A tavalyi év folyamán már írtunk róla, hogy kezdetét vette a somorjai idősek otthonának bővítése, mely a Szent Kozma- és Szent Damján-kápolna melletti épület bontásával indult.
Az idősek otthona bővítésével akarva-akaratlanul is összefügg a volt szegényház kápolnájának felújítása, mivel a mellőle lebontott, felújításra alkalmatlan épületrész oldalát a kápolnához építették. A felújítás első fázisában sor került a Kaszárnya utca és a Fűzfa utca sarkán található, 1873-ban épült ispotálykápolna falainak szanálására, kiszárítására. A kápolna nedves falait szigetelték, továbbá az északnyugati, megrepedt fal statikai problémáját is sikerült megoldani.
A munkálatok a napokban a második szakaszukhoz érkeztek, melynek során felújítják a falakat, a homlokzatot és a tornyot is.
A harmadik fázisban a beltér egyes elemeinek a restaurálása is sor kerülhet. A teljes körű felújításban olyan munkafolyamatok is szerepelnek, mint az eddigi, nem szakszerű beavatkozások következményeinek felszámolása.
Az első fázis során felmérték a kápolna belsejének állapotát, a több száz éves padlózatot, a belső falak freskóit, valamint az ajtók és a díszítőelemek állapotát is. A tervezésnél figyelembe vették az építendő új pavilon és a kápolna együttes vizuális hatását, hogy az minél jobban hasonlítson a korábbi állapotokra.
S bár a Szent Dizmásznak, a haldoklók védőszentjének ajánlott építmény nem szerepelt a műemlékek jegyzékében, de a
volt Ispotályos ház kápolnája a somorjaiak számára mindenképp becses, így a felújítása során arra törekszenek, hogy a lehető leginkább hasonlítson az eredeti épületre.
A volt Ispotályos házat vagy szegényházat már Bél Mátyás is említi a 18. század elején, de a kápolna korai barokk boltozata, illetve a hozzá tartozó kápolna régebbi eredetre utalnak. A 18. század végén az egész épületet kórházként használták, a mellette levő kápolnát pedig 1785-ben szentelték fel, majd 1873-ban neoromán stílusban átépítették.
(samorin.sk)
