civil szféra és a hivatását kiválóan végző szakember, valamint közéleti személyiség. Ugyanakkor meghívtak helyi kutatókat, akiket vonzott és vonz Hatvani tudományos munkássága, közéleti, teológusi pályája. Továbbá a tudományos munkát végző tudósok, kutatók is eljöttek, akik Hatvani István életéről, munkásságáról, közéleti tevékenységéről, professzori kvalitásairól, levéltári kutatásaik révén előbányászott dokumentumok alapján tartottak előadást.
Hatvani losonci diák is volt egykor
Böszörményi István nyugalmazott tanár a losonci gimnázium szellemi kisugárzása a 17-18. században címmel tartott előadást.
Rá szeretett volna világítani, hogy a losonci, Kármán András vezette gimnázium nagyban hozzájárult növendékei műveltségéhez, szellemi fejlődéséhez. Ugyanis a 15 éves Hatvani István Rimaszombatból a losonci gimnáziumot választotta inkább a továbbtanuláshoz.
Losoncon az eredeti iskola a jelenlegi magyar iskola helyén állt.
Kármán András, Hatvani szeretett tanára a losonci gimnázium XVIII. századi felvirágoztatója volt, idejében alapították 1758-ban a gimnáziumi könyvtárat. Az első leltárkönyvet is ő kezdte írni, a könyvtár anyagi alapját Losonc város és környéke kálvinista nemesei adták össze.
Rimaszombatban, mint Hatvani feljegyezte önéletírásában, akkoriban kegyetlen, szigorú tanárok voltak. A testi fenyítés megszokott volt. Ugyanakkor a rimaszombati iskolában nem tudott olyan fogalmazásokat írni, amelyet a tanárok ott megértettek volna, de Losoncon ki tudott bontakozni, s érzékeny lelke fejlődhetett.
Lengyel Réka (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A művelt író és olvasó
Lengyel Réka, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa bemutatta azt a Lósy-Schmidt Ede által kiadott monográfiát, melynek függelékében megjelent Hatvani önéletírása. Lósy-Schmidt kapcsolatban állt Hatvani István leszármazottaival, így került birtokába Hatvani önéletrajza.
Hatvani életében meghatározóak voltak az olvasási élményei. Külföldről is beszerzett könyveket, ami abban az időben nem volt könnyű. Tankönyveket is írt, tájékozódási körébe beletartoztak a teológiai kérdések is.
Hatvani István teológiai munkássága
Rákos Loránt zsinati főtanácsos, kövecsesi református lelkész Hatvani István, az ördöngösnek tartott istenes tudós címen tartott előadást a polihisztor teológiai munkásságáról.
„Szüntelenül imádkozott, s ezzel eljutott az isteni kiteljesedésig. Nem akarta mindenáron megelőzni Istent, s nem akarta lekörözni. A természettudományok végső kérdésére egyszavas volt a válasza: Isten” – hívta fel a figyelmet.
Rákos Loránt (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Teológiai műveltségének megalapozása a kor magától értetődő vallásosságából, a szülei fogadalmából is ered, akik eleve lelkészi pályára szánták. Iskolái Rimaszombatban, Losoncon, Bázelben, Debrecenben vallásos irányultságúak voltak. Hitvallásos elkötelezettségű is volt. Hitében megerősítik a kecskeméti gyülekezet tagjai is.
Vizsgaelőadását 1747-ben tette le, vitaelőadása a csecsemők kereszteléséről szólt. Lelkészként volt természettudós. A teológiában is segítségül hívta a matematikát.
Hangsúlyozta, Hatvani egy nagy köznevelő volt. Materialistán is tudott istenhívő maradni. Életpályája azt mutatja, helyes úton járt.
Hatvani, mint fizikus és irodalmár
Székfoglalójából megismerhetjük a tanítási programját. Korában korszerű ismereteket tanított. 1748-ban hívták meg Debrecenbe tanárnak, a filozófián belül tanítottak akkor fizikát.
Kifejtette, hogy a matematika nélkül a fizikai jelenségek és törvények nem érthetők. A fizika a természet törvényeit kutatja. A tanítói munkássága során Guericke dörzselektromos gépét, a Franklin-táblát, Alessandro Volta elektrofórját, a modern diavetítő ősét, a laterna magicát is használta, igazolva mindezzel korszerűségét is, hogy lépést tartott mindazzal, ami akkor a világban történt.
Összegzésképpen elmondható, hogy úttörő jellegű fizikai és kémiai kísérletei, melyeket végzett, a tájékozatlanabbakban félelmet kelthettek, akik nem értve a jelenségeket, magyarázatát ördöngösségnek ítélték.
Molnár Beáta előadás közben (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Ezen tudományos előadásokat tanárok és tanítványaik készítették elő és mutatták be. Molnár Beáta, a református gimnázium fizika szakos tanára Hizsnyan Bálinttal kutatott. Majercsík Mária magyar szakos tanár pedig Lenkey Gáborral annak nézett utána, hogy Hatvani hogyan jelent meg a szépirodalomban.
