A magyar parlament a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította, a nagyságos fejedelem születésének 343. és Erdély fejedelmévé választása 315. évfordulója alkalmából. Az emlékévben számos rendezvénnyel hívják fel a figyelmet II. Rákóczi Ferenc emberi nagyságára, történelmi jelentőségére. A Felvidéken a Csemadok pozsonyi székházának Rákosi Ernő termében rendezett kiállítással indították útjára az emlékévet.
A megnyitón Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója elmondta, hogy a kiállítás a Pozsonyi Magyar Intézet és a Varsói Magyar Intézet közös rendezésében, a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával a Csemadok Pozsonyi Területi Választmányának együttműködésével valósult meg. A háromnyelvű, magyar, szlovák, lengyel szöveggel ellátott nagy méretű táblaképek múzeumok, történelmi gyűjtemények anyagi alapján készültek.
Szabó József, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének tanácsosa és Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója (Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
Szabó József, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének tanácsosa, első beosztottja kiemelte, hogy Felvidék és II. Rákóczi Ferenc személye, indíttatása és hadi tettei elválaszthatatlanok, ezért is támogatja a magyar állam a Rákóczi emlékhelyek felújítását, így a szülőhely, a borsi kastély újjáépítését, amelyre jelentős összeget ítéltek meg. Külön kihangsúlyozta a fejedelem történelmi szerepét, emberi nagyságát és mintaként állította mindannyiunk elé.
Követendő a példája arra nézvést, hogy úgy szeressük hazánkat, ahogy ő, úgy őrizzük vallásunkat és identitásunkat, ahogy ő tette minden körülmények között.
Szabó József ezeknek a gondolatoknak a jegyében nyitotta meg hivatalosan az Istennel a hazáért és a szabadságért címet viselő kiállítást.
A kiállítás témájához szervesen kapcsolódott Kovács László történész élvezetes, sok-sok ismerettel szolgáló előadása. A Rákóczi-emlékhelyek a Felvidéken elnevezésű előadás vetített képein, Görföl Jenő remek fotóin végigkísérhettük mindazokat a felvidéki helyszíneket, amelyek II. Rákóczi Ferenc fordulatos életpályájához kapcsolódnak.
Kovács László történész és Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára (Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
Zborói képpel indult a vetítés és az előadás, amely a Rákóczi-család ősi fészke volt, a kastély helyén ugyan ma futballpálya van, de mögötte a család kápolnája még megvan. Majd Borsival folytatódott, ahol II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született. A felvidéki kastély valószínűleg véletlenül lett születésének helyszíne. Édesanyja, Zrínyi Ilona udvartartásával ugyanis Munkács várából Regécre tartva megszállt a kastélyban, ahol aztán világra jött a kis Ferenc.
Életútja szerint következtek a felvételek és a magyarázat, a Jindrichuv Hradec-i jezsuita gimnáziumban majd a prágai egyetemen eltöltött évekről. Az előadó mindezek mellett nagyszerű korrajzot is adott, vázolva az akkori politikai közeget. Az előadás súlypontja aztán a Rákóczi-féle szabadságharc felvidéki helyszíneire helyeződött. Látványos képek tárultak a hallgatóság elé Rozsnyóról, Szepes váráról, Lőcséről, Késmárkról, Érsekújvárról, Trencsénről, Krasznahorkáról és nagyon értékes tudnivalók valamennyi színhelyről.
A történész Kassának külön fejezetet szentelt, hiszen 1906-ban itt leltek végső nyughelyet a Rodostóból hazaszállított fejedelem és néhány bujdosó társa földi maradványai. Kassán építették fel a bujdosók otthonául szolgált rodostói ház mását is, és benne helyezték el azokat a tárgyakat, amelyeket a törökországi otthonukul szolgáló házból elhoztak. Itt van több olyan bútordarab, amelyet a száműzetésben maga II. Rákóczi Ferenc faragott. A felvételeken láthattunk néhány szép szobrot, emléktáblát is, amelyek Felvidék-szerte hirdetik, hogy a nagyságos fejedelem megfelelő odafigyelést és tiszteletet kapott tájainkon az idők folyamán.
A tárlat táblaképei (Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
Az előadást követően Molnár László és Németh Imre verses-zenés műsora következett, amelyet szintén Kovács László állított össze a témához kötődő versekből, idézetekből, emlékiratokból és a kor hangulatát idéző kuruc-nótákból.
A kiállítás nagyméretű táblaképein nagyszerűen végigkövethető II. Rákóczi Ferenc élete, a szabadságharc története, a hozzá kapcsolódó események.
A szabadságharc ugyan elbukott, de tömegeket mozgatott meg és bizonyította, hogy a magyarok mindig harcra készek és össze tudnak fogni a politikai változások érdekében. Bizonyára ezért is vonult be történelmünkbe a kudarc ellenére is dicsőséges fejezetként.
A kiállítás anyaga a Csemadok székházából május elején Udvardra, a felvidéki helytörténészek találkozójára vándorol, majd felvidéki gimnáziumok, intézmények adnak helyet a gazdag anyagnak. A szervezők szeretnék minél több helyszínen bemutatni az anyagot, hiszen ez a kiállítás a II. Rákóczi Ferenc-emlékév egyik legjelentősebb része.
