A nemzeti összetartozás eszméjének vannak törvényi és ennek köszönhetően már megvalósítási keretei is, ezért helyénvaló, hogy külön kerekasztalnál beszélgessenek erről a témáról – mondta bevezetőjében Pappné Farkas Klára, a HUNUNEU Alapítvány igazgatóságának elnöke a Martosi Szabadegyetemen megtartott fórumon, amelyen a nemzeti összetartozásról esett szó.
„Percre se feledd, hogy testvéred minden magyar, bárhol is éljen” – idézte Wass Albertet Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke. Nagyon sok olyan jogszabály született Magyarországon, amely a magyar nemzetet egységesíti. Kulturálisan és oktatási szempontból egy tér vagyunk már régen, a kormány az egyetemeket is segíti, de az óvodafejlesztési program is nagyon fontos intézkedés.
Elindult a gazdaságfejlesztési program a Délvidéken, Kárpátalján és a Felvidéken, de nagyon nehéz volt a jogi és gazdasági keretet megteremteni, hogy az erdélyi magyarságot is segíteni tudják ezzel a programmal.
A következő év a nemzeti összetartozás éve lesz. Nem szeretett volna a kormány gyászévet hirdetni, de az összetartozás éve utal a trianoni gyászra, ugyanakkor előremutató is.
A MÁÉRT ülésén fogalmazódott meg az a kérés, hogy 2020 az összetartozás éve legyen. Trianont nem tudjuk megemészteni, vannak máig ható, megoldatlan problémák, melyek ehhez köthetők, gondoljunk csak a Beneš-dekrétumokra, Esterházy János meghurcolására, vagy akár Malina Hedvigre, a dunaszerdahelyi szurkolóverésre – ez mind Trianon következménye – emelte ki Pánczél Károly.
Pánczél Károly szerint fontos elfogadni, hogy ami másnak ünnep, nekünk gyász – mi ezt tudjuk, már csak a velünk együtt élő nemzeteknek kellene ezt tudatosítaniuk.
„Mi eddig is összetartoztunk, viszont nem ismertük egymást” – mondta Mezei János, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke, aki örömét fejezte ki, hogy a Martoshoz hasonló helyszíneken a megismerés mellett az összetartozás érzését is erősíthetjük, ezért köszönet jár a magyar kormányzatnak, hogy ezeket a rendezvényeket támogatja.
Erdélyben a románok nem nézik jó szemmel a nemzetegyesítés, összetartozás érzése melletti törekvéseket.
Leállt a restitúció, amit korábban visszaadtak, most ismét államosítani akarják, sőt a megadott jogok egy részét is visszaveszik. Mezei János elmondta: ott volt az Úz-völgyében, amikor az illegális temetőt fel akarták avatni, és sajnos a románok agresszív viselkedése nem tesz jót a nemzetek közötti együttélésnek.
A kerekasztal hallgatósága (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A trianoni gyásznappal nem tudtunk mit kezdeni
Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke szerint olyan beavatkozás történt száz éve, amit nem érthetnek meg azok, akik ebből győztesen jöttek ki. A magyarság jövőjét el akarták lehetetleníteni a megcsonkítással.
Bárdos szerint a trianoni gyásznappal nem tudtunk mit kezdeni, s amikor a magyar kormányzat a nemzeti összetartozás napját elfogadta, sokan fellélegeztek. Szimbolikusan szólva ez egy felmentő seregként érkezett emléknap lett. A nemzeti összetartozás éve pedig ezt kiegészíti, s a Csemadok elnöke úgy véli, mindez bölcs döntés volt.
A felvidéki magyar kultúra, így a Csemadok is csak úgy képes fennmaradni, hogy Magyarország biztosítja a támogatást a működéséhez.
A felvidéki magyarság számára is fontos az összetartozás érzése, az emberek ezt kifejezésre juttatják, és kérik, próbáljon meg az elit olyan összefogást kialakítani, melynek köszönhetően a felvidéki magyarságnak lesz méltó érdekképviselete a szlovák törvényhozásban. Bárdos bízik benne, hogy a felvidéki nép bölcsessége rákényszeríti a politikumot, hogy a magyarság érdekében dolgozzon és ne a saját érdekeit kövesse. Egy közösségnek az erejét az mutatja, amikor a megmérettetéseken bizonyítja erősségét, azzal, hogy sokan vagyunk jelen például a szavazáskor és a népszámláláskor. Meg kell erősödnie a felvidéki magyarságnak, de ezt csak az itteni közösség tudja megszervezni. Arra van idő, hogy a józan paraszti észre apellálva meggyőzzük azokat, akik kibúvókat keresnek. A jó ügyért kell összefognunk. Bárdos Gyula a kárpátaljai példát hozta fel, ahol a két párt megtalálta az egymáshoz vezető utat, ezt kell a felvidéki magyarságnak is szem előtt tartania.
A felvidéki magyarságnak saját magának kell megmutatnia, hogy élni akar. Ezért köszönetet mondott a Csemadok-tagoknak, akik dolgoztak és dolgoznak a szervezeten belül.
Pappné Farkas Klára kiemelte: szerencsés lenne, ha a magyarság a határon túl nem maradna érdekképviselet nélkül. Majd arra kérte társait, hogy emeljenek ki egy álmot, amit 2020-ban teljesíteni szeretnének.
Mezei János elmondta: ugyan Romániában élnek, de Budapest felé néznek, ezért az összetartozás jegyében a 2020-as évben az lenne a fontos, hogy racionális és cselekvő politikát hajtsanak végre. Az elveket fel nem adva olyan megállapodásokat kell kötni, melyek a közösség javát szolgálják, a közösség igényeit tartják szem előtt.
A fiatalok szerepvállalása elengedhetetlen
Bárdos Gyula azt szeretné, ha azok a fiatalok, akik tudják, mit kellene tenni, sokkal határozottabban lépnének fel, mert az összefogásból nem hiányozhatnak. Ha ez megtörténne, nagyon boldog lenne, mert összefogás nélkül nincs számunkra előrelépés. Ha 2020-ban sikeresek leszünk, annak komoly hatása lesz arra, hogy a következő önkormányzati választásokon is sikeresek legyünk. A megyei választásokon eddig annak köszönhetően voltunk sikeresek, mert alacsony volt a szavazási kedv a szlovákok körében. Nem szabad tehát elbuknunk 2020-ban, és előtérbe kell helyeznünk a fiatalokat.
Pánczél Károly a szlovák külügyminisztérium határozatáról szólt, mely szerint a Trianon által okozott lelki problémák élnének és jogosak lennének. Ebben a határozatban a nemzetek önrendelkezését elutasítják, hasonló nyilatkozatot adott ki Románia is.
