A Határtalanul program indulása óta mintegy 300 ezer anyaországi diák kapott lehetőséget, hogy szervezett formában a külhoni magyar területekre utazzon. Az idei évben – az átalakításnak és bővítésnek köszönhetően – minden eddiginél többen utazhatnak, valamint számos új elemmel is kiegészül a program. Mindezekről Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója tájékoztatta a sajtót.
Potápi Árpád János röviden összefoglalta a Határtalanul eddigi történetét, kezdve attól a parlamenti pillanattól, amikor kormánypárti képviselők javaslatára 2010-ben megszületett a döntés, hogy mielőtt elhagyná az iskolarendszert, minden magyar diák jusson el határon túli magyar területekre a magyar kormány támogatásával.
A cél röviden meghatározva: nemzetépítés és közösségépítés –, de az államtitkár hozzátette: nagyon fontos, hogy a mai fiatalok megismerjék a száz évvel ezelőtti ország területét, a régiókat, amelyeken a magyarság egyharmada ma is él, kapjanak ismereteket a terület történelméről, földrajzáról, jelenlegi állapotáról, járjanak a történelmi városokban, falvakban.
Ami még fontosabb: kapcsolatokat tudjanak építeni elsősorban saját korosztályukkal, hogy majd szüleikkel, később saját családjukkal is ellátogassanak ezekre a területekre.
Potápi Árpád János (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Az első buszok 2011. június 4-én gördültek ki Budapestről a különböző régiók felé, majd 2011 és 2013 között a BGA Zrt. lebonyolításával a Nemzetpolitikai Államtitkársághoz tartozott a program, aztán 2014-18-ig az EMMI volt a felelőse, majd 2018-ban visszakapták. Azért kérték vissza, mert szerették volna, hogy a Körösi Csoma, a Petőfi Sándor, a Julianus és Mikes program mellett ez a jelentős tevékenység újra hozzájuk tartozzon. 2010 óta 300 ezer diák vett részt ezeken az utazásokon.
Az új, a 2019-20-as tanévre április 30-ig lehetett beadni a pályázatokat, amelyek fedezetét 5 milliárd forintban határozták meg.
Ezzel Potápi Árpád János rátért az újdonságokra. Először azt említette, hogy a programmal foglalkozó kollégák tájékoztató körutat, fórumokat szerveztek, bevonva a helyi országgyűlési képviselőket, önkormányzatokat is. A fórumokra azokat a pedagógusokat hívták meg, akik ezeket az utakat bonyolították, illetve éppen most teszik, de meghívták azokat a vállalkozókat is, akik eddig is foglalkoztak már az utaztatással. Köszönetét fejezte ki valamennyiüknek, hiszen kétezer ilyen fórumra került sor. Határon túli koordinátorok is részt vesznek a szervezésben és az úti célok kialakításában.
Rekordmennyiségű, azaz 2219 pályázat eredményeként 101 ezer diák utazhat a most következő tanévben, ennek fedezete közel 6 milliárd forintra nőtt, ugyanis a kormány még 590 milliót adott kiegészítésül a hetedikesek számára. A napok számát 3 és félről 4 és félre növelhették, és az is könnyítés, hogy a kisebb létszámú iskolákból 2-3 település diákjai együtt utazhatnak. Az eredményhirdetés ma és holnap történik.
A tartalommal kapcsolatban elmondta az államtitkár, hogy központi eleme a programoknak a Rákóczi-év, továbbá a Magyarság Háza és a Székelyföldi Legendárium egy „bakancslistát” állít össze a legfontosabb helyek, emlékek feltüntetésével. És mivel szeretnének képet kapni a Határtalanul program eredményességéről, vetélkedőt szerveznek az utazásokban részt vett diákok számára, a pedagógusoknak konferenciát, míg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet felmérést készít az eddigi programok tanulságait elemezve.
Erdélyi Rudolf Zalán (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója az elhangzottakat kiegészítette azzal, hogy 20%-al nőtt a pályázatok száma, egyszerűsítették több szempontból is a kiírást, és leszögezte, hogy az utak támogatása 100%-os, tehát ha egyes iskolákban az utazásra még külön gyűjtenek pénzt, az kizárólag csak a luxuskiadásokra vonatkozhat.
Azt is hangsúlyozta, hogy a Határtalanul program fő célja a kapcsolatépítés, ezért figyelnek arra a pályázatok elbírálásánál, hogy ne az adriai tengerpart legyen az úti cél, hanem valóban külhoni magyar vidékek.
Egyébként nemcsak az ottani iskolákkal való kapcsolatokra gondolnak, hanem szélesebb értelemben a külhoni magyar közösségekre, intézményekre.
A sajtó kérdéseire válaszolva Potápi Árpád János megjegyezte, hogy a célok kiválasztásánál igyekeznek irányítani a kisebb magyar vidékek felé is. Példának Dél-Erdélyt és a Muravidéket említette. A bakancslistáról elmondta, hogy az nem irányítás céljával, csupán figyelemfelkeltésként készül.
Gondolkoznak egy olyan alkalmazási lehetőségről is, amelyet letöltve a diák tájékozódhat, hogy ahol éppen járnak, milyen nevezetességeket érdemes megnézni.
A célterületekkel kapcsolatban egy újságíró megkérdezte, hogy Kárpátalja szerepel-e a pályázatok között. A válasz az volt, hogy érdeklődés, kirándulási kedv van, de visszatartó körülmény a hosszú várakozás a határon, és az, hogy útlevél szükséges, ami külön kiadás lenne a diákok számára.