„A gondolat, hogy a konferencia adjon teret a tehetséges tanulók kutatásai bemutatásának, egyedülálló. Igaz, a 12 év óta megvalósuló régiós pedagógiai projektjeink iskolai termékeit a velük tematikailag összefüggő országos tanári konferenciákon a lehető legtöbb alkalommal bemutatjuk, de a tehetségesek ilyen jellegű megnyilatkozására, kutatásainak prezentálására első ízben kerül sor. Ezért is volt kedves színfoltja konferenciánknak ez a blokk” – mondta Ádám Zita, a konferencia főszervezője.
Szellemi hagyatéka a közgyűjteményekben
Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója elmondta, kiállítás nyílt Debrecenben, ahol Hatvani több munkája is megtekinthető. A kollégium könyvtárának Hatvani volt a felügyelője, így fennmaradtak a tanári működésével összefüggő kéziratok.
Hatvani végrendeletében leírja: Fő mesterem az Úr Jézus Krisztus, kinek gyermekségemtől fogva engedelmes tanítványa kívántam lenni.
Mint Kerényi Évától, a Gömör-Kishonti Múzeum történészétől megtudtuk, végrendeletében kikötötte, hogy minden feljegyzése, kézirata a családjára szálljon. Ez hiba volt, az anyagok nagy része elkallódott. A mai kor kutatóinak nehézségeket okoz Hatvani kutatása. Az eredeti végrendelet sem maradt fenn.
Kerényi Éva történész a közgyűjteményekben kutatott Hatvani nyomában (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Fennmaradt viszont róla Weiss István szebeni festőművész 1755-ben készült arcképe, Hatvani ón ivópohara, egy keresztelőkészlet, fizikai kísérleti taneszközei, eredeti kéziratok, orvosi receptek a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában. A halotti anyakönyvbe a lelkész az életútját is bejegyezte.
A Déri Múzeumban két kötetet őriznek. A Semmelweis Orvostudományi Múzeum gyűjteményében üvegnegatív található, s egy levél, mely pár hónappal halála előtt íródott.
Rimaszombatban emléktábla és cserkészcsapat őrzi a nevét
Csúsz Balázs, a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat őrsvezetője, aki a csillagász Hatvaniról adott elő, bemutatta a cserkészetet és a csapatukat is. Rimaszombatban a korábbi csapatparancsnok, Vörös Attila cserkésztiszt kezdeményezésére avatták fel a Fő téren, egykori szülőházának helyén Hatvani emléktábláját. A fából faragott domborművet Igó Aladár népi fafaragóművész készítette.
A magyar Faust drámai költemény
A nap fényét emelte A magyar Faust drámai költemény szerzőjével való találkozás és beszélgetés, amit Juhász Dósa János, a Gömöri Hírlap főszerkesztője vezetett.
Orbán János Dénes a konferencia fővédnöke, Juhász Dósa János és Nagy Sándor Zoltán (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Orbán János Dénes költő, a Magyar Idők Kultúra rovatvezetője Brassóban született, majd Kolozsváron élt. Nagyon korán találkozott Hatvani nevével, méghozzá Jókai művében. 2004-ben a Magyar Nemzeti Színház írt ki kortárs drámapályázatot, arra született meg a mű, amit végül Debrecenben rendeztek meg. 2016-ban megjelent könyvalakban is. De Budapesten majd csak 2020-ban rendezi meg Vidnyánszky Attila a Nemzetiben.
Nagy Sándor Zoltán grafikusművész is megtisztelte jelenlétével a konferenciát, akinek éppen most látható tárlata a Városi Galériában. A kiállítást, melyről ITT számoltunk be, a konferencia résztvevői is megtekintették.
Szimultán koszorúzás
Hatvani István professzor életében az elismerés után megjárta az emberi lét mélységeit is. 1781-ben a debreceni főiskola olyan tanrendszert vezetett be, amely a professzorra és munkásságára nézve elfogadhatatlan volt. Hivatásáról lemondott, s nem sokkal később, 1786 novemberében meghalt.
Nyughelyére nem tudjuk elhelyezni az emlékezés virágait, mert nem ismerjük. Sírköve a Debreceni Nagykönyvtárban található. Ő az egyetlen tudós, akinek a városban szobra is van, melyet a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat tagjai és a debreceni cserkészek megkoszorúztak ugyanabban az időben, amikor Rimaszombatban, a Fő téren a táblája előtt is elhelyezték az emlékezés virágait.
Hatvani István debreceni és rimaszombati emlékének szimultán megkoszorúzása a cserkészek és a Csillagház közreműködésével. A kivetítőn keresztül számoltak be egymásnak a megemlékezők (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Így lelkiekben összeért Debrecen és Rimaszombat, s remélhetőleg Hatvani hírneve, szelleme további háromszáz évig is élni fog, mert példa a nemzet számára.
Az utókornak, amely nem értékeli nagyjait, nem tartja számon értékeit, elveszik a múltja, kétes a jövője
– jegyezte meg Ádám Zita.
